Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-03-20 / 65. szám
Ára 2000, vasárnap 2500 korona Eger, 1925. március 20. csütörtök. XLII. évf. 65 sz. Előfizetési díj postai szállítással Egy bóra . 40.000 K I Egész és félévi elófizetést Negyedévre 120.000 K nem fogadunk el. ----S zerkesztőség; Eger, Licenm Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. Pitykegombot sem ér az élet, melyből száműzve van a szolidaritás s melynek egymás mellett fáradó és küzdő páriáit nem kapcsolja össze bizalom és együttérzés. Ennek a bizalomnak pusztulását észleljük manapság lép- ten-nyomon. Már pedig ahol ennek helyébe gyanakvás lépett, ! ott a látszólagos, sót esetleg olykor-olykor tüntetőén fitogtatott együttérzés is.önámításnál a szemfényvesztésnél nem egyéb. A magyar közéletben és politikában az egész vonalon szinte orgiát ül a bizalmatlanság. Igen-igen szomorú, hogy keserves csalódások termékeny talajából sarjadt ki ez a bizalmatlanság s bizony-bizony sokszor korántsem indokolatlan. A liberális kor urai nagy előszeretettel változtatták át úgynevezett úri huncutsággá a politikát, melytől nemzetünk sorsalakulása függött s hogy például a választójog sokat vitatott kérdését már egy jó évtized óta jóformán lehetetlen nyugvópontra juttatni, abban az uj világáramlatok hatása s a háború mellett nem csekély része van annak a lelkek mélyén gyökeredző bizalmatlanságnak is, melynek palántáját a lélekvásárlásra fordított bor s a frivolságig menő választási visszaélések, no meg a könnyelműen tett és léhán megszegett Ígéretek növelték terebélyes fává. Magyar népünk széles rétegei ma sem tudnak szabadulni a lidércnyomás alól, mely az alsó osztálytól elzárkózó, annak bajaival nem törődö, vágyait meg nem értő hatalmasok iránti bizalmatlanság formájában nehezedik a telkekre. A nép könnyen általánosít s a nyomást nem oszlatja el az a tény, hogy felsó és középosztályunknak szine-java a forradalom tanulságain okulva, ma lelkének melegével fordul a nép felé. Sőt az a másik tény sem, hogy az intelligencia jobbszárnyának egy része, szerintünk túlzott loyalitással, keresve- keresi a népből származó vezért, hogy mögéje álljon. A bizalmatlanság jéghegyeit nem lehet szétrobbantani, csak szétolvasztani. A lélek mélyéről fakadó szociális érzés meleg áramát kell szembehelyeznünk velük és határtalan türelemmel felvérteznünk magunkat. Hosszú évtizedek mulasztása vár pótlásra s elernyed a munkában, «mwc fson a »oma tnw aki nem eszméket szolgál, ..de önmagát keresi. A csonka ország politikája és közélete égó csipkebokor legyen, melyhez csak az önzés saruját leoldva közeledhetik a magában tehetséget és hivatást érző férfiú. Dr. K. S. A nemzetgyűlés Rupert Rezső mentelmi ügyének tárgyalásával telt el. A mentelmi bizottság nem látja megsértve Rupert mentelmi jogát A Ház megvédte a bírói szuverénitás tekintélyét. Budapest, március 19. M.T.I. A nemzetgyűlés mai üiését 11 óra után nyitotta meg Szcitovszky Bála elnök. Pesthy Pál igazságügyminiszter arra kéri a nemzetgyűlést, hogy a büntető novella tárgyalásának határidejét, amit a nemzetgyűlés március 20-ra állapított meg, tolják ki junius hő végéig. A nemzetgyűlés ehhez hozzájárult. Pintér László napirend előtt szólal fel a tisztviselők előlege ügyében. Szóvá teszi, hogy a községi jegyzők valamint a községi alkalmazottak nem kaptak előleget, már pedig az egyenlő elbírálás elvei megkövetelik,hogy azok a tisztviselők ugyanolyan segélyben részesüljenek mint a többiek. A tisztviselők előlege ügyében kiadott rendelet a felekezeti tanítókra teljesen más elbírálást állapít meg, mint az állami tanítókra. Ez nem helyes és arra kéri a pénzügyminisztert, hogy a diferenciákat küszöbölje ki. Búd János pénzügyminiszter válaszol a felszólalásra kijelenti, hogy nem