Egri Népújság - napilap, 1925/1

1925-03-01 / 49. szám

2 tett elegei. Ily körülmények kö­zött a városnak a jogigénye meg van az ingatlan visszaszerzésére. Múlt vasárnapi cikkemben ille­tékes helyről nyert értesülésem alapján jeleztem, hogy a város 6 darab sertést kapott. Ugyan­ezen illetékes helyen jelentés tétetett, hogy a kérdéses 6 drb sertés Szalókről jött, 60 darab sertés hizlalás alatt van és még nagyobb mennynéget be fognak szerezni. Kitűnik, hogy a 6 darab ser­tést sem kaptuk onnan, vagyis ez ideig semmit. Részben meg­nyugtató, hogy 60 drb hízóban van. Hogyjmég nagyobb mennyi Béget hizlalás céljaira be fognak szerezni, az ma egyenlő a semmi­vel. Hozómra nem adok semmit, csak arra, ami van. Keserves vigasztalás 7 év után, hogy lesz hízott sertés, amikor eddig is évente 500 darabot volt köteles a vállalat kihizlalni, de szerződés szerinti kötelezettségé­nek nem tett eleget. Ezt az ügyet el kell intézni. Erre a képviselőtestület lesz ille­téke* március havi közgyűlésén beadványom alapján. Erős a hitem, hogy a legutóbbi cikkemben közölt indokok alap­ján egy olyan tekintélyes pénz­intézet, mint az Agrár Takarék- pénztár a március havi közgyű­lésnek azzal a kellemes meglepe­téssel fog kedveskedni, hogy az ingatlant a 61.000 korona vételár valorizált összegének visszafize­tése ellenében Eger városának visszaadja. Volt a városnak két Isten ál­dotta fürdője is. Érsek Főpász­torunk fejedelmi ajándéka. Saj­nos, -@zt is eladtuk. Bár el ne -adhattuk volna. Amit Bárány Géza, a Városfejlesztő r. t. igaz­gatója, oly rövid idő alatt éa oly ügyesen megvalósíthatott, azt megcsinálta volna a város­nak is. Vétkes könnyelműség volt ez a lépés, ami soha többet helyre nem hozható. * A városnak közvagyont ké­pező ingatlanait eladni soha itemmi körülmények között nem lati volna szabad. Nemcsak a mára, de a holnapra, a jövő nemzedékre is gondolni kellett volna. A két, illetve most már a három fürdő birtokában ; köz­üzemeinket fokozatosan fejleszt­ve, nehány év lefolyása alatt a város oly tekintélyes jövedelemre tett volna szart, hogy büszkén hirdethettük volna — amivel igen kevés város dicsekedhetik —; Eger város közönsége nem fizet potadót! Radii Károly, városi képviselőtestületi tag. A kurdisztání fölkelés. Konstantinápolyból jelentik: A kurdok Kharput városán ki vűl elfoglalták Diarbekir. Asisz és Derszim helységeket. A kurd csapatok Nevres bey ezredes pa­rancsnoksága alatt állanak. A felkelők kijelentették, hogy a korán törvényeit akarják helyre állítani és Szelim effendit, Abdu H mid szultán -fiát kiáltják ki Szultánnak és kalifának. Kon­stantinápolyban az a hír terjedt el, hogy a török kormány álta­lános mozgósítást rendelt el a kurdisztáni fölkelés leverésére. Egerváros képviselőtestületének közgyűlése. EGRI NÉPÚJSÁG Eger, 1925. február 28. A városiképviselőiestület6zom- baton délután 3 órakor Trak Géza polgármester elnöklete alatt népes közgyűlést tartott. Napi rend előtt a polgármester ke gyeletes szavakkal parentálta el Böhm János dr. elhunyt prelá- tus kanonokot és Balkay Bélát, az Ipartestület volt elnökét. E szomorú bejelentés után ör­vendetesen emlékezik meg a pol gármester arról, hogy az érsek- főpásztor dr. Nagy János nem­zetgyűlési képviselőnket kano­nokká nevezte ki. (Éljenzés.) Dr. Nagy János kora ifjúsága óta állandóan a város ős a köz ér­dekeinek szolgálatában áll. In­dítványozza, hogy a képviselő- testület átiratilag üdvözölje az uj kanonokot. (Helyeslés.) A testnevelés. Nagy László napirendelőtti fel­szólalásában a testnevelés fon­tosságát hangoztatja