Egri Népújság - napilap, 1925/1

1925-03-14 / 60. szám

Ára 2000, vasárnap 2500 korona. Eger, 1925 március 14. szombat. XLII évf. 60 sz. Előfizetési dl) postai szálMtáss&S Egg hóra . 40.000 S I Égés* és félévi előfizetést Neggedévre 120.000 K | ---- nem fogadnak el. — H wvtsnx POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség; Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. Egri csillagok. Az egri várban, a Kálvária halomtól délre eső szabad téren, egyszerű fakereszt árnyában alussza örök álmát: Gárdonyi Géza, az .Egri csillagok« örök­szép regényének halhatatlan köl­tője. A fír körül egy darab tör­ténelem, nemzeti nagy létünk legrsgyogóbb emlékeinek né­hány mohos lapja, Dobó, Bor­nemissza és ez egri nők ... A magyar dicsőség nagy rajongója aggódó lélekkel látja ködbe veszni a nagy idők nagy emlé­keit, tüzes lélekkel űj csillagokat gyújt a múlandóság éjszakájába, hogy átmentse á magyar múltat a magyar jövőnek. A kőemlék szétmorzsolődik, az ércet kikezdi az idő, de az «Egri csillagok« fénye örök időkre beragyogja az egri hősök emlékét. Dobó és a hős egri védők el­múltak, pusztulásnak indult az egri vár ie. A tudomány és vele a technika megállás nélkül ha­lad előre, a régi várak veszte­nek jelentőségükből, & régi harc­modor helyébe új láp: a sze­mélyi vitézség, a páros viada­lok, lándzsa, hadi kopja helyett a tudomány indul döntő csatákra. És az egri vár pusztulásnak indult falainak köveiből űj vár épül, új időknek új vesére tá­mad: Esterházy püspök, ki vá­rat épít a magyar tudomány­nak, s utat nyit a művészetek térhódításának az ősi városban. Megváltozik a város képe, a ma­gyar Spárta magyar Athénná less, hol meleg otthonra lelnek a múzsák s nagy lendülettel megindúl az alkotó munka . , . Zivataros másfélszázad múlott el azóta, de a kor monumentá­lis alkotásai még ma is büszke hirdetői a magyar élniakarás- nak és élnitudásnak. A nagy vezér, a hatalmas al­kotó emlékét azonban mindin­kább elmossa a feledés s Eger városán kivül vajmi kevesen ismerik már Esterházy püspök nevét, sőt Egerben is beh sokan vannak, akik nem tudják az Esterházy név jelentőségét! Űj csillagnak kellett kigyúluia, hogy tündöklő fénnyel sugározza be e nagy nevet, hogy az enyé­szet, a feledés éjszakájából át- | mentse e megbecsülhetetlen ér­tékünket a sivár magyar jelen­nek. Est as új csillagot Szmre- csányi Miklós gyújtotta ki és e nagy értékmentésben látom most megjelent kis könyvének (Eger és környéke részletes ka­lauza. Irta: Szmrecsányi Miklós.) legnagyobb értékét. Dobó városából Dobó és Esz- terházy városába vezet át ben­nünket ez a ki# könyv, mely formája szerint Kalauz, tartal­ma azonban tudományos mély­ségű. Hosszú, mélyreható tudo­mányos kutatás eredménye, mely alapvető megállapításával (a vá­ros a maga egészében az or­szágnak egyik legkiválóbb mű­emléke ; eddig nem ismert mű­vészettörténeti adatok, nevek, évszámok) messze kinő a Baede- kerek keretein : műtörténelmi szempontból új és nélkülözhetet­len forrásmunka. így ezt a mű­vet csak egy hosszú, munkás élet gazdag eredményeit érté­kesíthető tudós írhatta meg. A bevezető sorokban a város történelme elevenedik meg előt­tünk. Történelmi visszapillantás, mely azonban nincs híjával a nagy koncepciónak. Nem száraz adathalmaz: az író meglátja a város fejlődésének korszakos for­dulóit s azokat szerve« össze­függésben tárja az olvasó elé. A harcterek kemény hadvezére mellett erős vonásokkal rajzoló­dik elénk a kultúráért vívott harc vezérének, Esterházy püs­pöknek hatalmas alakja, akinek nagy gondolata döntö diadalra viszi Egert. Majd áttér az író a műtörténelmi emlékek taglalá­sára. Körültekintő gonddal, mély szaktudással, aprólékos pontos­sággal vesz szemügyre mindent, figyelmét nem kerüli el a leg­kisebb bolthajtás sem, mely mű­történeti szempontból értőket képvisel. L-szürt egyszerűséggel, bölcs takarékossággal és stílus­tisztasággal