Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-03-03 / 50. szám
előfizetési dl) postai azá(Utassal £gg hóra . 40.000 K Égési ét félévi előfizetést NeöBedévre 120.000 K ! nem iogadank cl. POLITIKÄI NÄPILÄP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség i Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Cuéizmus. Ez a legújabb csodabogár egy természetes gyógymód elnevezése. Couó francia patikus úgylátszik afeletti elkeseredésében, hogy a nancy-i orvosok nem támogatták eléggé hivatásában, bosszúból bele próbált kontár- kodni az orvosok mesterségébe s egy új kenőcs- és pormentes gyógymódot eszelt ki, melyet bájos szerénységgel a saját nevéről: couéizmusnak nevezett el. A legfrifiBebb -izmus az auto- szuggesztión alapul s lényege abban áll, hogy a betegnek a képzelőerejét fokozza fel a gyógyulás irányában, a beteggel addig ismételten az ilyesféle frázisokat, hogy «pompásan érzem magam» stb., míg a beteg elhiteti magával, hogy egészséges ti ami a legcsodálatosabb, a feltaláló szent meggyőződése szerint a testi szervezet is engedelmeskedik ezeknek a szuggesztiv utón szerzett képzeteknek és parancsoknak. Tisztelettel bátorkodunk felkérni a jeles francia patikust, hogy a sok rettenetes hatású izmus(pacifizmus t.i. Németország részéről, defetizmus, boísevizmus stb.) propagálása után veszélytelennek látszó couéizmust talán a francia politikai mentalitást, a gallokakas erősen izgatott és még jobban izgatható képzelőerejét illetőleg próbálja ki. Milyen megható látvány volna például, ha Clemenceau és társai ilyen rövid, de velős mondatokkal igyekeznének képzelö- erejüket mindennap foglalkoztatni s önmagukba beleszugge- rálni a revansfélelem fölöslegességét: «Németország nem bűnös a világháború előidézésében!» «Németország pontosan fizeti a jóvátételeket!» vagy pedig: «Németország nem,is gondol reváns- politikára !» Herriot miniszterelnök számára is mily nagyszerű szuggesztiós gyakorlatok volnának ezek : »Az Egyház kősziklára van építve, nekem sem szabad a gyűlölet homokjára építenem!« »A pápa a világ legnagyobb szellemi és erkölcsi hatalmának a feje, a jőizlós nevében sem volna szabad őt lekicsinyelni!« — És így tovább. Vagy talán Couá űr éppen tőlük leste el gyógymódját s náluk látta azt a győzedelmes önszuggesztiát, melyet a gall patriotizmus a képzelt ellenség miatt fokozott fel a francia nemzetben?! Coué úr metódusa talán alkalmas arra, hogy a gyűlölet képviselő erejét egész az Eger, 1925. március 2. Szombaton este, félkilenc után, az érdemek elismerése, a munka megbecsülése, a jobbak és nagyobbak iránt érzett tisztelet, valamint a szivet lelket forraló szeretet, nagyszámú és őszinte ünneplő közönséget hozott össze a Kath. Legényegylet tágas dísztermében. Csendes, családias ünnepet ült az egri Kath. Legényegylet, de a csendes családias ünnepet vele ünnepelte a város nagy közönsége is. Nemcsak derék iparosaink és az iparos ifjúság, hanem Eger város intelligenciájá- nák számos kiválósága is ott volt az ünneplők sorában. Társadalmi és közéletünk reprezentánsai közül ott láttuk: Kriston Endre felszentelt püspököt, put- kay Pál prelátuskanonokot, Schrantz Ödön m. kir. ezredest, a 14. honvédgyalogezred parancsnokát, Trak Géza polgár- mestert, Braun Károly városi főjegyzőt és másokat. És ez az egész városunk társadalmát képviselő ünneplő közönség azért jött össze a Kath. Legényegylet dísztermében, hogy külső formában is kifejezze háláját és szeretetét az egyesület elnöksége iránt és igazi fejezze ki a fölött, hogy Eger Érseke a Kath. Legényegylet elnökét dr. Nagy JánoB nemzetgyűlési képviselőt kanonokká, az egyesület nagy tevékenységű másodelnökét, Subik Károly érseki titkárt pedig tiszteletbeli kanonokká nevezte ki. Az egyesület diszelnökét Meilinger Ödönt a zőrt a szép és eredményes munkásságért ünnepelték, melyet több mint