a képvi­selőtestület általános tetszése mellett. A testnevelés szükségét éppen különösen a földmívesek köreiben nem akarják megér­teni. Nem futballjáték, hanem önfegyelmezés a testnevelés ha­zafias célja. Erre nevelni keli az ifjúságot. Trak Géza örömét fejezi ki, íogy a földmíves képviaelőtes- üleii tag ilyen hazaszerető lel­kesedéssel száll síkra a testne| velés ügyében, mely a fiatalsá­got a kocsmákból és egyéb ká­ros légkörből igyekszik kivonni. A jövő vasárnapon a város 3 részén felvilágosító előadást fog tartani a testnevelésről, melyben Nagy László is segítségére lasz. Ha a szép szó nem használna, esek akkor büntetik meg szigo­rúan azokat, akik a testnevelés fomo* munkája alól magukat kivonják. Braun Károly főjegyző ezután az óvnegyedes jelentést olvassa fel. Láng Nándor és Vida Ferenc szólnak hozzá a jelentéshez, akik gyümölcsfák ültetését javasolják Eger város közterein. Braun Károly cseresnye és meggy fa ültetését célravezethe- tőnek tartja, de a diófa ülte­tését helyteleníti, mert az nem minden talajban terem meg. Legányi Rezső ajánlja, hegy minden talajba a megfelelő fát ültessék. Preszler József dr. kéri hogy a Vágóhidnál létesített faühei- vény^Jcat drótkerítéssel lássák el. Nagy László a hegybiztonság­ról tzólva kifogásolja, hogy a hegyőröket rossz revorverekkel szerelték fel. A legelők kihasználása. Juhász Antal kifogásolja, hogy a városnak nagy vagyonával, több mint 1000 holdas legelőjé­vel, nem elég intenzíven gazdál­kodnak. Annak idején ebben ez ügyben küldöttség is járt a földművelésügyi miniszternél, aki egy szakembertküldöíOe Egerbe. Az akkor itt járt miniszteri ta­nácsos meg is adta a kellő út­mutatást a legelő javítására. Szőlő úgy látná a helyes gaz­dálkodást Eger legelőjén, ha részletekben felszántanák, fásí­tanák és lucernát vetnének bele. így pár év alatt termékeny és fásított legelőhöz jutnánk. j Ivánszky Líjos legalább a szé­lesebb hóstyai utakon óhajtja a gyümölcsfák ültetését sürgősen megkezdeni. Vida Ferenc szóvá teszi, hogy a végrehajtók már akkor is jön­nek foglalni, mikor a kivetett összeg még nem is esedékes. Az idő olyan nehéz különösen az ipa­rosságra, hogy téli időben ment­sék meg az ilyen zaklatásoktól ős attól, hogy egyes végrehajtásokért horribilis összeget számítnak fel. A városnak békében 3 végre­hajtója volt, most pedig 16 végrehajtója van. Hát ennyire fejlődött a város a szanálás alatt ? Trak Géza polgármester Nagy László beszédére kijelenti, hogy a revolverek ügyében vizsgáia tot fog elrendelni. Juhász An­talnak azt feleli, hogy teljesen a tanács intenciói szerint beszélt. A város éppm így óhajtja a legelőt rendezni. Frank Tivadar városi tauácsos Vida Fer3nc felszólalására je­lenti, hogy Eger városának nem 16, hanem csak 6 végrehajtója van. A városi adóhivatalnak a ] munkáspőnztár illetékeinek be­hajtásánál nem áll módjában előzetes felszóllításokat tenni. A költségvetés beterjesztése. Braun Károly főjegyző beter­jeszti Eger város 1925 évi areny koronás költségvetési tervezetéi, melyet lapunk már ismertetett. A hősök sírja. Legányi Rezső gledicsia kerítést javasol a hősök sírkertjéhoz. Lipcsey Péter és Alföldi Dávid fidízólalása után megszavazzák a 80 milliót s kerítésre, melynek tervét később készítik el. Ezután a költség vetési elő- iráuyz tot elfogadta a képviselő- testület. A Közellátási vállalat Radii Károly a Közellátási Vál­lalat 1924. évi zárszámadásának beterjesztésénél elismerését fe­jezi ki Hecser Béla igazgatónak és kéri, hogy a jövőben is a mostanihoz hasonló muakűlko- dást fejtsen ki. A