Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-02-26 / 46. szám
Előfizetési di) postai szállítással Eoa bóra . 40.000 К I Égess és félévi előfizetést NeSB0!4”*120-11®0^ I nem fogadunk el. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség : Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. Fényes László az éceszgéber. A Károlyi forradalom előtt és alatt elkövetett féDyes cseleke- datei után Fényes Lászlónak a »nemzetőrség kormánybiztosának« karriérje a börtönön keresztül, mintha a mélybe görbült volna. Mindent elkövet ugyan, hogy felszinen tartsa személyét, vármegyénk egyik választókerületében nemzetgyűlési mandátumot is megpróbált szerezni, de ez nem sikerülvén, rávetette magát a publicisztikára s most a Népszava hasábjain keresztül zengi el ötleteit, amelyekből ugyan senki sem kér. Legújabban azon elmélkedik, hogy Magyarország kormányzója, vájjon miért nem tesz udvariassági látogatásokat a külföldi államok fejeinél? Fényes László ezt egyenesen tanácsolja. Feltűnő jelenség, hogy épen Fényes László, a purifikátor, tartja helyesnek azt a régi politikát, melynek idején a nemzetek uralkodói, természetesen nagy ünnepségek keretében, költséget nem kiméivé útra indultak nagy kisérettel és apparátussal azért, hogy egymással kezet fogjanak. Fényes Lászlónak az volna a kívánsága, hogy a magyar állam ideiglenes feje szintén induljon elegy ilyen útra, amilyet megtettek már az újdonsült dunai államok államfői. Talán mondanunk is fölösleges, hogy egy pillanatra sem szabad komolyan venni ennek a furcsa embernek tanácsát, melyet semmi egyébnek sem tarthatunk, mint vakmerő gúnynak. Mert hiszen a »csehszlovák« köztársaság, mely létét Franciaországnak és más nagy államoknak köszönheti, valóban elküld- hette a saját álllamfőjét, hogy köszönetét mondjon azért a mérhetetlen támogatásért, melyben állama az utóbbi években részesült. Hasonló hódolat érthető a többi hirtelen megnőtt államok részéről is. Kérdezzük ellenben : Magyar- ország ugyan mit köszönhet Európa hatalmasainak ? Azt-e talán, hogy útlevelet kell váltani ma Erdélybe, a Felvidékre, Nyugatmagyarországra és a Délvidékre ? Köszönjük meg Trianont, köszönjük meg azt a mérhetetlen nyomort, amelybe nemzetünket döntötték ? Avagy a ravaszság álarca mögé bújva, meglapulva és kezet csókolva tegyünk tanúbizonyságod hogy ez az 'ország Európa jelenlegi »egyensúlyát« időtlen időkig fenntartani igyekezik ? Ilyen kézszorításra Csonka- Magyarország ideiglenes államfőjét külföldre nem engedheti a magyar Géniusz. Egyébként is olyan rettentő anyagi terhek súlya alatt nyög ez a szánalomra érdemes ország, hogy ilyen kevés, vagy semmi reális eredménnyel sem kecsegtető reprezentációs út költségeit fedezni nem tudja Amikor a magyar gyermekek Hollandia és Svájc kenyerén és tején próbálnak életerőre kapni, akkor ne jöjjön elébünk Fényes László az ő gúnyos Jánus-areával olyan ötletekkel, hogy Magyarország kormányzója reprezentációs külföldi űtakra induljoU. Fényes László tanácsaiból kü- lömben sem kér már Magyar- ország. Ha nekünk külföldön ügyes-bajos dolgunk akad, ám induljanak útra felelős kormány- | férfiaink, akiket cselekedetükért a nemzet felelősségre is vonhat a nemzetgyűlésen. Egy államfőt azonban, aki felelős minisztériummal kormányoz, egy bizonytalan célú és kétes kimenetelű külföldi útra elengedni nem lehet. Ezt egész “ßTzonyosan maga Fényes László is tudja s hihetőleg azt is tudja, hogy egy ilyen út magától értetődően eredménytelenül végződve csak kompromittálná az országot. Megjósolhatjuk ugyan Fényes Lászlónak, hogy el fog még érkezni az amikor Magyarország Ve --^árt karokkal és örömm^\9\ v fogadni a mának hátaim: ------ di fejedelmei, de ad dig t B“ kell várakoznunk s jövőt szívós munkával