Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-03-27 / 70. szám
Ára 2000, vasárnap 2500 korona. Eger, 1925. március 27. péntek. XLII évf. 70. sz. ’SlfiHxefcésí dl) postai szállítással E{JH hóra , 40,000 K I Egiss és félévi elSflsitést Neggedévrf 12ÖÍÖ00K | ---- nem foGadjmb el. ---Sz erkesztőség: Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám II. Állami gyámkodás. Eger, 1925. március 26. Az Egri Népújság március 19. számának vezetőhelyén Dr.U. G. azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy mi ^kötelessége az államnak az ország gazdasági életének rendbehozatala körül s erélyes intézkedéseket sürget a »rémhirterjeeztők«-nek nevezett kártékony dűvadak ellen, akik rémlátásaikkal s Cassandra-jős- lataikkal hátráltatják a nemzeti újjáépítés nehéz munkáját. őszintén megvallva, két súlyos kifogásom van a cikkíró tanácsai s »rémlátásei« ellen. Az egyik az, hogy a legteljesebb mértékben helytelenítem azt a mai időkben annyira divatos állami omnipo- tenciába vetett odaadó bizalmat s az állandó állami segély- könyörgést, a másik kifogásom ptdig az, hogy enyhén szólva, naivnak tartom azt az állítást, mintha rémhírekkel s prófétai allűrökkel életképes gazdasági egyedeket alá lehetne aknázni és nem egyéb körülmények játszanak közre a tényleg konstatálható nagy számú üzleti bukásoknál. Gazdasági kiskorúságunk egyik szimptőmája az a jelenség, mely- lyel lépten-nyomon találkozunk akkor, amikor gazdasági életünk folyamatát vizsgáljuk. Mindenki az államtól vár mindent! Pénzt, hitelt, tanácsot, iniciativát, irányítást, atyai gondoskodást, külföldi propagandát, különféle érdekképviseletek közötti döntőbíráskodást E nincs egy termelési *''ág, osztály vagy érdekcsoport, mely ne az államtól várná helyzetének megjavítását. Akaratlankelletlen eszünkbe jut a magyar példasző: Vak vezet világtalant! Hogy tudjon vezetni az .állam» és segíteni akkor, amikor az államot alkotó részek, társadalmi osztályok, érdekcsoportok, a bankvilág, az iparos világ s a kereskedelem (megannyi kis állam az államban) saját maga bevallja gyengeségét s önállót- * lanságát! Szakítani kell már végre ezzel az ideológiával s szabadlábra kell helyezni a háborús állami marok nyomása alól a gazdasági életet. Ki kell nyitni a tíz év óta zárt ablakokat s friss levegőt kell babocsátani a fülledt levegőjű szobákba. Hogy aztán sok dédelgetett, agyontámogatott vi rágházi növény elhervadna a szabadság levegőjének hatása alatt, sebaj! pusztuljon a hitványa, meg a férgese, úgyis ezek szívják el az életképesektől a levegőt s ezek miatt nem tud boldogulni erejéhez mérten az egészséges vállalkozás. Nem igen szoktam igazat adni pénzügyminiszternek (ez már az én magyar természetem), de abban kénytelen vagyok igazat adni Búd Jánosnak, amikor azt a kijelentést tette, hogy nem bánja, ha a háborús konjunkEger, 1925. márcí'us 26 A pénzügyminiszter körrendeletét bocsájtott ki a pénzügy- igazgatóságokhoz, melyben revízió alá véteti az 1325 évi ház- adók kivetését. Az Egri Népújság szerkesztője ezzel kapcsolatban ma délelőtt felkereste Várkonyi Rezső pénzügyigazgatőhelyettest — és megkérte, hogy tájékoztassa erről a mindenkit érdeklő fontos kérdésről Egernek és Hevesvármegyének közönségét. A helyettes pőnzügyigazgatő a következőket volt szives elmondani : — Az 1925 évi házadőt sokallja a közönség. Ennek vármegyénkben is jelei mutatkoztak a beérkezett nagy számú felebbezésekben. Egyes községekben pedig a házadő alapjául szolgáló haezonértékek magassága miatt általános a panasz. Ez egyébként országos jelenség, mely arra késztette a pénzügyi minisztériumot, hogy a legutóbb kiadott körrendeletével felhatalmazza a pénzügyigazgatóságokat, hogy ott, ahol a házadók kivetése ellen általános a panasz, a kivetést tegye felülvizsturális vállalatok összeroppannak, mert ezek akadályozzák a konszolidációt s egészséges gazdasági élet kifejlődését. Ezek a konjunkturális alakulatok, kávésból lett bankárok, zöldségárusből lett tőkenélküli textil-nagykereskedők stb. mennek aztán tönkre, amikor a korona romlására s elzárt határokra nem lehet már spekulálni többé s kétségbeesett szalmaszál- hoz vabó kapkodásuk tényleg kikürtölt rémhíre lesz a közelgő fizetésképtelenségnek. A tudás- [ hoz, becsületességhez s az üzleti j szolidsághoz semmiféle rémhír I nem tud hozzáférkőzni! Dr.V.