négy évtizede végez a Kath. őrületig felfokozza, de a nemzeti organizmus tartós egészségét ilymődon fenntartani nem lehet. Az egyén és nemzet egészsége, testi és lelki békéje csak a megértés, az önfegyelmezés s a szeretet képzelő erejének állandó gyakorlása révén érhető el. Dr. Urbán Gusztáv. Legényegylet nemes céljainak érdekében. A lélekemelő, meleg ünnepséget Grónay Andor vezetése alatt a Polgári Dalkör a magyar Himnusszal vezette be, Ezután Tancsa István, a Kath. Legényegylet világi alelnöke mondta el ünneplő beszédét, melyből a következőket emeljük ki: A hármas öröm A mi örömünk, mélyen tisztelt uraim, hármas. Nekünk van — és büszkék vagyunk rá — három olyan elnökünk, akiknek hosszú évtizedes munkája gyümölcsét mi élveztük ; akik mindenkor és mindenben velünk éreztek, akik fiatal munkás életüktől kezdve miudég a mieink voltak, velünk osztoztak jóban és roszban. Van közöttünk olyan férfiú, mint Dr. Nagy János, kit nemcsak a mi szeretetünk övez, hanem az egész Eger város egész társadalmának bizalma, mely őt a nemzetgyűlésbe küldötte. Az ő évtizedes munkásságának gyümölcse nagy részben, hogy a Legényegylet házát az 1911. évben emeletre húzták. Evvel a tettével biztosította az Egyletnek fennállását és bennünket e szép díszteremhez juttatván, módot és alkalmat adott arra, hogy az Egyletben össze jött ifjúság a kultúra, a haladás minden ágában fejleszthesse magát. Az ő fáradhatatlan és hasznos munkáját városunk egész társadalma élvezi, de különösen élvezzük mi iparosok, akiknek rengeteg ügyes-bajos dolgainkban azt mondhatnám majdnem egyedüli szószólója. Az ő felbecsülhetetlen munkásságát már több ízben a kormány vezetői is elismerték. S midőn munkás életének derekán a kegyelmes Főpásztor a papi méltóság egyik legszebbikével ajándékozta meg, elismerést talált az az önzetlen nemes munka, melyet mindég Isten és a Haza dicsőségére és mindnyájunk örömére végzett. 1913-ban, midőn Dr.Nagy János munkásságát más irányban is igénybe vették, Subik Károly a mi szeretett másodelnökünk kezébe került az egyesületi élet vezetése, ő bölcs és éles látással és hatalmas energiájával fogott hozzá, hogy elődje minden alkotását megőrizze,filletve fejlessze. Megkezdett munkája legelején azonban kitört a világháború, mely őt is a harctérre elszőlította. Éveken át ő volt a derék és vitéz 10-es honvéd gyalogezred tábori lelkésze és rajongásig szeretett honvédjei istápolója. Még ma is naponta keresik fel régijbajtársai, kiknek ügyes-bajos dolgaikat atyai jó indulattal intézi el. Az ó működése a lehető legnehezebb időkre esiir. A rettentő világégés után (itt hevert egyesületünk szétzúzva romokban úgy erkölcsileg, mint anyagilag) és az átkos kommunizmus után csak óriási munka árán sikerült arra a polcra visszahelyezni egyesületünket, melyre elődje, Dr. Nagy János emelte. De Subik Károly az ő erős, fanatikus keresztény hitével, erős munka bírásával, szembe úézett a súlyos harcokkal s több éves megfeszített munkával végre sikerült egyesületünket arra a színvonalra emelnie, melyen ma van. Az ő szaktudásának és okos gazdálkodásának köszönhető, hogy egyesületi helyiségeinket annyira rendbe hoztuk. S az a szeretet, melyet ő az ifjúság iránt érez, meghozta azt az eredményt, melyet ma itt látunk. Önfeláldozó munkásságát most ismét felsőbb helyről ismerték el. A mi elismerésünk pedig legyen az az őszinte, igaz szeretet, mellyel mindnyájan körül vesszük. Te pedig, kedves jő Ödön bácsink, szeretett diszelnökünk, a te munkás életed 4 évtizedre nyúlik viasza. 40 kemény esztendőt töltöttél egyesületünk életében, mindég vezérlő csillaga voltál ennek a tisztes iparos tárWSt «mmmi «Ml MM* «**•*&> A munka, az érdem és a szeretet ünnepe az egri Katolikus Legényegyletben. Babérkoszorút nyújtottak át Meilinger Ödön díszelnöknek, Nagy János dr elnöknek és Subik Károly másodelnöknek.