előfeszítenünk. Ebben a munkában pedig Fényes László segítségét nélkülözni tudjuk. Ó csak tartsa meg a maga államférfim bölcsességét azon választottak számára, akiknek politikai bűvkörébe nem épen válogatott eszközökkel iparkodott bevonni Verpelétnek és környékének valóban jobb sorsra érdemes magyarjait. M. S. Részleteiben is elfogadták a kultusztárca költségvetését. A Ház áttért a honvédelmi tárca költségvetésének tárgyalására. Budapest, február 25. MTI. A’nemzetgyűlés mai ülését ll órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Az ülés megnyitása után Búd János pénzügyminiszter beterjesztette a Pest-vármegye és Dunavölgyi Lecsapoló és Öntöző Társulat vízmüveinek kiépítéséről szóló törvény módosításáról szőlő törvényjavaslatot. Majd bemutatja a háború előtt kibocsátott magyar államadóssági címletek összesítése tárgyában kiadott rendeletet. Áttérve a kultusz tárca költségvetésének részletes tárgyalására, a központi igazgatásról szóló első rovatnál Strausz István szólal fel. A központi igazgatóságnak további létszámcsökkentését sürgeti. Ezután Klebelsberg Kunő gróf kultuszminiszter szólal fel. Reflektál Strausz István felszólalására és kijelenti hogy a kultuszminisztérium létszámát 312 fővel apasztották, ami 34.6 %-nak felel meg. A berendelt tisztviselőket is felül fogják vizsgálni és azok, akik csak adminism'aciős ténykedésre vannak berendelve, kikerülnek a központból. Utánna Petrovác Gyula az alsó papság illetményeiről és a vallásalapítványokról szól. Az alsó papság január 1-től kezdó- dóleg az eddiginél lényegesen kevesebb kongrua-kiegészítést kapott. Ez nagyon érzékenyen érinti az aleő papságot, különösen azonban a budapestit. Arra kéri a kultuszminisztert, hogy legalább egy félévig fügessze fel rendelkezését. Strausz István a numerus klausus kérdésében kiván határozott felvilágoeítást a kultusz- minisztertől. Klebelsberg Kunó kijelenti, hogy a legutóbbi ülésen a numerus klauzuB ügyében határozottan és világosan nyilatkozott. Petrovác felszólalására pedig azt válaszolja, hogy keresni fogja a módját annak, hogy az alsó papság helyzetén segíthessen. Barla Szabó József a klinika ápolási dijait teszi szóvá. Rámutat arra, hogy az alacsonyan megállapított orvosi dijak mellett úgy az egyetemi orvosi kar, mint a klinikák is válságba kerültek. A mai ápolási dijak mellett az állam igen nagy összegeket kénytelen ráfizetni. Kéri a kultusz- minisztert, hogy a vagyonosabb betegek részéről magasabb ápolási dijakat állapítsanak meg. A középiskolák ügyeinek tárgyalásánál Barla Szabó József kéri, hogy a kultuszminiszter vegye revízió alá a reálgimnáziumok tantervét és több helyet biztosítson a modern nyelveknek. Petrovácz Gyula kifogásolja az iskolákban a tanításnak reggel 9 órakor tervezett kezdését. Majd kéri a kultuszminisztert, hogy vegye saját kezébe a tankönyvek kiadását és törje le a tankönyv uzsorát. Klebelsberg gróf kultuszminiszter kijelenti, hogy nem akar tankönyv monopóliumot, de segíteni fog rajta, hogy ne legyen olyan sok tankönyv. Strausz István a polgári iskolai tanárok sérelmes helyzetét teszi szóvá. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter kijelenti, hogy teljesen tudatában van annak, hogy a polgári iskolai tanárok illetményei nem megfelelőek. Remélli, hogy a kővetkező költségvetésben megfelelő módon gondos- kodhatik az illetmények rendezéséről. Több kisebb felszólalás után részleteiben is elfogadták a kultusztárca költségvetését, majd áttértek a honvédelmi tárca költségvetésének tárgyalására. A kecskeméti Nlansz, az egri földrengés károsultjainak. A kecskeméti Mansz folyó hő 12-én rendezett kulturdélutánjának tiszta jövedelmét^ 3,500.000 -.koronát az egri >MANSZ-nak jutatták a földrengés" károsultjainak- felsegélyezésére. Ф V
