Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-04-19 / 88. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925. április 19 Segítség a földrengés károsultjainak. Újabb adományok. Bátér község 238 ezer, Somogy- hanság község 362 ezer, Kecskeméti Takarék 1 millió, Kapós- mérő község 300 ezer, Szolnok város 1 millió, egy miskolci ismeretlen 50 ezer, Pah község 500 ezer, Magyar Nemzeti Bank 3 millió, Székesfehérvár város 5 millió, Hort község 214 ezer, Érsekvadkert község 705 ezer, Szentes község 63 ezer, Nagykorpád község 62 ezer, Somogy- szob község 1 millió 785 ezer, Csécse község 248 ezer, Bolhás község 842 ezer, Marcali köziég 167 ezer, hevesi főszolgabíró 57 ezer, szügyi körjegyzőség 45 ezer, Nikla község 93 ezer, Jákő község 25 ezer, Varjas község 170 ezer, Tótszenípál község 170 ezer, Dejtár község 98 ezer, Gsákály község 146 ezer, Mezö- csokonya község 2C0 ezer, Hajdúnánás város 1 millió, Hetes község 340 ezer, Kiskorpád község 71 ezer, Lurd község 121 ezer, Merge község 30 ezer, Mezőgazdasági Szövetkezet Budapest 1 millió, Bököny község 16 ezer, Jászberény város 1 millió, Taszár község 80 ezer, Szentes város 4 millió, Nagyatád község 100 ezer, Vérszeg község 400 ezer, Hajdúböszörmény város 1 millió, Ludány község 380 ezer, Háromfa köziég 150 ezer, Szent László község 362 ezer, Debrecen város 10 millió, Kecskeméti Gőztégia- gyár 500 ezer, Körözény község 170 ezer, Felsősegézg község 300 ezer, Alsósegézd község 100 ezer, Hajdűhadház község 1 millió, Somogyapáti község 242 ezer, Veszprém város 1 millió, Egri Mansz. 1 millió és Ecséd község 1 millió koronát küldött be a földrengés károsultjainak false- géljezésére. Viíágfájdalom keserűsége töltötte el egyezer a szamár és a majom szivét. Közös nagy sérelmük és panaszuk volt, hogy az állattársada- lom őket nem érdekli képessé* geiknek megfelelően és nem érti meg. Az ambiciózus bét állat felkereste a királyt, az oroszlánt s kiöntötte előtte szíve bánatát. — Mit akartok? é- kérdezte az oroszlán, aki alaposan ismerte két alattvalóját. — Gyönyörű hangom van, — szólt a szamár — operaénekes akarok lenni. Testalkatom a szép szürkeségnek csodás költészete. Méltányolj! — Énekelj! — szólt az oroszlán. — I-á ! iá ! — vonított öntudatosan, önérzettel a szamár s büszkén hordozta körül szemét az állatország negyjain, nem késvén azonban megjegyezni, hogy most egy kissé rekedt. — Hát te mit tudsz ? — fordult az oroszlán a hencegő majomhoz. — Tánc- és illemtanári kinevezést kérek. Olyan mesésen tudok egyik fáról a másikra ugrálni, hogy még sohasem ütöttem meg magam. — Fiaim, — szólt szerető részvéttel az oroszlán — megígérem nektek, hogy ha majd nekem, vagy népemnek a ti tehetség- tekre lesz szüksége, azonnal alkalmazni foglak benneteket a megfelelő pozícióban. — Mit mondtam? — fordult a majom sértődötten a szamárhoz — ugy-e megmondottam már az utón, hogy hiába jövünk ide, mert a hatalmasoknak nincs érzékük a mély tökéletességek megértésére Nem méltók azok arra, hogy minket, ő szamár! rangirozzanak. Menjünk tovább, ezen a földön nincs babér, nincs igazság, a szegényebb állatosztály számára. Hazíimeneta bölcs elefánt háza előtt vezetett el utjok. Az okos elefánt éppen akkor vágta a földhöz a relativitás elméletéről szóló könyvet. Házára nagy ákombákom betűkkel egy jelmondat volt ráírva : •Ismerd meg