adja elő mondaniva­lóit s talán ép ezzel nyií oly mar­káns távlatokat, melyek monumen* tális alkotássá teszik e kis művet. A történelmi hűség patináját érezzük e sorokon. De a tudós történész mellett egy igen mele­gen érző szív dobogása is ott lüktet bennük. Aki e munkát megírta, nemcaak tudós, de ra­jongó szerelmese is ősi váro­sunknak: stílusán is talán ezért érezzük a tavasz rőzsaszinellő, ragyogó össze-visszavirágzását. S talán ezért érezzük e munkán, hogy nemcsak tudomány, hanem remekbe készült költemény, egy diadalmas lélek fenséges apothe- ózisa . . . Romok között járunk koldus­tarisznyával. De a kövekből lélek szól felénk: nagy nemzeti gyá­szunkban maradók hitünknek űj reveláciő Szmrecsányi Miklós kiB kalauza. Angyal Lajos. »Nemcsak az ellenzék van passzivitásban, hanem sokszor a kormánypárt is.« Huszár Károly beszéde a nemzetgyűlésen a képviselők kötelességeiről. Budapest, március 13. A nem­zetgyűlés maiülését háromnegyed 11 óra után nyitotta meg Zsiivay Tibor alelnök. Az sppropriáciős javaslathoz elsőnek Huszár Károiy szólal fel. Mi­után mint a Ház alelnöke csak a választójogi vita végén szólal­hat fel, most akarja kifejteni ebben a kérdésben [álláspontját. Ezt megelőzően azonban néhány kérdést akar szóvá tenni. Szo­morú szemrehányást tesz az egész nemzetnek és a nemzet­gyűlésnek azért a fásultságért és közömbösségért, amellyel ezek­ben a sorsdöntő időkben a nem­zet legszentebb érdekei iránt viseltetik. Erkölcsi kötelessége mindenkinek, aki mandátumot vállalt, hogy ezen a helyen meg­mondja véleményét. Nemcsak az ellenzék van passzivitásban, ha­nem sokszor a másik oldd is — Sokszor hozzák fel, hogy több törvényt hoznak egyes ülé­seken fölszólalás nélkül, mint ahány képviselő van a Házban. A törvényhozó testületnek ez a példaadása a nemzeti erkölcsi leromlást fogja maga után vonni. A jogrend fölbomlását és az ország bajait elsősorban annak tulajdonítja, hogy az országban a legfőbb tekintélyt, a királyi trónt, a forradalom fölborította. Senki sem akar puccs-szándék- kal ehhez a kérdéshez hozzá­nyúlni, de Magyarországon nem érhetünk el nemzeti ideáljaink­hoz csak úgy, ha a régi király­ság álláspontjára térünk vissza. Ez a kérdés most nyugvóponton van és várni kell megoldásával a helyzet megváltozásáig. Szót kell emelni azonban az ellen, hogy a királyi család élő tag­jairól nem szabad beszélni, de a halottakról lehet mondani min­dent. A magyar nemzet köteles­sége, hogy a holt királya iránt is tisztelettel viseltessék. — Kifejti ezután, hogy a mai gazdasági leromlás oly esemé­nyek következménye, amelynek a magyar nemzet nem volt elő­idézője. A magyar nemzet nem akarta a háborút és a keresztény magyarság nem akarta a for­radalmat. Itt a parlamentben azonban a nemzet sorsdöntő nagy érdekei elvesznek a kicsi­nyes párt-tusakodásban. Úgy érzi, hogy a magyarság lelkében nagy erkölcsi válság van. Ezt bizo­nyítják a sűrűn megismétlődő szörnyű bűncselekmények. Ami az országban történik, nem ke­resztény kultúrát, hanem annak hiányát és a magyarság vesze­delmét jelenti. Egész Európa válságban van. Minden magyar embernek tisztában kell lenni azzal, hogy a trianoni Magyar- ország életképtelen és minden eszközt meg kell ragadni arra, hogy a külföld előtt ezt be­bizonyítsuk. ís&c^feai^acaacaiűa^a Kjesnsassí *s Elkészült az uj júniusi menetrend. Miskolcról Írják: Az üzleí­vezetöságen csütörtökön elkészí­tették a júniusban érvénybelépő menetrendtervezetet. Amint hivatalos helyen velünk közölték, a júniusi menetrend ugyanaz marad, mint a jelenlegi, csupán egy vonatpárt vonnak ki a forgalomból. A menetrend összeállításával kapcsolatosan Budapesten a Máv. igazgatóságánál az ország vala­mennyi üzletvezetöségének me­netrendreferense értekezletre ül össze, hogy az uj menetrend életbeléptetésekor az egyes htlyi érdekeltségek kívánságainak tel­jesítését megbeszéljék.

Next

/
Thumbnails
Contents