Egri Népújság - napilap, 1925/1

1925-03-12 / 58. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925. március 12. Még ma is m iIlidrdokkal tartoznak a kényszerkölcsönbe az egri pénzügyigazgatóság területén. Ttíl vannak terhelve az adózók. Magyary Pál miniszteri tanácsos, pénziigyigazgató kijelentése. Bécsben is bajok vannak. Becsből jelentik: Az egykori osztrák császárvárosban a gaz­dasági helyzet mindinkább ked­vezőtlenre fordul. A munkanél­küliség napról-napra emelkedik, a drágaság nem kevésbbé. Mivel a kormány a kenyér árának emelését megakadályozza, a ke­nyérgyárak termelésüket a mi­nimálisra szállították alá s meg­apadt lisztkészleteiknek pótlásá­ról nem gondoskodnak. Bécs város lakossága így könnyen egyik napról a másikra, a sző szoros értelmében kenyér nélkül marad. Miniszterbukás Jugoszláviában egy felszabadított birtok miatt. Belgrádból jelentik: Úgy a sajtóban, mint politikai körök­ben élénken tárgyalják azt az affért, melynek Lukinics, a Pasics- kormány igazságügyi minisztere áldozatúl esett. Á háború után ugyanis a jugoszláv kormány zár alá vette a Thuru-Taxis hercegi családnak Sziszek és Károlyváros mellett fekvő bir­tokait. A család hiába fáradozott a belgrádi kormánynál a birtok visszaadása érdekében. A kor máuy a békeszerződésre hivat­kozott, mely szerint a német állampolgárok vagyona lefoglal­ható. Lukinics igazságügyi mi­niszter végre 1924 novemberé­ben a birtok felszabadítását ren­delte el. Egyik Thurn-Taxis her­ceg ugyanis okmányokkal be­bizonyította, hogy nem német állampolgár, mert tagja volt az osztrák Urak Házának és illető­ségi helye is egyik stájer község. Az igazságügyminisztert becsü­letes eljárásáért hevesen támadja a szerb sajtó, de a kormány maga és a pártja is elitéli a mi­nisztert, hogy ilyen ügyet a mi­nisztertanács megkérdezése nél­kül intézett el. A minisztert ezért még a kabinet tervbevett re­konstrukciója előtt felmentik ál­lásától. A Budai Dalárda hangversenye ma, csütörtökön este pontosan V29 órakor kezdődik. A rendező Egri Dalkör elnöksége kéri a közönséget a pontos megjele­nésre, mert a műsor a polgár- mester és a társadalmi egye­sületek üdvözlésével kezdődik, s ennek tartama alatt az ajtók zárva lesznek. Eger, 1925. március 11. Tegnap a vármegyei közigaz­gatási bizottság ülésén a köz­úti költségvetés előterjesztésénél Tóbiás József műszaki tanácsos 10 helyett 13 százalékban java­solta a bizottságnak az útadó megállapítását. A bizottsági ta­gok természetesen sokallták ezt a magas százalékot s mikor az előadó azt a reményét fejezte ki, hogy az idén a kereseti adóból is több fog befolyni mint a múlt évben, Magyary Pál min. taná esős, pénzügyigazgató tagadólag Közeledik március 15. A rab­magyarság szabadság ünnepére készül. És szabadság ünnepének közeledtére mintegy Mementő, hasít lelkűnkbe a hír délről, rab Szabadka városából: Bajmok községben a jegyző túszokat szed a magyarok közül. A hatóságok erről minden kö­zelebbi felvilágosítást megtagad­nak. A nincstelen bácskai magya­Miskolcról Írják : Borsodvár- megye közigazgátási bizottsága kedden délelőtt 10 órakor tar­totta március havi ülését Soldos Béla dr. főispán elnöklésével. A magyar Hiszekegy elmondása után éttértek a napirend tárgya­lására. Elsőnek Katona József dr. egészségügyi főtanácsos, várme­gyei tiszti főorvos olvasta fel je­lentését, amely szomorú adatok­kal számolt be a vármegye egészségügyi állapotáról. Az or­vosi jelentés megállapította, hogy Borsodban feltűnően nagy a gyermekhalandóság, amelynek okát bűnös üzelmekben kell ke­resni. A városok nem akarják vállalni a betegápolás! dijakat. Budapestről jelentik: A váro­sok kongresszusának választ­mánya Folkusházy Lajos dr. al­polgármester elnÖKlésével ma ülést tartott, amelyen elhatároz­ták, hogy az egri földrengés al­kalmával kárt szenvedett lakos­ság érdekében akciót indítsanak. A kongresszus választmánya sé­relmesnek találta azt a kor­intett, majd a következőket mon­dotta : «Mi tudjuk legjobban, hogy túl vannak terhelve az emberek. Nem bírnak