Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-04-07 / 79. szám
I Ára 2000, vasárnap 2500 korona Eger, 1925. április 7. kedd. XLII évf. 79 sz. Ei Szerkesztőség i Eger, Licenm. kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Gazdasági problémák. II. Eger, 1925. április 6. Megelőző számunknak egy sajtóhibája szerint a trianoni megcsonkítás eredményeképen erdőinknek csak egyketted része maradt meg továbbra is a magyar kézen. Vajha így volna ! Sajnos azonban, ennél sokkal kedvezőtlenebb az arány : mindössze egyheted- rész (14*/o) a nagymagyarországihoz képest erdőbeli birtokállományunk. Az elrabolt erdők kíméletlen letárolása pedig, amint már a múlt alkalommal reámutattunk, megmaradt területünk csapadék - viszonyait is hátrányosan befolyásolja, földünk termőképességének újabb akadályául. Ennek a termőképességnek megfelelő érvényesülését külöm- ben leküzdhetetlen külső akadályok is gátolták, legfőképen országunk földrajzi fekvése illetőleg közelebbről megjelölve azok a világtörténelmi jelentőségű megpróbáltatások és küzdelmek, melyeknek osztályosává és színhelyévé hazánkat épen centrális azaz a Nyugat felé vezető út kapujába eső fekvése tette. Igaza van a minap elhunyt kiváló statisztikusunknak, a jeles Buday Lászlónak, mikor megállapítja, hogy »soha, semmi elmaradottságunknál nem lehet figyelmen kívül hagynunk azt a küzdelmes négy évszázadot, amelyben energiánkat a törökkel, a némettel való viaskodás teljesen lefoglalta s amelyben a szellemi előrehaladás útján egyes nagy elmék lépést tudtak ugyan Nyugattal tartani, de az anyagi boldogulás terén országunk szükségszerűen messze elmaradt tőlük. Négyszáz esztendő verejtékét a boldogabb nyugati államok földjüknek, iparuknak, városi telkeiknek, minden egyéb gazdaságuknak amortizációjába tudták fektetni, amíg a mi energiánk meddő viaskodásokba, nagy fáradalmaknak fásult kipihenősébe fulladt. A hasznos és dolgos tőkéknek hatalmas fölöslege gyűlt föl Nyugaton, amíg mi egy tőkénket, piros vérünket, fecséreltük megmaradásunkért. Es kifosztva ebből az egy tőkénkből, gyarmatosok maradtunk évszázadokon át, készületlenül, föl • A most megkötött magyar— lengyel [kereskedelmi szerződés előreláthatóan előnyös befolyást fog gyakorolni a borpiacra. Tudjuk jól, hogy Lengyelországba, mely pedig majdnem Ausztriával egyenrangú borfogyasztó piacunk volt, a magas beviteli vámok miatt nem volt a magyar bor exportképes. Az 1924. junius 26-án kelt vámtarifa a hordőborra 200 zloty (200 svájci frank), a palackborra 780 zloty vámot vetett fei mázsánként, ami annyit jelent, hogy a hordóban szállított bor minden literét mintegy 27 ezer korona terhelte, a palackozott bort nőgy- szerannyi. Ez olyan hatalmas összeg volt, mely teljesen megbénította a Lengyelország felé irányuló borexportot. A most megkötött magyar— lengyel kereskedelmi szerződés e helyzeten lényeges s reánk nézve igen kedvező változtatást eredményezett. A tárgyalások folyamán sikerült a magyar bor részére a legmesszebbmenő kedvezményt biztosítani s ugyanazokat kivívni, amiket a franciák élveznek. Ez pedig az eredeti vámtarifa 90 százalékos mérséklése s így április 2-ika után a hordőbor után 20, a pa- lackbor után pedig 78 zloty a fizetendő vám vagyis az eredetinek tizedrésze. E vámkedvezményben eddig még csak mi és a franciák részesültünk s előreláthatólag ez évben már más állam nem is kapja meg. A kereskedelmi szerződés 15 hónapra szól és automatikusan meghosszabbítható. Azonban egy év múlva reviziő alá kerül, hegy a gyakorlat szerint szükséges javításokat eszközölhessék rajta. A magyar—lengyel kereskedelmi szerződés körülbelül két hónapon belül ratifikálásra kerül. A szerződés minőségbeli külömbse- geket