Egri Népújság - napilap, 1925/1

1925-02-28 / 48. szám

Ára 2Ő0Ő, vasárnap 2500 korona Eger, 1925. február 28. szombat. XLII évf. 48. sz, RSÖfbsetési díj postai szMlítEssal POLITIKAI NAPILAP. p_u hóra . 40.000 E I Eg es* é* félévi elfifixetést . Nlggedévre 120.000E | nem logadnnk el. ----- FŐSZerkeSZtŐ: Dr. OriáS Nándor. S zerkesztőség: Eger, Líceum kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Az elemi csapásoktól sújtott vidékeken elengedik a földadót. A pénzügyminiszter elismeri, hogy túltengés van az állami számvevőszékben. Videant consules. A hét lakat alatt Őrzött vá­lasztójogi törvényjavaslatról le­pattant a zár és a demokrata- liberális-szocialista berkekből fel hareant a politikai orchesterek kakofóniája; sőt a törzafőnök sza­vai szerint a választójog csupán csak a lovaknak való, mert nem elég általános, nem elég titkos stb. Elsősorban leszögezendő azon körülmény, hogy maga a vá­lasztójog elnevezés tulajdonké- pan helytelen, mert az nem is jog a sző közönséges értelmé­ben, mely mindenkinek lehetőleg megadandó és amellyel a jogo­sított tetszése szerint élhet, ha­nem aktiv részvétel az állami hatalomban. Már pedig hatalom és különösen közjogi hatalom csak annak adható meg, aki azzal élni i« tud, fő ént pedig nem fog visszaélni. Ugyanis ezen hatalom gyakorlásánál egyedül a közjó s állami érdek az irányadó. Ezek alapján csakis annak ad­ható választójog — hatalom —, aki bír olyan értelmi, szellemi és különösen erkölcsi fejlettség­gel, hogy az állam érdekét fel­ismerni képes, midőn szavazatá­val az arra legalkalmasabb sze­mélyt a törvényhozó testület tagjává kijelöli. Midőn tehát a választó szavazatát -a jelöltre leadta, erkölcsi felelősséget vállal a jelöltért a köz előtt. Mindezek ellenére a kormány a választójogi törvéuyjavailat- ban széleskörű jogokat biztosít a szociáldemokratáknak, mert éppen a szocialista fészkekben, a budapesti, pestkörnyéki, ózdi, dorogi, tatabányai, salgótarjáni, pilisvörösvári és a törvényható­sági városok kerületeiben ren­deli el a titkos szavazást, Hát még mindig nem tanult eleget a kormány? Nem veit elég, hogy a szocialista kép viselők cinikusért kijelentették azt, hogy még a paktumban vállalt kötelezettségek sem ter­helik őket, azokat magukra nézve egy pillanatig sem tartot­ták kötelezőknek? Vagy elfelej­tette már a kormány, hogy mi­lyen képviselőket vontak a kö« zelmultban Bécsben idegen té­nyezők felelősségre? De legfőképpen hol itt a köz- és államérdek megvalósulása ! S. S. Budapest, február 27. A uem zetgyfilés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. A pénzügyi tárca költségveté­sének részletes tárgyalása után Strausz István szólal fel. Kifo­gásolja, hogy egyes tételek Din­csenek részletesen kimutatva. Ez bele ütközik a költségvetési jogba. Azt kívánja, hogy a köz­ponti igazgatás létszámáról pon­tos kimutatást kéizítsenek. Az állami számvevőségek létszámá­ban n8gy túltengés vhd. Egy­szerűsíteni kell az adminisztrá­ciót az egész vonalon. Búd János pénzügyminiszter reflektál Strausz István felszó­lalására osztja Sztrausznak azt a nézetét, hogy az állam szám­vevőségben túltengés van, ez «MSSOMm. Eger, 1925. február 27. Lapunk tegnspi számában a Vármegyei Gazdasági Egyesület titkára az Egri Népújság f. hő 22-iki számában a Gazdasági Egyesület faiskolájára vonatko­zólag megjelent tárgyilagos köz­leményemre megcáfolni igyekszik az ottani tarthatatlan állapotokra vonatkozó adataimat. Válaszom igen rövid. Amit ír­tam, az utolsó betűig fenntartom. Mindezeket a város által kikül­dött Hecser Béla, a közüzemek igazgatója, állapította meg a ki­rendelt városi főkertésszel. Ezt a való tényállást a közüzemek felügyelöbizottsága részéről meg­jelent tagok, nevezetesen: Kasuk Jenő, Nagy László ős csekély­ségem, személyes