Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-03-15 / 61. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925. március 15 ii 1 w<i h—i arnii 11 iWíiiTiPiFiTinririnmFnTíiTPrriiiiiiiwffirarwTnTOwn^^ Eger város elvesztett kincse. Eladott gyógyfürdőink. Vasvármegye az árvaszéki ülnöki cim törlését indítványozza Szombathelyről jelentik: A belügyminisztérium már régebben felszólította az ország törvényhatóságait, hogy a vármegyei árvaszékről szőlő 1877. évi XX. törvénycikk rendelkezéseinek módosítására vonatkozóan tegyék meg észrevételeiket. Vasvármegye közigazgatási bízott sága most tartott ülésén egyhangúan magáévá tette a megyei árvarzék előterjesztését, amely a szakkérdéseken kívül a következőérdekespontot tartalmazza : Az árvaszéki ülnöki címet magyartalansága miatt népünk ötven év óta nem szokta meg és nem is fogja megszokni soha. Az neki mindig csak »ügynök« stb. marad. Egyébként is az egyéni intézkedés behozatala óta e címzésnek semmi értelme nincs. Megfelelőnek tartaná az árvaszék az »árvaszéki birő« és a VI. fizetési osztályban az »árvaszéki főbíró« címzést A közigazgatási bizottság az egész előterjesztést megküldi a belügyminiszternek azzal a kéréssel, hogy az előterjesztést az új törvényjavaslat elckészitésónél vegye figyelembe. Kalocsa városa 8 milliárd korona amerikai kölcsönt vesz fel. Kalocsáról jelentik : Ántalffy Sándor polgármesternek sikerült összeköttetést találni egy amerikai pénzcsoporttal, amely hajlandó a lehető legrövidebb idő alatt a városnak 8 milliárd korona amortizációs kölcsönt, dollárokban rendelkezésre bocsáj- tani. A dollárokban folyósítandó s ugyancsak dollárokban visssa- fizetendö kölcsön 30 esztendői terminusra szólna. A kölcsön 11 és fél százalékos amortizációval törlés?,tődnék. A kölcsönt egy összegben folyósítják s az néhány hét múlva meg is történhet. Kalocsa város ezen kölcsönből elsősorban az utcák javítását, járdák s világítási hálózat létesítését eszközli, a kórház épi téit hozná tető alá s megvalósítaná a rég óhajtott kívánságot, a váró* modern szállodáját, fürdőjét, kultur palotát. Ez utóbbi egyúttal üzleti vállalkozás, jövedelmet hozó befektetés lenne, amely épen nagy szükségére való tekintettel bizonyosan jövedelmezne annyit, mennyi a köl csőn évenkénti amortizációs részlete lesz. Rádióbeszélgetés a tengerfenékről. Érdekes kísérletről számol be a New-York Times, amelyet Atlantic City kikötőjében végeztek: miként továbbítható a rá- diőbeszélgetés a tengerfenékről. A búvár magával vitte a mikrofont, melyről telefonkábel vezetett egy lehorgonyzott csónakra. Itt volt az erősitőkászülék felszerelve. Leszálláskor a búvár benyomásait halk haDgon ec*etelte. Mikor a tenger fenekét elérte, hangja erősen és jól érthetően csengett. esi er A M E S. E. leventéi ma délelőtt 10 őrekor gyakorlatot tartanak a sporttelepen. Eger, 1925. március 14. Legutóbbi cikkemben érintettem Érsek Főpáeztorunk által a városnak ajándékozott két fürdőnek meggondolatlan eladását. Átnéztem a város levéltárában az erre vonatkozó okmányokat, hogy tulajdonképen miért kellett a váróinak ezt a felbecsülhetetlen kincset érő fürdőket eladni; amiért örök hálával tartozott a város nagy jótevőjének. Örömnapja volt Eger város közönségének az 1914. évi január hó 17-én tartott képviselőtestületi közgyűlés, amelyen mély hálával és határtalan lelkesedéssel vettük tudomásúl a fejedelmi ajándékot. Emlékezzünk csak vissza, hogy lapjaink mily elrsgadtatásBsl emlékeztek meg a nagy esemény ről, cikksorozatokban