fizetni. Még a kény­szerkölcsönbe most is milliárdok- kal tartoznak. Mutatja a szegény­séget az is, amit hétfőn a füzes­abonyi vásárnál láttunk. A fele sem folyt be a várt forgalmi adó­nak. Pedig nagy volt a felhajtás. De nem volt vevő. Mert nincs pénz». Az útadót ezek után nem is 13, hanem csak 10 százalékban kérte a bizottság megállapítani. rókát Macedóniába telepíti Pa­sid kormánya. Macedóniának arra a kopár, terméketlen terü­letére, ahonnan a letelepített szerbek már megszöktek. Koszovó ős Avcsepolje macedó­niai vidékek az elszakított bács­kai magyarok Szibériája lesz tehát 1925 március idusán. A déli, az északi és keleti ha­tárokon, mikor CBendűl végre fel az új Talpra magyar. A halálozások száma 522, amelyből 237 esik a 7 éves kort meg nem ért gyermekekre, akik közül 66-an nem részesültek or­vosi gyógykezelésben. Az orvosi gyógykezelés elmu­lasztása miatt az elmúlt évben 96 szülői büntettek meg, azon­ban ennek dacára sem igyekez­nek orvosi segítséget igénybe venni. A gyermekek pusztulását maguk a szülők is érzéketlenül nézik. Megállapítható azonban az is, hogy a szülők az élve született gyermekek életben tartására sem fordítottak kellő gondot, amit bi­zonyít az, hogy igen nagy a gyermekhalandóság. mányrendeletet, amely a nyilvá­nos betegápolási dijakat és az állami gyermekvédelem költsé­geit a törvényhatóságokra akarja hárítani. Ezeket a költségeket a múltban az állam megtérítette a törvényhatóságoknak. A szaná­lás folytán azonban most az ál­lam át akarja hárítani, amely olyan nagy teher, hogy azt el­viselni a törvényhatóságok nem tudják. Macedóniába telepíti Panics kormánya a bácskai magyarokat. Az előbb odatelepített szerbek már megszöktek a kietlen, zord területről. WWWi &&&> mtm* wis *mtü*9 i&e* nspm;» $980 A szülök hibája miatt feltűnően sok gyer­mekélet pusztul el Por sodr ármegy ében. Felvetődött az az eszme, hogy állítsák vissza az országos be­tegápolási adót, Ébert Gyula dr. viszont azt javasolta, hogy a jövedelmi adó kulcsát emeljék magasabbra és ebből fedezzék a fenti kiadásokat. A harmadik javaslat az volt, hogy a földadó kulcsát emeljék fel. A kong­resszus a jövedelmi adó feleme­lése mellett foglalt állást. Tár­gyalták ezután a katonai be­szállásokat, amelyek szintén na­gyon sérelmesek. A kaszárnyák jókarbantartása is óriási terheket jelent, úgy, hogy a kongresszus választmá­nya Somogyi Szilveszter dr. szegedi polgármester vezetésé­vel küldöttséget meneszfetiCscíAy Károly honvédelmi miniszterhez és Búd János pénzügyminiszter­hez, akiktől a kérdés méltányos megoldását kérték. Royalista francia diákok. Parisból jelentik: A párisi jogi fakultáson tegnap délután a royalista jogászok tüntetést rendeztek Scelle professzor eilen, aki Harriot kormányalakítása idején szabadságoltatta magát és a munkaügyi minisztérium kabinetigazgatőja lett. A diákok azt állítják, hogy a tanárt pusz­tán politikai magatartása miatt bízták meg az egyetemen való előadásokkal. A tüntetésből ve­rekedés támadt a királypárti és köztársaságára diánok között. Az egyetem termeit rendőrök j ürítették ki. Továbbra is megmaradnak Cseh­országban a másodnapi ünnepek. Prága, március 11. MTI. A parlamentben az ünnepnapokról szóló javaslat, amelynek már csütörtökön a plénum elé kell kerülni, alapos tanácskozás tár­gya volt. A kultuszminiszterre ezúttal nem volt hatás nélkül a közvélemény tiltakozása az ellen, hogy a karácsonyi, húsvéti és pünkösdi ünnepek második nap­ját nem tartják meg. Ezek a másodnapi ünnepek továbbra is ünnepnapok maradnak. ms. festő* öséksj *k Esasasai :.a*cs» nsstsa A „Slovenszky Vichod“ haragszik . . . Kassáról jelentik: A «Slovenszky Vichod» c. lapban több támadás jelent meg Fischer Colbrie kassai püspök ellen. Azt írja durva támadásai után a Prágából su­galmazott lap, hogy a magyar kereaztényszociilista párt irre­denta tevékenységet fejt ki éa ennek az akciónak minden szála a kassai püspök palotájában fut össze. A püspök, miut értesülünk, birőság elé állítja a heccelődó szerkesztőt.

Next

/
Thumbnails
Contents