Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-04-12 / 83. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG Weisz Manfréd-féla permetező 650,000 korona. Obaudoir-fólö permetező 430 ezer korona. Torpille rendszerű porozó 480 ezer korona. Eredeti Vermorel-féle (vámmal éa szállítással ab Budapest) 920 ezer korona. A karó ára visszaesett és da- rabonkiat 1000 koronáért is lehet kapni szokványos akáckarót. A Gárdonyi-Társaságból. A Gárdonyi-Társaság, Egernek ez a tevékeny irodalmi egyesülete, Gyöngyös, Tiszafüred és Hatvan után most Hevest veszi sorra. Ott tartja meg áprilisi felolvasó gyűlését. A rendező bizottság, melynek élén Buczkó János esperes plébános áll, most dönt arról, hogy szombaton (április 18 án), vagy vasárnap (április 19 án) tartsák-e meg. Az ün nepies keretekről a rendező bizottság gondoskodik. A felolvasó gyűlésen Vrataricsné Buzáth Anna r. tag több költeményét adja elő, Benkóczy Emil r. tag pedig történelmi tárgyú felolvasást ad Heves muljából. Az elnöki megnyitót és zárót Brez- nay Imre alelnök mondja s a program folyamán előadást tart Jókairól, ügy értesülünk, hogy a helyi rendezőség ének és zeneszámot is beilleszt az érdekesnek ígérkező felolvasó gyűlés műsorába. Itt említjük meg, hogy a Társaság második évét alapszabályai szerint május 17 én zárja Egerben tartandó felolvasó gyűlésével. Haldoklik az egri ékszeripar és ékszerkereskedelem. A kereskedelemre és iparra szomorú napok virrsdtakCsonka- Magyarországon. Különösen az utolsó két hónapban lett rendkívül válságos a helyzet. Az Egri Népújság is megemlékezett már nem egyszer kereskedelmünk és iparunk siralmas helyzetéről. Most, a húsvéti ünnepek előtt, érdekesnek tartottuk meg- figjelni az egri ékszerüzletek forgalmát, hogy megalkothassuk közönségünk anyagi helyzetéről véleményünket ezen a téren is. Lesújtó a kép, amit láttunk. A ruha-, cipő-, fűszer-, vagy divatüzletek még mennek valahogy. Különösen így a húsvéti ünnepek előtt. Az ékszerüzletekben azonban teljes csönd. A kereskedelemnek ős az iparnak ez az ága ma teljesen haldoklik. A tulajdonosok ajkáról szaka- datlanúl halljuk a ßirämokat. Még az ünnep sem használt. Nem vásárol senki ékszereket Még a gazdag falusiak sem. Ha be is jönnek az üzletbe, legfeljebb egy dubió nyakláncot vesznek meg. Mióta elmúlt a tőzsdei konjunktúra, nem fogynak a női ékszerek sem. A refrén itt is ugyanaz, mint minden más üzleti ágban : Az ékszerüzletnek igen nagy hátránya, hogy az adókat ma is úgy vetik ki rá, mintha kitűnően jövedelmezne. Pedig nem egy egri ékszerész még meg sem kezdte ebben a hónapban a fény- űzési adó bárcát, mert egyetlen vevője sem volt. Mindenkinek rosszul megy. Haldoklik az ékszer-ipar is. Az Egri Marha- és Sertéshizlaló R. T. ingatlanának egy részét eladta. A Hordógyár vette meg és az ottani fateleppel együtt eladóvá tette. Eger, 1925. április hő 11. Mißt ismeretes, Eger város 1918 januárhő 24.-én az alsó malmot 4925 □ öl területtel eladta az Egri Marha• és Sertéshizlaló R T. nak 61.000 korona vételárért azzal a kikötéssel, hogy a város közszükségletének a biztosítása végett a részvénytársaság 500 sertés hizlalására egy megfelelő hizlalót köteles építeni, a malmot pedig vásacrlésra állandóan üzemben tartani. Mivel a vállalat szerződéses kötelezettségének 7 őv óta eleget nem tett, amint ezt annak idején az Egri Népújságban ez ügyben Írott cikkemben jeleztem is, a képviselőtestülethez beadványt intéztem, hogy a város a kérdéses ingatlant ha máskép nem, par utján is szerezze