Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-03-10 / 56. szám
Ära 2000, vasárnap 2500 korona Eger, 1925. március 10. kedd. XLIL évf. 56. sz. Előfizetési díj postai szállítással Egy hóra . 40.000 K Égés« is félévi előfizetést Negyedévre 120.000 K | -— nem fogadnak el, ---S zerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. A porta iníeri1) küldözgetik üzeneteiket a halálra szántak — az élőknek. A sors könyörtelensége, az emberek szívtelensége halálba kergeti nem egy ecetben a gyengelelküeket, akik félnek az élettől és a halálba menekülnek, amelyet nagy kiengesztelésnek vagy üres semminek tekintenek, ahol nincs fájdalom, bűbánat, küzdelem — csak csendes megpihenés vagy a megsemmisülés nihilje. Itt van a Gungel testvérek esete, kik halálba menekültek az élet keserve elől. A két Gungel fivér a háború idején Temesvárt virágzó bútorgyárral rendelkezett. A háború után jött a román megszállás és a két testvér felköltözött Budapestre, ahol bútorgyárat alapítottak, mely kezdetben igen jól jövedelmezett, de a mai nagy munkadepreseziő folytán termelése egyre hanyatlott. A bútorgyárosok bíztak, hogy megússzák a nehéz jelent: reményök horgonyát a jövőbe vetették. Hogy pedig az üzemet fentarthassák, kölcsönhöz fordultak, mit meg is kaptak. Ámde a kölcsönpénz 3% heti kamat melleit juthatott csak birtokukba, ami épen 156°/o évi kamatozást jelent. Gungelék érezték, hogy e pénzügyi művelet halálukat jelenti, de vakon bíztak a jövőben, hazard játékosok lettek, ez okozta vésztőkét. A kosztpénz felemésztette minden jövedelmüket. Az összeomlás hullámai elcsaptak fejük fölött és utolsó remidiumsént a Dunába vetették magukat. Mielőtt a tragikus lépést megtették volna, nyilt levélben bejelentették végzetes tettök okát az uzsorát. Az uzsora polip-karja pedig hej de sok embert taszigál a Dunahídra, teszi nyugtalanná éjjelét, nappalát, keserűvé a fekete kenyeret, mit megirigyel ; Égbekiáltó eset a miskolci hentes példája, aki 40 milliót vett fel heti pénzre, kosztba fizetett 240-st 1923 tói, a tőkével adós maradt és ezért perbe fogta hitelezője. íme a XX. század Shylockja, ime századunk űtonálíása, ime a leromlott erkölcs egyik keserű gyümölcse. A háború átka ez is. És a háború átkai elkísérnek mindenüvé, mindenütt ott találhatók, bármerre is fordítsuk fejünket. A pokol ördögei szabadultak ki, nagy vetést, aratást tesznek a háború nyomán súlyosan szenvedő nemzetekben, főleg köztünk szeretetet, könyörületet nem ismert magyarok között. A pokol kapujánál tartunk már és felsőhajthatunk az egyház liturgikus imájával — erue Domine!2) Dr. Cs. L. 2) szabadíts meg Uram ! Keresztényszociálista propaganda-nap Egerben. Amint Ceon karnagy arország- nak már több városában történt, most vasárnap Egerben rendeztek úgynevezett ^Keresztény Szocialista Napot» ezen országos jelentőségű akció vezéremberei. A mozgalom célja tudvalevőleg az igazságosság és szeretet megvalósítása a társadalmi és gazdasági életben. A keresztény nemzeti hagyományoknak lelkes védelme egyrészről, a legégetőbben aktuális szociális kérdések megoldása, illetőleg állandóan felszínen tartása és azok tárgyalásának az ország érdekében leginkább megfelelő mederbe terelése másrészről. Az ezeréves tradíciók lelkiismeretes megőrzése, a ma és holnap problémáinok rövidlátó agyonhallgatása nélkül. A józan ‘ konzervativizmus és egészséges progresszió összegyeztetése. — Amint legnagyobb államférfiaink egyike mondotta : előkészítése a békés evolúciónak, hogy megelőzzük a revoluciőt. j Az országos keresztény szociális akció vezető emberei közűi már szombaton este városunkba érkeztek : Székely János v. államtitkár, Csik József nemzetgyűlési képviselő, Tobler János a cseh-szlovák