képviselőtes­tület ezután egyhangúan elfo­gadja a zárszámadást. Második mérnöki alias szervezése a városnál. A képviselőtestület Braun Ká­roly főjegyző indítványára egy­hangúan elfogadja a város niá- sodi« mérnöki állásának rend­szeresítését. Földbirtokrendezés. A földbirtokmegváltási eljárás bejelentésénél Petro Kálmán dr. kéri, hogy az Érsekkert mögötti területre esetleg a város jelentsen be igényemért azokraj a területekre város fejlesztés tervezetében mint házhelyekre van szükség. A vízvezeték. A polgármester, előterjesztését a vízvezeték építési tervének újabb tárgyalására, egyhangúan elfogadták. A földrengés kárai és a segítség Kálnoky István városi tanácsos ezután a január 31-i földrengés­ről és az okozott károkról olva­sott fel részletes jelentést. Kö­szönetét fejezte ki azoknak, akik a földrengéssel sújtott lakosság ' segítségére siettek s akik kö­1925. március 1 zött a legelső Eger érseke volt, (Lelkes eljenzés), — Az eddig beérkezett segé­lyek összege 427 millió 407 ezer korona. A segélyek kiosztására minden városnegyedben egy-egy képviselőtestületi tagot bíztak meg. Ezután a közgyűlés jóváha­gyólag íudomásűl vette a tanác* intézkedéseit a földrengéssel kapcsolatban. Subik Kárly : Nagy megnyug­vással gondol a tanács jelenté­sére és elismerését fejezi ki a polgármester iránt, ki azonnal a baj színhelyén termett és segí­tett a károsultakon. — Aggodalmát fejezi ki, hogy a bankok utján folyósítják az építkezési hitelt. Arra kellene törekedni, hogy a hitel a Hitel- szövetkezet utján jusson a káro­sultakhoz és a hitel hosszú le­járatú kölcsön alakjában nvuj- tassék. Prettenheffer Ödön dr. úgy ér­tesült, hogy a kormány egy mil­liárd s nénány száz millió koro­nát folyósított az egri bankos utján 19 százalékra ős egy évi visszafizetés mellett. Trak Gáza polgármester az érdemeket Kálnoky István dr, tanácsorra hárítja. A hitelre vo­natkozóan egészen új informá­ciókat .kapott Nagy János ar, nemzetgyűlési képviselőtől. E sze­rint 6 milliárd kölcsön jut Eger­nek. A város termöiizetesen, a to­vábbi hitel végett is megteszi a szükséges lépéseket. A közgyűlés ezután köszöne­tét nyilvánítja Dr. Nagy János nemzetgyűlési képviselőnek ha­táros közbenjárásáért. amcsi tacsxa «v-jxzmxzxiexxzza i . -x:xí „rt: nab&l Az oroez— japán szerződés ratifikálása. Pekingből jelentik: Szovjet­oroszorizág ^megbízottja, Kara- chan és a japán meghatalmazott Josizava, kölcsönösen átnyújtot­ták egymásnak az orosz-japán szerződés megkötéséről szóló ra­tifikált okmányokat. Oroszország és Japán között ezzel ismét helyreállott a normális diplomá­ciai viszony. ’STUB® testes. «KMB3BS3 SS EBBS. «SIS129 A ntarhaárak esnek, a húsárak nem. Már hetek óta állandóan esnek úgy a marha, mint a ser­tésárak úgy, hogy 5 hét óta mintegy 30°/0 az átlagos árcsök­kenés. Ennek dacára a mészá­rosok ős hentesek még mindég a hetek előtti árakban mérik a húst és zsirszalonnát. Budapes­ten a legszebb zsirszalonna 24 ezer koronáért kapható, nálunk Egerben még mindég 40—42000 ikorona. Sajnos, ugyanígy va í»yunk a liszárakkal. A búza két hét óta 60000 koronával esett, de a lisztárak a régiek. A hatóiág- n>‘k kell ne közbelépni. A leg­főbb ideje volna, hogy a város itt is egy hűsesarnokot állítana fel, mint ásás nagyobb városok­ban, hogy a lakosság legfonto­sabb élelmi szükségletét megfe­lelő áron beszerezhesse. Űgvlát- szik, mészárosaink ée henteseink seho^ysem akarnak visszatérni a bőlteli szolidabb alapokra fék tetett üzl umanetre és beérni a bőkében «szokásos mérsékeltebb h azonnal.

Next

/
Thumbnails
Contents