olvastuk a szép terveket, a lehetőségét annak, hogy most már megvalósítható régi álmunk: a fürdők kiépítésével, stb. Egert fürdővárossá varázsolni. É* mi történt? Egy végzetes, soha jóvá nem tehető meggondolatlan lépés. Eladtuk. Ünnepnapunk volt, amikor megkaptuk, gyásznapunk, amikor a hihetetlen és szomorú aktus megtörtént; amikor a képviselőtestület ezt a végzetes lépést megerősítette. Átolvasva a szerződést, kerestem benne azt, a mit sajnos nem találtam. Miért adhatta el a város meggondolatlanúl a kincseket? Úgy szólván semmiért. Bár el ne adhatta volna soha, akkor maradandó emlékként őriztük volna ez Istenáldotta gyógyfürdőket. 1918 november hó 9.-én hagyta jóvá a képviselőtestület a Város- fejlesztő R T. gal kötött adás vételi szerződést, mely szerint a város eladja a két fürdőt a hozzá tartozó fekvőségekkel a Városfejlesztő R. T.-nak 955,000 korona vételárért, amely összegből a város által jegyzendő 1250 drb. ä 400 kor. névértékű részvény fedezésére 500,000 korona fordíttatoit. Hevesvármegye törvényhatósága 1919 december hó 30-án tartott közgyűlésében a város határozatát jóváhagyta. Nem volt még alkalmam meggyőződést szerezni, hogy a vár megyei határozattal jogerőssé vált-e a fürdő eladása. Ügy tudom, hogy ily természetű és városi közvagyont képező ásványéi gyógyhatású, kincseket érő források és fürdők eladásához kormány hatósági, illetve belügyminiszteri engedély szükségeltetik s csak ez esetben jogerős. Ez nem töriént meg és ha ez így van, akkor az adás-vétel érvénytelen. Az adás-vételi szerződés 3. pontja a következő: «Vevő az «Egri Városfejlesztő Részvény- Társaság» kötelezi magát a békekötéstől — értve ez alatt azon utolsó békekötést, melyet európai állam köt, vagyis midőn már egyetlen eürópai állam sem áll háborús viszoayban sem európai, sem más világrészben! állammal — számított 3 éven belül — amennyiben az építkezési viszonyok megengedik, egy megfelelő fürdőszállodát, továbbá a jelenlegi vízállás heiyére£(4107 hmz., azaz Melegvíz) üvegfedéllel ellátott téli uszodát építeni, a jelenlegi uszodát modernül kiépíteni, gőzmosodával kapcsolatos modern gőzfürdőt, továbbá nép- j fürdőt építeni, s a mostani fürdőt megfelelő számú kád és tükörfürdővel modernül kiépíteni.» Kétségtelen, hogy a 3. pontban vállalt kötelezettségek teljesíthetők voltak, amennyiben a világbékét régen megkötötték, az építkezési lehetőségek már három éve megvannak. Kétségtelen az is, hogy az Egri Városfejlesztő Részvény-Társaságmegépítette a férfiuszodát, amiből a szerződés ezerint üvegfedéllel ellátott téli uszodát kellett volna ugyan építeni. A fürdőt átépítette gőzfürdővé, épített egy modern gőzmosodát, de azt, mivel nem volt jövedelmező, beszüntette. A régi uszodát pedig most építik Közáp- európa legnagyobb és legmodernebb uszodájává, ami dicséretére válik a tervezőnek és büszkesége lesz Eger városának, különösen az itt rendezendő üsző versenyek szempontjából. A legfontosabb, az égetően legszükségesebb, megfelelő fürdőszálloda építése elmaradt, holott a mostani egy milliárdos uszoda- építés előtt elsősorban ezt kellett volna megvalósítani. Erre volna a legnagyobb szükségünk idegen forgalom szempontjából. Mióta az új uszoda felépült, nyáron igen sok idegen keresi fel Istenáldotta fürdőinket és felkeresnék különösen a fővárosból igen sokan 3—6 heti időre is, ha megfelelő lakást kaphatnának. Ezért oly égetően sürgős és fontos a fürdőszálloda megépítése. Addig is míg ez megvalósítható1, feltétlenül szükséges egy idegenforgalmi