Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-04-05 / 78. szám
Ára 2000, vasárnap 2500 korona Eger, 1925. április 5. vasárnap. XLII évf. 78 sz. Gazdasági problémák. i. A mezőgazdasági hitel kérdése az agrárnak mondott Csonka- magyarországon valóban sürgős megoldásra vár. A technika vívmányai ■ a tudomány eredményei, melyeknek alkalmazásával az őstermelő a maga munkáját hatékonyabbáés gyümölcsözőbbé teheti, gazdáink számára csak bőséges és olcsó hitelforrások megnyílta esetén válnak hozzáférhetővé. Réges-régen elmúltak már azok az idők, mikor a mezőgazdaságban a természet és munka voltak az uralkodó tényezők; ma a termelés harmadik tényezőjének: a tőkének is rendkívül nagy itt a jelentősége. Ezt a tőkét tehát, melynek segélyével mezőgazdaságunk a hazai fogyasztás szükségleteinek megfelelő biztosítása mellett a világpiacon valóban versenyképes helyzetbe küzdi fel magát, okvetlenül előteremteni: gazda- sági politikánk egyik legelső rendű feladata. Nem szabad tudniillik azzal áltatnunk magunkat, mintha a kenyérmegvak termelése terén kiválóan előnyös helyzetben volnánk. Az a megállapítás, mely csonka hazánkat az úgynevezett agrárár szag ok közé sorozza, bizony csak oly értelemben veendő, hogy Trianon következtében iparunk nyersanyagtelepeitől, kereskedelmünk pedig piacaitól megfosztatván, alig-alig van egyéb kenyerünk, mint a mező- gazdasági termelés. Ez az agrárország azonban a mezőgazdasági termelés rendszerint előálló hozadéká tekintetében sem irigylésre méltó. A statisztikai tudomány elvitázhatatlan hite- telésséggel megállapítja, hogy a magyar föld sohasem termett annyit, amennyit kiváló talaja s »még kihasználatlan földereje» szerint produkálhatott volna. Éghajlatunk szélsőséges s újabban különösen is szeszélyes és kiszámíthatatlan. Ez is egyik komoly akadálya földünk intenzív megművelésének. A csapadék viszonyok is kedvezőtlenek: hsl igen sok az eső, hol meg hón jpszámra öntözet- lecül szárad s magyar föld. Erdőink elvesztése e tekintetben is súlyosan megrosszabitotta a helyzetünket. Alig egykettßd része maradván meg erdőinknek, de- rüre-borura irtanunk kell azokat. Köröskörül az »utódállamok« is nagy hévvel irtják a tőlünk elragadott területeken. Nyilván úgy gondolkoznak, hogy ami biztos, az biztos s mert maguk Budapest, április 4. M. T. I. A nemzetgyűlés mai ülését Va12 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Kiss Menyhért napirend előtti felszólalásra kért engedélyt az államkincstár által megvásárolt Pallas részvények ügyében. Tekintettel arra, hogy bővebben akar foglalkozni evvel a kérdéssel és az összes adatok még nem állanak rendelkezésére, beszédét nem ma tartja. II. Legutóbbi számunkban foglalkoztam a város által eladott, felbecsülhetetlen kincseket érő két érseki fürdő ügyével. A legilletékesebb helyről, a népjóléti minisztérium illetékes ügyosztályától — sajnos — azt azt az értesítést kaptam, hogy oly törvényes rendelkezés, amely szerint akár magán, akár köztulajdonban levő gyógyfürdők elidegenítéséhez a kormányhatő- ság hozzájárulása megkívántat- nék, nem igen van. Szomorú dolog, hogy kincset érő gyógyfürdőinkkel ez megtörténhetett. Nem éreznek az akkori illetékes tényezők lelkifurdalást, hogy egy, a városra nézve ily fontos ügyet az 1918 november 9 én tartott képviselőtestületi közgyűlésen megszavaztatták ? Megszavaztatták a a forradalom kitörése utáni tizedik napon, amikor az ország nyugalma és mindeu hazája sorsa iránt aggódó embernek a lelki- állapota fel volt dúlva ? ■em igen bíznak uralmuk