Egri Népújság - napilap, 1925/1

1925-04-10 / 82. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG Benes látogatása Varsóban. Lengyel lapok közlése szerint Benes cseh külügyminiszter ápr. hő 20-án a lengyel fővárosba érkezik. A látogatás állítólag összefüggésben van a kisantant közeli konferenciájával. A kis­antant ugyanis 6zoros érdekkö­rébe őhajtja vonni Lengyelor­szágot­Musztaía Kemál pasát meg­harapta egy veszett kutya. London, április 9. Rövid hi­vatalos távirat közölte Angorá- ból, hogy Musztafa Kemál pasát egy kutya megharapta és sür­gősen a konstantinápolyi pasz- tőrintézetbe kellett szállítani. A vizsgálat megállapítása szerint a kutya veszett volt. mcsaistícsaGaíisataisaEsacaisaiaass Jaj a szovjet politikai foglyainak.. Rigából jelentik: A tobolszki börtönben a szovjet őrizete alatt állő politikai foglyok az éhezte- tés miatt fellázadtak. A lázadást vérbefojtották a vörösek. Har­minchat lázadót halálra Ítéltek. Az ítéletet azonnal végrehaj­tották. aasesa sas« staas áss Uj repülőút az északi sarkra Londonból jelentik : A kana­dai Algasson, aki egyébként Vancouverben lakik, »Island« n8vű vitorlás hajóján május 1-én indűl el, északsarki felfe­dező útjára. Algasson 150 láb hosszú merev rendszerű kis lég­hajón fog a vitorlás sarkvidéki bázisáról az északi pólusra és onnan vissza repülni. A kanadai sarkutazó e repü­lésével meg akarja előzni Amund­sen sarkutaző első repülését, aki májú* végén fog startolni a Spitzbergákről az Északi Sark felé. Cseh »leventék.« Prága, április 9. M. T. I. Az ifjúság katonai oktatására vo­natkozó törvény előkészítő mun­kája befejezés előtt áll. A tör­vény szerint, ahol megfelelő ok­tatók nem állnak rendelkezésre, külön tanítókat fognak alkal­mazni a katonai gyakorlatokhoz. Ezek után semmi kétség, hogy a cseh leventék a világháború történelméből is jól ismert telje­sítményeikkel rövidesen bámu­latba fogják ejteni a világot. Mert nem tarthatta meg esküvőjét... Debreczen, április 9. M. T. I. Csibi Margit 23 éves lány a vil­lamos alá vetette magát és ször­nyet halt. Bánatában vetett vé­get életének, mert a leromlott gazdasági viszonyok miatt eskü­vőjét nem lehetett megtartani. Német lapok véleményei Hindenburg birodalmi elnökjelöléséröl. Heves harcok várhatók az április 26.-i elnökválasztásnál. Berlin április 9. M.T.I. Azok­ból a kommentárokból, amelyek­kel a reggeli lapok Hindenburg jelölését kisérik, következtetni lehet az április 26.-i választás nehéz küzdelmére. A »National Post* azt Írja, hogy a birodalmi blokk arra határozta el magát, hogy Hin- denburgot helyezi a politikai harc homlokterébe. Ezzel azt a szándékát nyilvánítja, hogy a végsőkig akarja folytatni a küz­delmet. A »Germania* szerint Hinden­burg jelölése olyan harcokra lő­het jeladás, amelyeknek gazda­sági következményei sújtják Németországot. Épen gazdasági szempontból kell szót emelni Hindenburg jelölése ellen. A »Berliner Tageblatt« Hin- denburgot a szélső jobboldal jelöltjeként említi és azt Írja, hogy azért jelölték őt, mert a német nemzetieknek más módon nem volt kilátásuk a győzelemre. A » Vorwärts« szerint Hinden­burg jelölése a reakció kétségbe­esett kísérlete. A Balkán államok bolsevizálását határozták el a vörös Moszkvában. Belgrád, április 9. A »Vrem- je« c. lapban dr. Spalajkovics párisi szerb követ két cikkben mutatott rá a Balkán államokat fenyegető bolsevizmus vesze­delmére. Moszkvában még a múlt év derekán elhatározták a kom­munizmus vezérei, hogy ez év januárjában végrehajtják az egész Balkán boleevizálásának tervét. A terv szerint Bulgáriá­ban kommunista forradalom, a szerb és görög fennhatóság alá tartozó macedón területeken pe­dig a macedóniai föderalisták terror-akciói vezették volna be a moszkvából irányított munkát. A Fau Noli kormánynak is támogatni kellett volna a Jugo­szláviába be-betörő bandákat Radios-nak és szövetséges tár­sainak pádig Jugoszláviában de- fetista [tevékenységgel kellett volna a tervet elősegíteni. A moszkvai hatalom azonban idejében megtudta, hogy ennek a tervnek a végrehajtása a Bal­kánon, az érdekelt nagyhatalmak akcióját vonná maga után a Feketetengeren és ezért feladták a tervet. , Az egyetemeken száz százalékkal felemeltek a vizsga-dijakat. Budapesttől jelentik-. Az egye­temeken 100 százalékkal felemel­ték a