Á. gátat tárgyává és amennyiben a megáll pitott haszonértékeket túlmagasaknak találja, azokat hivatalból helyesbítse. (— Hogyan tőiként a múlt évi kivetés és az Igazgató úr j véleménye szerint, mi okozta j országszerte ezt az idegeskedést. ’ sőt izgalmat a házadők kivetésével kapcsolatban ? — A pénz- ügyigazgatő helyettes e kérdésünkre így válaszolt:) — Az 1925 évi házadő kivetésének alapjáúl szolgáló haszonértékek alacsonyabb összegben állapíttattak meg, mint békében. A községekben lakó háztulajdonosok hozzá voltak szokva ahoz, hogy házadőjuk 150—30 korona között váltakozott. Ma kétségtelenül súlyosabb a házadő, még pedig azért, mert azok a háztulajdonosok, akik két szobánál nagyobb lakást laknak, a házadén kívül a megállapított haszonérték 25 százalékát is kötelesek kincstári házhaszonrásze- sedős címén fizetni. A kincstári házhaszonrészesedésnek figyelembevételével az 1925. évre kivetett házadő, — bár a haszonérték a békebelihez viszonyítva alacsonyabb, — hozzávetőleg négyszeres terhet ró a háztulajdonosok vállaira. Ez okozza azt, hogy ma a házadő súlyosabb. Ezzel szemben a háztulájdo- nosok nem veszik figyelembe azt, hogy ma a házadő után járó községi adót 50 százaléknál magasabbra kivetni nem lehet és megszűnt az úgynevezett általános jövedelmi pótadó, mely békében járuléka volt a házadénak. Emlékezhetünk arra, hogy voltak községek vármegyénkben is, ahoi ezer, sőt még ennél is magasabb százalékos pőtadőt fizettek. Ezeknek a figyelembe vételével a házra ma nehezedő közteher még a kincstári ház- hazonrészesedéssel sem súlyosabb, mint békében volt. (Hogyan hajtja végre az egri pénzügyigazgatóság a miniszternek a íi-oítani revíziós rendeletét ? Érdeklődtünk tovább.) — Éppen most folynak az igazgatóságnál azok a munkálatok, melyeknek eredményeképpen, ahol általános volt a panasz, azt lelkiismeretesen megvizsgálják és orvosolják. Az ilyen helységekbe szakképzett közegek utaznak ki és a háztulajdonossal közvetlenül érintkezve hallgatják meg a sérelmeket s ha méltánylandó körülmények forognak fenn, a kivetés minden esetben helyesbittetik. A pánzügyigazgatőság ugyanis tudatában van annak, hogy a nagy lakás, különösen faluhelyeken, nem jelent jólétet és nem ad jogcímet az adózó megterhelésére. A nagy lakásokkal többnyire csak nagyobb gond jár itt, nem pedig jobb mód. (— Egerre vonatkozóan nem történik valami különösebb intézkedés a revízió során ? — E kérdésre a következő feleletet kaptuk:) —- A lakásrendelet hatálya alá tartozó községekben, így Egerben is, az 1917. évi házbérek alapulvételével történt a házadó kivetése. E helységekben a revízió oda terjed ki, hogy vájjon a kivető közegek a kivetés során indokolatlanúl nem emelték-e fel az 1917. évi úgynevezett aluphaszonér léket. Befejezésül megjegyzem még, hogy a revízió kapcsán a helyesbítésnek április 15.-ig be kell fejeződnie. Ezzel összefügms** <**«%•í m#». ■*»%> ■ -'I****- ««WM* - ■•*»% ttfSNfö®- «ár«*«*» ft pénzügyminiszter elrendelte az 1925. éVre^Wetett hdzaddH revízióját. A kivetést minden méltányos esetben helyeséi i a pénzügyigazgatóság. — A pénzügyi hatóság szakemberei a helyszínéi bírálják el a panaszokat. — Április 15-ig be kell fejezni a revíziót. — A földrengéssel sújtott egri háztulajdonosok adókedvezménye. Várkonyi Rezső m. kir. pénzügyigazgatóhelyettes nyilatkozata.