viasza. A képviselőtestület, a jogügyi bizottság javaslata alapján, valószínűleg a legközelebbi közgyűlésen fog a városra nézve ezen fonto3 ügyyel érdemlegesen foglalkozni. Legnagyobb meglepetésemre azonban a telekkönyvi adatok szerint még 1923 juniushő 15-én a vállalat az ingatlanból 1198 □ öl területet 1,797.000 koronáért a Hordógyárnak fatelep céljaira eladott, amihez nézetem szerint, joga nem volt. Most, ‘hogy a kérdéses ingatlan visszaszerzése a szerződés be nem tartása miatt valószínű leg per tárgyát fogja képezni, a Hordőgyár a fatelepet az általa megvett ingatlannal együtt eladóvá tette. Úgy látszik, sorozatos perekre van kilátás, ha a város a kérdéses ingatlan miatt az Egri Marha- és Sertéshizlalő R. T.-ot perbe fogja. Hogy a város pernyertes lesz, az nézetem szsrint, kétségtelen. Ez esetben természetesen az ingatlant teljes egészében vissza kell kapnia. Hogy a Hordőgyár, esetleg az általa eladóvá tett ingatlannak a vevője, a kérdéses ingatlant a városnak szintén vissza kell hogy adja, az is bizonyos. Elszomorító dolgok ezek. Itt is megkötött a város egy egyoldalú szerződési, amelyben minden benne van, csak az nincsen, hogy mi történik akkor, ha a vevő szerződéses kötelezettségének eleget nem tesz, vagyis nines benne a szankció. Négy szerződést volt alkalmam a közel múltban megtekinteni. Sajnos, mind a négyet oly felületesen kötötték meg annak idején, hogy szükség esetén, igazunk dacára is, a város per nélkül — a szankciók hiányában — egyet sem tudna érvényesíteni és a kérdéses ingatlant ismét birtokba venni, visszaszerezni. Eltekintve sok mindentől, kérdem, hogy miért van tulajdonképen a jogügyi bizottság ? Hogyan lehetséges az, hogy amikor annak idején is a legtekintélyesebb ügyvédek foglaltak helyet a jogügyi bizottságban, ily felületesen, egyoldalúan, a város érdekeinek biztosítása nélkül beterjesztett szerződéseket minden változtatás és észrevétel nélkül a képviselőtestületeié vitt és megszavaztatott? A legfontosabb bizottság a jogügyi bizottság, amely hivatva van a város érdekeit biztosítani, megvédeni és a szerződések megkötésénél a legnagyobb gondossággal eljárni. Ha ez így történt volna annak idején minden egyes szerződés megkötésénél, akkor más volna ma a város helyzete a be nem tartott szerződések és az eladott ingatlanok visszaszerzése ügyében. Radi! Károly. —— «aa» wem* *#m»m&** own wwwo Egerben alig van hamisítatlan, Miskolcon nincs vizezett tej. A miskolci vegykisérleti állomás igazgatójának érdekes megállapításai a hu svét előtti tejrazziákról. Az importált liptói túró ellen sok a panasz. A miskolci vegykisérleti állomás igazgatőja,Griell Kálmán dr. a hozzá beosztott vegyészekkel a húsvéti ünnepek előtti napokban nagyszabású élelmiszerrazziát tartott Egerben, Miskolcon és Sátoraljaújhelyen. A razziának mindhárom városban más eredménye lett. Miskolcon már a vegykisérleti állomás megszervezése idején megkezdték a tejrazziákat. Az élelmiszerrazziát hőnapról- hónapra megismételték. A razziák kezdetén borzalmasan rosszak voltak a miskolci tejviazonyok. A termelők — főleg a falusiak — nem vittek Miskolcra tejet, anélkül, hogy azt legalább 50 százalékig ne vizezték volna. A fel hozott tejmennyiség 9/10 része vizezett tej volt s csak Yio rész volt tiszta, vizezetlan, hamisítatlan, jő tej. 1921-től a tejrazziák során, a vegykisérleti állomás ellenőrzése miatt, egyre kevesebb lett a vizezett tej. Nagyon szigorú büntetést kaptak a tej hamisítók és így rossz üzlet lett a tejhamisítás. A közelmúltban