nem szab meg, sem nem kontingentálja a kivitelre kerülő mennyiséget. szervetlenül, lihegve futva a világ népeinek főleg az utolsó ötven évben izgalmassá vált, egyenlőtlen gazdasági versenyét. Elhelyezésre körülbelül 100 ezer hektoliter bort lehet számítani: A szerződés az egész ország borkereskedelmére kedvezően fog hatni, bár e tekintetben az egri bortermelőknek túlzott reménységeket táplálniok nem szabad. Dr. Sebeők Endre az Egyházmegyei Takarékpénztár vezérigazgatója és dr. Po- lánkay László az Egyházmegyei Takarékpénztár igazgatója, akiket a várható kilátásokra nézve megkérdeztünk, egyértelműen úgy nyilatkoztak, hogy a kivitel szempontjából első sorban a hegyaljai nehéz borok fognak ezúttal is tekintetbe jön ni, ezek kifelé áramlásától azon- han a hazai piacon — nálunk is — a kínálat csökkenése s így hacsak valami zavaró körülmény közbe nem ékelődik, közvetve az árak emelkedése is, nem alap nélkül remélhető. Kereskedők és iparosok arányos képviselete az adófelszólamlási bizottságokban. A miskolci Kereskedelmi és Iparkamara közli: . A súlyos adóterhek aratt roskadozó kereskedő és iparososztálynak régi ős általános panasza, hogy az egyes törvényhatóságok területén alakított jövedelem, vagyonadó és általános kereseti adó felszólamlási bizottságokban a többi foglalkozási ágakhoz képest, elenyésző csekély számú taggal van képviselve s egyes ilyen bizottságokba legfeljebb mint póttag jut be egy-egy kereskedő vagy iparos. A kereskedelem és ipar képviselőinek az adófelszólamlási bizottságokban való mellőztetése kivált a jelenlegi válságos gazdasági viszonyok között sérelmes, mert épen most, amidőn a teljes üzleti pangás miatt a legkisebb forgalmat is alig képesek elérni, kütönösen fontos érdeke a kereskedőknek és iparosoknak, hogy adójuk a tényleges üzleti [és kereseti viszonyokhoz képest reális alapon s úgy az egyes adóalanyok viszonyait ős vagyoni helyzetét, mint a gazdasági életnek az egyes szakmabeli üzletek forgalmára befolyással birő jelenségeit legjobban ismerő egyének közreműködésével állapíttassák meg. A miskolci Kereskedelmi és Iparkamara rámutatva a kereskedelem és ipar mai súlyos helyzetére, valamint arra, hogy az államkincstárnak is érdeke, hogy a reális adóalapokat elbírálni képes s az adóalanyok viszonyait ismerő egyének jussanak az adófelszólamlási bizottságokba, sürgős felterjesztésben azon kérelemmel fordult am. kir. pénzügyminiszterhez, hogy törvényreform utján tegye lehetővé, mikép a kereskedelmi és iparkamarák ne csak a székhelyükön levő városi törvényhatóságok, hanem valamennyi kerületükben törvényhatósági területen alakított adófelszólamlási bizottságba választhassanak legalább egy rendes és egy póttagot s a törvőnyreform végrehajtása előtt is utasítsa a pénzügyminiszter a törvényhatóságokat, hogy az általuk megválasztandó tagok közül egy rendes ős egy póttagot a kamara által kijelölt kereskedők és iparosok sorából válasszanak. Munkában a vármegyei teherautók. A vármegye közönsége által a közutak fenntartására szükséges kőanyag szállítására beszerzett hat darab »Rába« gyármányű, öt tonnás teberautomobil, hat darab ugyanolyan tehersúlyú pótkocsival együtt a győri Vagon és Gépgyárból megérkezett. Két garnitúrát Egerben, kettőt Gyöngyösön, kettőt pedig Hatvanban a szakértők és a vármegye képviselői átvettek. Az átvételnél a kocsik lényegtelen apró hibáktól eltekintve, fényesen beváltak és a kőhordást azonnal meg is kezdték. Két garnitúra a kerecsendi út, kettő a Vámosgyörk—gyöngyösi út és kettő pedig a Hatvan— gombosi út kő-fedőanyagának kiszállítását végzi. Azután fokozatosan fogják a többi utakat is rendbehozni.j A magyar—lengyel kereskedelmi szerződés. Mi lesz az egri borral?