meggyőződé­sünk alapján megerősítettük. Tény és valóság, hogy a 7 kát. hold területnek körülbelül a fele megmunkálatlanul hever. Tény, hogy a kapásvetemé- nyék részére kitűnő fekete por­hanyó« földben az elmúlt évben az ottani felügyelő bemondása azonban azért állott be, mert a háború alatt a számvevőségek­nek igen sok munkakört kellett ellátniok. A leépítési munkála­tok már folyamatban vannak. A 8-ik szakasznál amely az adókról szól. Strausz István a földadók kivetésének visszássá­gait teszi szóvá. Búd János pénzügyminiszter válaszában kijelenti, hogy min­den intézkedés megtörtént arra nézve, hogy az ellemi csapások­tól sújtott vidékeken elengedjék a földadót. — A pénzügyi bizottságok külön utasítást kapnak erre vo­natkozólag. Rámutat továbbá arra, hogy a jövedelem-adó ki­vetésénél a kataszteri tiszta jö­vedelmet veszi alapul. ót-!** «fás»© szerint a Gazdasági Egyesület titkára feles részesedésre mintegy 2 holdat kiadott, ahol burgonya, árpa és tengeri termett. A fel­ügyelő fiú mintegy félhold terü­letet kapott, ahol burgonyát termelt. Tény, hogy a «faiskoládnak minősített és beállított terület a városi főkertész hozzávetőleges felmérése szerint nem több, mint 160—200 □ öl.Tehát nem 900 □ öl, amennyit a Gazdasági Egyesület titkára a városnak átiratilag be­jelentett és cikkében is jelez. Tény az is, hogy a közüzemek igazgatója, a városi főkertész és az általuuk is megtekintett cse­metéket nem az egér, de a nyúl rágta meg és úgyszólván teljesen hasznavehetetlenné tette. Hogy nyúl rágta a fákat, azt megvizsgáltuk, de igazolja az is, hogy ottlétünk alkalmával is üldözött egy nyulat a főkertész és az ottani felügyelő, de ered­ménytelenül. Gikkezéssel és közérdekű ügy­ben meg nem engedhető sze­mélyeskedéssel, nem lehet a való tényállást megdönteni. Illetékes tényezők meggyőződhetnek, hogy 14 év, vagy akár 5 évi idő­tartam alatt faiskolának minősít­hető-e a kérdéses 7 hold terület. Bár cikkíró részben beismeri az ottani állapotokat, még sem fogad­ható el azon érvelése sem, hogy a 8 év előtti gyöngyösi tűzvész miatt szenvedett anyagi kár és a 6 év előtti kommunizmus alatt okozott károk miatt, stb. nem volt az egyesület abban a hely­zetben, hogy a faiskolát rend­szeresen beállíthassa. Engedői­met kérek, 14, vagy csak az utóbbi esettől számított 5—6 évet szá­mításba véve, igenis ba lehetett a faiskolát állítani úgy, hogy az faiskola legyen. Ahhoz nem kell gazdasági akadémia, csupán a gazdaság iránti érzők ős gyakorlat, hogy valaki megállapíthassa, mi az a faiskola. Hogy mennyire tárgyilagosan írtam az ottani állapotokról, a legjobban igazolja Hecser Béla, a közüzemek igazgatójának a városi tanácshoz intézett követ­kező jelentése: ' • MÁSOLAT. 182/1925 Eger, 1925. február 15. Eger r. t. város te­kintetes Tanácsának, Helyben. F. hó 13-áu kelt 1944/925. sz. meghagyó határozatra jelenté­semet a következőkben van sze­rencsém előterjeszteni. A fenti határozat alkalmával a közüze­mek Club épületében lévő iro­dájában épen ülést tartott a felügyelőbizottság. Vizsgálta az 1924. évi zárszámadásokat. A felügyelőbizottság a zárszáma­dások átvizsgálása után úgy határozott, hogy másnap, vasár­nap a közüzemek összes üzemeit helyszíneli, megszemléli. Tekin­tettel arra, hogy a határozat azonnali kivizsgálásra lett ki­adva, felkértem a felügyelőbi­zottságot, hogy egyúttal szem­léljük meg a Hevesvármegyei Gazdasági Egyesületnek átenge­dett területet, hogy a határozat értelmében jelentésemet azonnal megtehessem. A felügyelőbi- zotiság késznek nyilatkozott a megtekintésre es vasárnap f. hő 15-én tényleg a helyszínen meg is jelent Kakuk Janő v. főszám- vevő, elnök, Radii Károly, Nagy A Vármegyei Gazdasági Egyesület Faiskolája. Válasz a Gazdasági Egyesület titkárának.

Next

/
Thumbnails
Contents