magadat /« Á két utitárs tízszer is elolvasta a felírást. — Érted? — kérdezte a majom társától. — Nem! — felelte bambán a szamár. Kádár József. «v&nwm emt*- •mim «■» ww w» mongy Az új francia kormány elejti a vatikáni követség megszüntetésének tervét A Painlevé kormány Paris, április 18. A Chikágó j Tribuna azt írja, hogy az új francia kormány uralomra lépése mélyreható változásokat jelent a külpolitikai és a belpolitikai főbb irány elveiben. Nagy kérdés azonban, hogy sokáig marad-e a helyén és lesz-e ideje megvalósítani a tervbe vett reformokat. Briand és CailUux bajosan fognak hosszabb idsig megférni egymással és Loueheur kimaradása nagyon megnehezíti Painlevé helyzetét. A kormány irányelveiről a lap a következőket írja: A kormány elejti Heriotnek azt a tervét, hogy a vatikáni külpolitikai iránya nagykövetséget megszünteti. Tárgyalásokat fognak folytatni az Angliával és Amerikával fennálló háborús adósságok rendezéséről. A német állammal szemben a külügyminiszter folytatni fogja a megbekülés politikáját, noha ebben komoly akadályt jelentene, ha Hindenburgot választanák meg a birodalom elnökének. Oroszországgal Briand folytatni fogja az* a jóakaró politikát, amelyet Heriot megkezdett, miután az a véleménye, hogy Szovjet-Oroszország elismerésének megtagadása Szovj8t-Orosz országot múlhatatlanul Németország karjaiba sodorná. Marx vagy A német jobboldali pártok, a német nemzetiek és fajvédők a pártok számarányai miatt csak a centrum segítségével tudnák a mostani elnökválasztásnál jelöltjüket megválasztani. Miután ettől a centrum elzárkózott a német konaervativok a leghevesebben támadják a centrumot. A különböző vádak között szerepel az ia, hogy csakis a német katholikusok velük született ha- zafiatlansága adja meg magyarázatát, annak, miért fogadják el inkább a szociáldemokraták támogatását, semhogy a német nemzetiekkel együttműködnének. Ennek a föltűnő körülménynek magyarázata a Hochenzeí- lernek Németországának politi- | kájában rejlik, mely a kisebb német államokat, ha kellett fegyverrel is a porosz hegemónia alá hajtotta; a német katholiku- sokat még a polgári egyenjogúságtól és vallásszabadságtól is megfosztotta. A Hochenzolíernek éa Bismarck elgáncsolták a frankfurti nemzet gyűlésen valamennyi német állam önkéntes szövetségét. Hátbatámadták az osztrák— olasz háború idején Ausztriát, melyet mégis testvér németek laktak. Alighogy a német—francia háború befejeződött, melynek folyamán a katholikus bajor király, II. Lajos, indítványára a porosz királyt, I. Vilmost, Versailles ban császárrá kiáltották ki, a porosz és protestáns elfogultság megindította a kultúrharcot és 10 évig üldözték a katholikus papságot, elzárták a Hindenburg! katholikusok előtt az érvényesülés lehetőségét úgy a katonai, mint a hivatalnoki pályán. 1880 ban Bismarck belátta a kultúrharc eredménytelenségét, mert a kultúrharc szenvedéseiben a német katholikusok Windhorst ős mások vezetésével megalakították a legfegyelmezettebb és legöntudatosabb német pártot a centrumot. A centrum, mint kisebbségi párt, nem akadályoz háttá meg a német császárság bukását, — ez a német nemzetiek és fajvédők kötelessége lett volna — de igenis kivívta ösz- sses kívánságainak teljesítését a weimari alkotmányban, mely eltörölte a porosz császárság összes szabadságfosztő és katho- likusellenes intézkedéseit. A