iroda felállítása, hogy fürdőinket, most már két hatalmas uszodánkat, minél többen igénybe vehessék. Állítsa fel a város a közüzemek hatáskörében, hegy lehetővé tétessék már most a nyár folyamán az idegen- forgalom emelkedése az által, hogy a szükséges bútorozott szobák akár ellátással, akár anélkül, a fürdőt élvezni akaró idegeneknek biztosítsanak. Az idegen forgalmi iroda összeírná és nyilvántartaná a kiadandó szobákat, azok árait és meghirdetné az olvasottabb fővárosi lapokban. És ha már így történt, hogy a fürdőket eladtuk és elmulasztotta a város a részvénytöbbség biztosítását; akkor tegye meg a város a szükséges lépéseket a részvénytöbbség megszerzése iránt, hogy elsősorban és kizárólag a város érdekeit szem előtt tartva a kitűzött célt — ami a »Tervezet« szerint annak idején igen szépen papírra lett téve — az igazi városfejlesztést, minél előbb megvalósíthassuk. Radii Károly. ec kssü sacs es Ctasausai .a»:» «sbs A Hevesmegyei Népművelés legújabb száma megjelent. A tar talmas számba Rusztek Károly, Hammel Árpád és a népművelés többi harcosa írtak értékes cikkeket. HÍREK — Eger, 1925. március 15 — A március 15-i nemzeti ünnep programmja: Eger az idén is hagyományos lelkesedéssel ünnepli a szabadság emléknapját, március 15-őt. Az egri érseki ianitóképső önképző köre délelőtt fél 11 órakor. az Angolkisasszonyok érseki tanitónőképző intézete délelőtt 11 órakor, a főreáliskola délután fél 6 órakor, a főgimnázium pedig 6 órakor kezdi a szép műsorral egybekötött sza- badaágünnepélyt. (Részletes programotok tegnapi számunkban). Az egri Kaszinó által rendezett nemzeti ünnepség pregramm- ját napok óta hirdetik a nem- zetiszinü falragaszok. Ennek az ünnepiek sorrendje a következő : Március 15-én (vasárnap) délután 4 őrára gyülekezés a Kos- suth-téren a 4 órakor : 1. Himnusz. Énekli az ünneplő közönség. 2. Petőfi: Talpra msigyar! Szavalja Gulyás József joghallgató. 3. Alkalmi beszéd. A3 ondja Kál- noky István. 4. «Csak magyarok legyünk!» Énekli az Egri Dalkor és a Polgári Dalkör. 5. Végvári: «Eredj, ha tudsz.» Szavalja Dobos Jenő közigazgatási tanfolyam-hallgató. 6. Szózat. A két dalkörrel énekli a közönség. Ennek végeztével a közönség széosziik. A szokásos társas-vacsora 8 órakor lesz a Kaszinó dísztermében. Aláírási ivek a Kaszinó választmányi tagjainál és az ólja róná; vannak. Halálazás.NemesHunyadi Búzás László rk. nyug. tanító, éleiének 81-ik évében szombaton délután 1 órakor, alig félnapi szenvedés u»án elhunyt. A megboldogultat március 16-án délután fél 4 órakor a »Fájdalmas Szűz«-ről nevezett kápolnából fogják az ottani sirkeribeu örök nyugalomra helyezni. Az elhunytban, ki közel-felszázadon át volt buzgó munkása a népnevelés ügyének, Búzás Iván kir. törvényszéki bíró ős Búzás Pál városi tisztviselő atyjukat gyászolják. Az Egri Áll. Polgári fiú- és leányiskola március 15-én délután 5 órakor az intézet tornatermében hazafias ünnepségetrendez, melyre a szülőket és iskolánk iránt érdeklődő hazafias közönséget tisztelettel meghívja. Igazgatóság. Műsor: 1. Himnusz. Énekli & vegyeskar. 2. Ünnepi felolvasást tart Jőzsa M. tanár. 3. Petőfi: Nemzeti dal. Szavalja Nemes László III. o. t. 4. Lányi. Tavasz elmúlt.. . Énekli a vegyes kar. 5. Sajó: Az utolsó magyar. Szavalja Perga Anna I. o. t. 6. Mi a haza. Melodráma, szövegét irta: Ábrányi Emii, zenéjét: Horváth Lajos. Szavalja: Lacz- kővszky Mária IV. o. t. és Kris- tou István I. o. t. Zongorán kiséri Cholnoky Márta urleány. 7. Hiszekegy. Énekli a vegyeskar