vizsg&dijakat. A felemelés kizáróan csak a vizsgadijakra vonatkozik. A tsndij összege a régi marad. Baranya vármegye a kultúráért. Pécs, április 9. A Magyar Kurír írja : Baranya vármegye állandó bizottsága elhatározta, hogy a törvényhatósági közgyű­lésnek javasolja, hogy az elmúlt év pénztári maradványából meg­maradt összeg egy részét a fő­iskolai hallgatók támogatására fordítja. Száz milliót szavazott segítségül a Baranya-vármegyó- ben illetőséggel birő főiskolai hallgatók részére. További 40 milliót a test nevelés, 40 milliót pedig az iskolán kívüli népmű­velési akció céljaira szavaz­tak meg. Orvosok tanfolyama. Budapest, április 9. M. T. I. Nagy jelentőségű tanfolyamot rendez a Balatonfüredi szanató­rium orvosi testülte Kétli Ká­roly báró elnökletével, smelyen 50—60 gyakorló orvos vesz részt. A tanfolyamra május 18-ig le­het jelentkezni a balatonfüredi fürdő igazgatóságánál. Esik a föld ára. Az utóbbi időben sok sző esik arról, hogy a nem régen csak­nem megszerezhetetlen föld ára egyre esik. Azelőtt a magyar gazda minden piacra került föl­det boldogan és örömmel vásá­rolt meg és büszke volt rá, ha kis tanyáját néhány holddal na- gyobbithatta. Az utóbbi hóna­pokban a föld iránti kereslet tel­jesen megszűnt és ma az a hely­zet, hogy a legnagyszerűbb par­cellákat csak jóval a békeáron alul lehet értékesíteni és ezek az árak is egyre lejjenb sülyednek. Mindez azt bizonyítja, hogy a magyar gazdavilág nem bírja azt a pénzhiányt, amire az or­szág kárhoztatva van. Nemcsak, hogy a földvásárlás megszűnt, hanem a terhek kifize­tése és az instrukció pótlására sok gazda kénytelen úgy segí­teni magán, hogy néhány hold­ját eladja, csakhogy a megma­radt táblát karbantartani és mi- velni tudja. Nagyon elszomorító jelenség ez és memento arra, hogy gyor­san, komolyan tenni kell vala­mit a hitelélet enyhítésére, mert vágy miveletleaül marad a föld, vagy elkótyavetyélik és idegen kézbe kerül. A vidéki színészet. Még tart a vidéki színházak képviselőinek kongresszusa. Ke­serű panaszok hangzottak el tegnap is leégett vidéki direk­torok ajkáról. »Szubvenciő«mor- zsákksl nincsen megoldás.« »A mozik jövedelméből tartsák fenn a színházakat !* Ilyen jelszavak is röppentek fel a kongresz- szuson. Bizonyos, hogy a szanálási idő a színházakat is éppen úgy mint minden más vállalkozást, amely nagyobb tőkét, szilárdabb anyagi alapot igényel, lét-alap­jában támadta meg. Az is bizo­nyos, hogy a színházakra föl- tétlen szükség van, úgy a nem­zeti kultúra, mint egyszerűen a szórakozás szempontjából. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy ma tűlprodukció van színi direktorokban, színtársulatokban és őszintén ki kell jelentenünk, hogy senkinek sincs joga köve­telni azt, hogy ha nem jól megy a dolga, akkor az állam vagy a köz tartsa el. A vidéki színigazgatóknak és a vidéki színészeknek be kell látniok, hogy nemcsak a gazda­sági helyzet, nemcsak a közön­ség, hanem ők maguk is okai a színházak haldoklásának. Hány igazi színész van ma egy kisebb vidéki társulatnál? Hányán föl­lépnek egy-egy vidéki színház színpadán olyanok, akiknek sem­mi közük a színészeihez, s akik még csak nem is dilettánsok? Senki nálunknál jobban nem kívánhatja a vidéki színészet gazdasági talpraállítását, de az nem lehetséges másként, mint egyidejű művészeti taipraállítás- sal. Bármennyire fáj, selejtezni kell itt is, mert túlpro^pkció van és ha nem végzi el a selej­tezést maga a direktorok testü­leté, majd elvégzi azt a közönség. Kevesebb direkció, nagyobb kör­letek, jobban összeválogatott tár­sulatok, lelkiismeretesebben ren­dezett, jobb kiállítású előadások. Ez kell a vidéünek és akkor nem kell üres ház előtt, édes gyomorral játszaniok Thália hi­vatott papjainak. A színészetben rosszúl külön­böztetik meg a vidékit a fővá­rositól. A vidéki városnak ma már nem igen kell ízlést, erköl­csi vagy kultur-nívót kölcsön­kérni a fővárostól, hisz a fővá­ros színházi közönségének egy nagy része is vidékiekből rekru- tálódik. Sem a színész, sem a direktor, ne ringassa hát magát abban a hitben, hogy vidéken jó, akárhogy játszanak. Sőt bi­zonyos tekintetben azt mond­hatjuk, hogy a színházi kérdé­sekben a vidék ízlése sokat emelkedett, a fővárosé pedig — értjük itt a széles néptömeget — sokat sülyedt.

Next

/
Thumbnails
Contents