német katholikus centrumpárt választói sohasem pártoltak öt a szociáldemokratákhoz, mart a párt mindig megtartotta régi ■zámarányait, ellenben a német nemzetiek választói tömegesen ciatlakozíak a forradalom idejéa a szociáldemokráciához, úgy hogy a szociáldemokrata párt 1919-ben a szavazatok 45'8°/o-át kapta. A centrum erősen szociális érzésű és magas műveltségű tagjai oly szellemi befolyásra tettek szert a német szociáldemokraták felett, hogy a sokkal nagyobb szociáldemokrata párt egymásután három centrumpárti képviselőt segített a birodalmi kancellári székbe Fehrenbach ot, Wirth-et és Marx-ot. Magyarországon a fejevesztett polgárság a Károlyi forradalom alatt a szociáldemokrata műveletlen kisebbséget segítette kormányra, Németországban a művelt szociáldemokrata többség meghajolt a német katholikusok szellemi és erkölcsi feísőbbsége előtt és átengedte a katholikus kisebbségnek a vezetést. A német jobboldali pártok a történelemből semmit sem tanultak. Nem okultak a Hohanzol- lern dinasztia bukásán, nem tanultak azon, hogy saját párthi- veik elpártoltak tőlük, hanem azt hiszik, hogyha a katholikuso- kat becsmériik és gyalázzák, ezzel biztosíthatják maguknak a győzelmet. Ludendorff a Hittler párt müncheni tárgyalása folyamán a leg- sértőbb támadásokkal illette a katholikusokat, majd később a XV. Benedek pápát is, azt a pápát, akinek békeközvetitésének visszautasítása miatt omlott Ősz- ®ze Németország. A centrumnak minden oka megvan arra, hogy Németország békés, szabad fejlődése érdekében ne Hindenburgot támogassa, akii a német jobboldali pártok csak a régi, káros, porosz uralmi rendszer feltámasztására szeretnének felhasználni, hanem saját kipróbált vezérét, a volt birodalmi főbírót és kancellárt: Marxot. Dr. Páiosi Ervin. Az Eme és a fííansz közös propaganda estélye az Urániában. Eger, 1925. április 10. Pénteken este az egri Mansz és az Érne budapesti vendégek felléptével propaganda műsoros estét rendezlek az Uránia mozgó termében, Bár az előadás tiszta jövedelmét az egri földrengés károsultjainak ajánlották fel, nagyon gyér közönséget láttunk a mozinak máskor zsúfolt padsoraiban. Bárdos József dr. ciszt. főgimnázium! tanár bevezető beszédében fájdalommal mutatott rá az egri publikum részvétlenségére, majd üdvözölie a pesti vendégeket, akik áldozatos szeretettel siettek a földrengéssel sújtott város segítségére. Zsirkay János nemzetgyűlési képviselő lepett ezután a függöny elé. Örül, hogy staggione- ját országos kőrútján Egernek is bemutathatja. Gervay Sárika nagy páthosz- ezal szavalja el Kiss Menyhőr »Magyar miatyánk« c. versét. Pallay Matild m. kir. operaházi énekesnő a »Toska« operából énekli a »Tisztán éltem, híven szerettem« kezdetű áriát. Lelkes taps után egy kedves nsűdalt ad elő. Hangja különösen az alsó regiszterekben finoman, lágyan csengő és kellemesen festi át melódiát. A magas kivágásoknál és creecendóknál azonban már szűknek bizonyúlt az Uránia terme. Vitéz Gaály Ernóné, őrnagyné, Tormay Cecilnek «A bujdosó naplója» c. könyvét méltatja élvezetes, szellemes előadásban és komoly irodalmi tudással. Budavári László, volt nemzet- gyűlési képviselő, aki a programúiban hirdetett Gömbös Gyula helyett jött Egerbe, nagy és bikes tetszést keltett a földrengésről és a magyar földrengésről mondott éke3 szavaival. Pallay Matild szűnni nem