parlament voltftsgja, Müller Antal kir. gazdasági tanácsos és Szabó Gyula szavaló művész. Vasárnap délre várták dr. Ber- nolák Nándor v. népjóléti minisztert, aki elé az >Emericana< Főiskolai Katolikus Diákszövetség 45 zöldsapkás tagja vonult ki dr. Temesváry István és dr. Misik László jogtacároknak mint a Szövetség öregurainak vezetésével. Bernolák professzor azonban csak a délutáni >/4 6 órakor érkező vonattal jött meg s 6 órakor már élénk ováció közepette jelent meg a Katholikus Kör szónoki emelvényén, hogy megtartsa tartalmas és lebilincselő előadását, jmely fénypontja volt a nap gazdag tárgysorozatának. A beszéd rövid kivonatát alább közöljük. Az Egri Keresztény Iparoskor testületileg belépett a Keresztény Iparosok Országos Szövetségébe. Keresztény szocialista iparosgyülés a Katholikus Legényegyletben. nem szenvedtek. A szabad iparlovagok teljesen aláásták az iparostársadalom exisztenciáját. Befészkelték magukat az ipar- testületekbe és önző érdekeik keresztülvitelében minden eszközt felhasználnak. Nagy hangon hirdetik, hogy számos önálló iparost foglalkoztatnak, de elhallgatják azt az óriási hasznot, amit ezáltal ők vágnak zsebre. Oly gazdasági szervezetre van szükség, mely országosan szervezi meg a magyar iparosságot s mely ennek érdekeit megfelelően képviseli. Első lépés volt e téren az Anyagbeszerző Szövetkezet létesítése. így az iparosság első kézből kaphatta az árúit. Ez máris érezteti árnivellálő hatását. — Szól a közmunkák kérdéséről. Követeli, hogy a közmunkákat a képesített önálló iparosok kapják meg. Sürgeti a vámpolitika megváltoztatását. Rámutat a forgalmi adó súlyos igazságtalanságaira, mely az iparos társadalmat nagyon érzékenyen sújtja. A forgalmi adót megfelelő százalékban a gyárakon és vám alakjában kellene behajtani, miként ez a rendszer Ausztriában igen jól bevált. — Határozati javaslatot nyújt be: lépjen be az Egri Iparoskor testületileg a Keresztény Iparosok Országos Szövetségébe. Müller Antal nagy tetszéssel fogadott beszéde után Székely János dr. államtitkár kötötte le a figyelmet fejtegetéseivel. — A gazdasági ^kérdések homlokterébe világnézleti kérdések állanak. Tíz szervezett munkás többet ér el, mint tízezer szervezetlen. A szociáldemokrácia is kacérkodik a munkássággal, pedig a szociáldemokrácia kimondott célja a tőke diadalra juttatása. A kisiparosság boldogítása a kereszténységhez van kötve. tőle ez uzsorás. Az élet megdöbbentő eseteket tár szemünk elé. 4—5°/o hetipénz a pokol kapujához hurcolja a szükségbe kerülteket, gyászos szerencsétlenségükben hajukat tépik, ökölbe szorított kézzel adják meg magukat a sorsnak, csak megnyithassák egy heti prolongációval vesztett életöket. ’) A pokol kapujából Az iparos gyűlést y2ll órakor nyitotta meg Meilinger Ödön elnök. Elsőnek Müller Antal gazdasági tanácsos emelkedett szólásra : — A jólét alapja — úgymond — a jó közgazdasági helyzet. ! Jő közgazdasági helyzetet kell | teremtenünk, biztosítani az em- í berek megélhetését r akkor nem I kell forradalomtól tartanunk. A céhrendszer idején, mikor a magyar iparosság meg volt szervezve, a magyar ipar a becsületre felépítve, törvény és tekintélytisztelet jellemezte iparosainkat : a megélhetés sokkal könnyebb volt. A liberalizmus a szabadság helyébe a szabados ságot hozza. Rádiktálta az iparos társadalomra azokat az elemeket, akik az ipart nem tanulták, azért A napi problémákra térve: az adózás igazságtalanságait domborítja ki. — Az iparostársadalom csak a saját erejére számíthat. Nem várhatunk addig máshonnan segítséget, amíg a magunk erejét fel nem használjuk. Ne várjuk, hogy más jobban szeressen bennünket, mint ön- j magunk. De erőt csak szervez- í kedve fejthetünk ki. Minden