állapította meg a vegykisérleti állomás igazgatója, hogy a tejhamisítás terén a helyzet teljesen megváltozott és most már a piacra kerülő tejmennyiségnek csak Vie része van felvizezve, a többi mind tiszta, jő tej. Kát hőnapig egyáltalán nem tartottak razziát, mert meg akarták állapítani, hogy a razziák miatt nem hamisítják-e a tejet, avagy már teljesen beszüntették a falusiak a tejhemisítást. Szerdán Miskolcon váratlanul ismét tejrazziát tartottak. A razzia eredménye igen megnyugtató volt. A majdnem négyszáz megvizsgált tejből mindössze negyven lefölözött tejet találtak, vi- zezettet egyetlen egyet sem. A tejlefölözók ellen a kihágást eljárást megindították. Miskolcon nem is a tej, hanem inkább a tejeskannák ellen merült föl kifogás. Újabban a cin- kezeit bádogkannákat elkobozták, mert azok egészségtelenek. Amig a miskolci tejrazzián nem volt vizezett tej, addig rengeteg vizezett tejet találtak az egri és sátoraljaújhelyi tejrazziák során. Ennek az a magyarázata, hogy Miskolcon a vegykisérleti állomás éveken át sikeres munkát végzett a tejhamisítők elleni küzdelemben, amig Egérben és Sátoraljaújhelyen most tartanak a razziák elején. Egerben rengeteg rossz, hamisított túrót is találtak. Tizennégy vizsgálat alá vett turómintából tizet kifogásoltak a szakemberek. Husvét után Egerben a túrók miatt megismétlik a razziát, A vegykisérleti állomásra érkezett jelentés szerint az eilnult hetekben nagy szállítmány rossz liptói túrót importáltak Miskolcra, Egerbe és a környékre. Az importált túró sokkal silányabb a tehéntúrónál is. A rendszabályokat megkezdték a rossz importált túró forgalombahozői ellen. Ilyen körülmények között mindenesetre igán kívánatos volna bz is, hogy az egri fogyasztó közönség a saját jól felfogott érdekében, pontosan alkalmazkodjék a hatósági előírásokhoz s házaló árusoktól tejet semmi esetre se vásároljon. Ez a tej ugyanis minőség tekintetében egyáltalán nem lévén megvizsgálva, a tapasztalatok szerint igen sokszor egészen silány minőségű s jóformán teljesen híjával van a'tápláló anyagoknak. Károlyi Mihály elutazott Newyorkból, mert hallgatnia kell. Newyorkből Írják: Károlyi Mihály gróf és felesége Montre- alba utaztak, mivel úgy a grófnak, mint a grófnőnek minden kísérlete hiábavalónak bizonyult arra, hogy az amerikai hatóságok a hallgatási tilalmat feloldják. Az államügyészség azt is közölte velük, hogy a beszélési tilalmat Károlyiak őszre tervezett látogatási idejére is fenntartják. Károlyi Montrealból Angliába fog utazni. Egészséges szokásokat! Az emberi élet lefolyása túlnyomó részben csupán szokások láncolata. Az ember élete folyamán igen sok mindent megszokik. A gyermekekre különösen áll ez, akik épen úgy rá tudnak szokni jő mint rossz szokásokra ! Rossz szokások főleg azok, a melyek az egészség szempontjából kifogásolhatók, de amelyek a szülők kis jóakarata mellett megváltoztathatók. Az egészségápolás legelemibb követelményeit, a sportolást stb. ép- úgy meglehet szokni, mint pl. az utcán való állandó köpteödést! Erről a kérdésről sokat írtak a pedagógusok és e tanulmányok kiterjednek a gyermeknevelés legkülömbözőbb ágaira, pontosan körülírván azt, hogy kedvező korban miképpen lehet ezeket az elveket legjobban keresztülvinni. A legkisebb korban kell a szülőknek ezt a nevelést családi körben elkezdeni, szigorral és következetességgel. Egész könnyen rá lehet nevelnünk a gyermekeket arra, hogy természetükké váljék az étkezés előtti kézmosás, a fölkelés és lefekvés előtt v ég1925 április 12