tar tőBságában, valóságos rablógazdálkodást űznek a martalékul jutott dús erdőállománnyal. Már pedig az erdők megtartása épen a csapadék szabályozása érdekében is fölötte kívánatos volna. A csehek a Felvidék erdőivel együtt elvették tőlünk a májusi esőt is és a márciusi verőfényt. A nemzetgyűlés ezután harmadszori olvasásban Í3 elfogadja a mezőgazdasági hitel-javaslatot és a lengyel köztársasággal kötött kereskedelmi szerződést. Az elnök ezután napirendi javaslatot tesz. Javasolja, hogy a nemzetgyűlést bizonytalan időre napolják el. Felhatalmazást kér a Háztól, hogy a Ház esetleges összehívása iránt intézkedhessél A nemzetgyűlés az jelnök javaslatát elfogadja. Vétkes könnyelműség volt ezt a nagy fontosságú ügyet leg- szomoiűbb napjainkban közgyűlés elé vinni és megszavaztatni. Háládatlanok voltunk nagy jótevőnkkel szemben; érdemet- lenek érsekfőpásztorunk fejedelmi adományára. Tettük ezt akkor, amikor oly szegények vagyunk és alig van valamink. Görnyedünk, roskadozunk a nagy közterhek alatt. És ahelyett, hogy meglévő kis fekvöségeinket okosan felhasználtuk, közüzemeinket fejlesztettük volna és ezzel pőtadőnk és közterheink csökkentését tűztük volna ki köteiességszerűen célul és ingatlanaink gyarapítására törekedtünk volna; meg- gondolatlanűl nagylelküek voltunk, elosztogattuk földbirtokaink tekintélyes részét 30—50 é?re, a milliárdokat érő természeti kincsünket, Isten áldotta fürdőinket eladtuk semmiért és itt állunk ma minden nélkül, értéktelen kopár legelőinkkel. Orvosolnunk kell a múlt hi- • Mii, jóvá tenni és visszaszerezni mindazt, a mit visszaszerezhetünk. Ezzel tartozunk önmagunknak és a jövő generációnak. Különösen a fürdőket minél előbb vissza kell szereznünk. Kétségtelen, hogy az Egri Városfejlesztő R. T. a szerződést nem tartotta be. A szerződés 3. pontja szerint vállalt kötelezettségeivel szemben — dacára, hogy az építkezés lehetőségei már 3—4 éve megvannak — eddig csak a gőzmosodát építette meg, amit üzemben kellett volna tartania a jövedelmezőség hiánya dacára, mert a szerződés erre kötelezte; a régi fürdőt megfelelő számú kád és tükörfürdővel modernül ki kellett volna építeni, továbbá népfürdőt, modern gőzfürdőt építeni; ehelyett a régi fürdő lett gőzfürdővé átalakítva ; a melegvíz állás helyén egy üveg fedéllel ellátott téli uszodát építeni, e helyett építettek egy nyári férfiuszodát, mert ez lényegesen olcsóbb volt és sokkal jövedelmezőbb. A régi uszodának modern kiépítése most von befejezés alatt. A legfontosabb és legszükségesebb, amit a szerződés is elsősorban sorol fel; a fürdőszálloda, amire égetően szükség volna, még ma sincsen és ki tudja mikor lesz meg. Ez nem az a városfejlesztés, amit a »Tervezet« szerint beígértek. Városfejlesztés helyett a legridegebb üzleti alapra helyezkedtek. A »Tervezet« szerint a Programm a következő volt: 1. Közegészségügyi intézmények létesítése, részletes város- rendezéssel. 2. Városi üzemek létesítése, a meglévők átvétele és fejlesztése. 3. Gazdasági üzemek létesítése. 4. Kulturális intézmények létesítésével a város anyagi támogatása. Ezekhez tartozott egy népfürdő létesítése, uszoda kiépítése, téli uszoda építése, új gőzfürdő, gyógyfürdő és egy modern szálloda építése, amely a város legszebb helyén, esetleg parkkal létesülne, ahol az idegen és helyi közönség szórakozást, üdülést találna. Ide tartozott a vízvezeték és A nemzetgyűlés húsvéti szünete. Bizonytalan időre elhalasztották az ülésezést. Eger város elvesztett kincse. Eladott gyógyfürdőink, Eger, 1925. áprilishó 4.