állott rendelkezésére megfelető összeg és azért nem tudott a községi alkalmazottaknak segélyt folyósítani. Szily Tamás a közigazgatási bizottság előadója ezután beterjeszti a tej-termékek állami ellenérzéséről szóló törvényjavaslatról a bizottság jelentését. Majd a tegnapi napon letárgyalt javaslatot fogadja el a Ház harmadszori felolvasásban. Ezután mentelmi ügyekre térnek át. Rubinek István előadó ismerteti Rupert Rezső mentelmi ügyét. A nemzetgyűlés február 10-iki ülésén az elnök bejelentette, hogy a törvényszék egyik tanácsának elnöke Rupert képviselőt tárgyalás közben letartóztatta. Beck Lajos ezügyben bejelentette Rupert mentelmi jogának megsértését. A mentelmi bizottság úgy határozott, hogy a rend-büntetés foganatosítása sem a nemzetgyűlés tanácskozási szabadságát nem befolyásolta, sem pedig épségét nem sértette és azért azt javasolja: mondja ki a nemzetgyűlés, hogy Rupert Rezső nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügye ezügyből kifolyólag nem sértettetek meg és a vonatkozó bejelentések felett térjen napirendre. Rubinek István rámutat arra, hogy a forradalomtól egyetlen értéket tudtunk a magunk számára megmenteni s ez a bíróság függetlensége. A birói függetlenség érdekében feltétlenül biztosítani kell a bírósági tárgyalások zavartalanságát. A romokból felépült Magyar- ország hatalmas pillére a bírói függetlenség, tehát aki az országos érdek ellen vét, azt a mentelmi jog nem védelmezheti. A bíróság által kiszabott azonnali hatályú rendelkezések foganatosítása ellen a mindenfelelől állandó aknamunka folyik épen ezért kötelességünk mindent elkövetni a bíróság tekintélyének megvédésére és .kötelességünk, hogy amikor a mentelmi jog mellett foglalunk állást az a jog nem terjedhet odáig, hogy annak védelme alatt büntető cselekményeket lehessen elkövetni az ország nagy érdekei ellen. — Ennélfogva a bizottság javasolja, hogy mondja ki a nemzetgyűlés, hogy Rupert mentelmi joga nem sértetett meg, Rsssay Károly a tettenkapás esetét ismerteti. Majd a tettenkapás lényegét ismerteti jogi szempontból. Szerinte Schadl tanácselnök nem védheti msgát a tettenkapás esetével. Ha a nemzetgyűlés itt a tettenkapást állapítaná meg, sirbatennő vele a mentelmi jogot. Zsirkay János közbeszól. Ez szofizma elejétől végig. Rassay folytatja : Ezt az ügyet nem lehet összehozni a bírói tekintély védelmével. A tekintélyt csak a törvény tudása és tisztelete adhatjk meg a bírónak. (Közbeszólások: De a képviselőnek is !) Kéri a nemzetgyűléstől a kisebbségi vélemény elfogadását. Kaas Albert báró : Rassay beszédében ellentmondás van. Annak elbírálására, hogy valaki sérti-e a bíróságot, zavarja-e a tárgyalás menetét, egyedül a tárgyalási vezető elnök illetékes. Rupert egész viselkedésével, pontosan nem hallott kijelentéseivel is sértette a bíróságot. Ha a nemzetgyűlés Rassay Károly felfogását tenné magáévá, azzal kiszolgáltatnák a bíróságot a képviselők kénye-kedvének. Nagy Emil: Nem osztja Rassay nézetét. A bíró jogosan járt el. Legfeljebb az a mulasztás történt, hogy a letartóztatás után értesíteni kellett volna arról a tör- vényhozőteatületet. Egyébként a bírói szuverénitást éppúgy védeni kell, mint a mentelmi jogot. Ezért elfogadja a bizottság jelentését. Farkas Tibor a mentelmi bizottság javaslatának visszavonását és az ügynek a napirendről való levétele után újabb bizottsági tárgyalását indítványozza. Dénes István csatlakozik az indítványhoz. Pesthy Pál igazságügyi miniszter felszólalása és Rassay Ká- rolynak a zárszó jogán mondott szavai a nemzetgyűlés a négy képviselő kivételével a mentelmi bizottság javaslatát fogadja el, mely kimondja, hogy Ruppert Rezső mentelmi joga nem sér- i tetett meg. Az elnök napirendi javaslatá- ; nak elfogadása után az ülés 2 j órakor véget ért.
