Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-02-25 / 45. szám
dí jfizetési di) postai szállítással Egy hóra . 40.000 K 1 Égé** él félévi előfizetést NeSUe<iévre 120.000 K i nem fogadnnk el. POLITIKA'! NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal; Líceumi nyomda. Telefon szám 1*. Hamvazó szerdán egy röpke percre hadd álljon meg a taposó malom s hevében a Küzdelemnek, melyet immár csak a puszta létért folytatunk, vigyük kissé revízió alá a munkát, mely elvégezve « azt is, mely elvégzésre vár. Akik a nemzetet a háború és forradalmak nyomán kővetkező lábbadozás idején át minden megrázkődáitői óva féltik s abban a szent és szerintünk naiv hitben, hogy «az idó nekünk dolgozik», az emóciók nélküli szürke munkában látják a boldogulás felé vivő utat: időről- időre megnyugvással és önelégülten állapítják meg, hogy lassan ugyan, de határozottan haladunk a politikai és gazdasági konszolidáció felé. Az államháztartás pénzügyi egyensúlya biztosítva, a kormányelnök háta mögött jól fegyelmezett, népes többség, a szélsőséges irányzatok izolálva és lejáratva, a feléledt munkakedv széles mederben és reálisan hömpölygeti a magyarság hajóját az új élet mély vizei felé. Hamvazó szerda ködös hajnalán a mi szemünk borusabb színben látja a jeient. A pénzügyi egyensúly ingatag épületét újabb földrengéstől még mindig aggódva féltjük s az is letagadhatatlan téoy, hogy az ekvilib- rista pénzügyi kormányzat izzadságával összt ragasztott.cifra- tornyú pagoda mögött a gazdasági kimerültség mély szakadékul tátonganak. Az adóteher elosztása ellen is megszivlelést igényló észrevételeket hallunk s a munkakedv egyre növekvő mértékben marad kihasználatlanul, megfelelő munkaalkalom hiányában. A jól fegyelmezett parlamenti többség iga-zában csak a munkakerülés kérdésében szó lidáris: a költségvetési tárgyalások tátongőan üres padsorok előtt folynak ; parlamentünk nyugodt tárgyalásain a honatyák túlnyomó része távollótével tün- döklik, az izgalmas ülésekről, a vita színvonalának és hangjának sülyedéséről, beszélni sem kívánunk. A szélsőségek veszedelme ellen hadakozván pedig az arany kö- zépútnak simára egyengetéséhez túlontúl sokat — sajnos — azokból a törmelékekből vettünk, melyeket az intrnnzigens kérész tény irányzat bistyafáléból termelt ki a politikai opportunitás csákánya. A Karnevál mámora elmúlt, a hamvazó sserda kijózanító atmoszférájában őszintén és ko molyán meg kell állapítanunk bajaink kórképét. A diagnózis nyomában aztán jöhet a szanálás, melynek azonban az államháztartás egyansulyának biztosításán tűi, politikai és gazdasági életünk egész apparátusára múlhatatlanul ki kell terjeszkednie. C. J. wassa uhum. .»«»»»»owsí»»-?»»» wtixwft a» Eger város 1925. évi költségvetése. A város hátán csattan a felülről jövő szanálás. — Még a vármegyét is a város terhére szanálták. — Érdekes szemelvények az új költségvetésből. Eg<r, 1925. február 24. A város tanácsa most állította össze az 1925 évi költségvetés tervezetét, melyet szombaton terjesztenek a képviselőtestület elé. Az új költségvetés, bár arany- alrpon törtárik, mégis mélyen alatta áll a békebeli költségvetéseknek és végeredményben az tűnik ki belő e, hogy úgy az állami, mint a megyei szanálást a városok érzik meg legjobban; a városok és községek háztartásán csattan, ha szabad ezt a kifejezést használnunk, a szanálás ostora. Összehasonlítás a békebeli évekkel. 1912-ben 311 ezer, 1913-ban 807 ezer, 1914-ben 847 ezer aranykorona volt Eger város költségvetésében a kiadások ész- szege.Ma, 1925-ben 583.727 aranykorona ez íz összeg. A város bevétele 1912-ben 529 ezer, 1913-ban 534 ezer, 1914-ben 563 ezer, «orona. Az 1925. évi költségvetésben 511818 aranykorona szerepel bevétel gyanánt. A városi pótaáó 1912-ban 281 ezer, 1913-oan 272 ezer, 1914-ben 285 ezer korona volt, most pedig 61.976 aranykorona. A megszanált város. Az 1925 évi költségelőirányzat tehát a szanálás által a városra rótt súlyos terhek ellenére a békebeli 1 öltsőgvetésekkel szemben 250.000 tői 300.000 aranykoronáig terjedő megtakarítást mutat. A pótadő pedig a békebelinek csak egyötöd részét teszi ki. A szar álás igyekezett ugyanis az állam terhét könnyíteni, de úgy, hogy a leszanált állami terheket a városok nyal ába varria. így a többek között megszüntette a 35.000 aranykoronás államsegély t,de az anyakönyvvezetést, a közoktatásügy adminisztrációs terhét, a kihágási bíráskodás folytán előálló munka- többletet avárosokra hárította ;bo- nyolult adórendszerünk kimunkálás! terhével a városi adóhivatalunk munkáját annyira megnagyobbította, hogy míg békében az adóhivatalunk 30 alkalmazottal a számvevőségi s adóhivatali feladatokat játszva ellátta, ma 50 alkalmazottal 12, sőt 16 órás napi teljesítménnyel is alig képes ellátni csupán az adóhivatali munkakört. Pedig ez a túlmunka-teljesítmény még az illetményen felül is havi 8—10 millió papirkorona túlőradijat mutat, nem számítva, hogy az ott beosztott egyének idegzetét is legteljesebb mértékben felőrli. A súlyos terhekkel szemben pedig nézzük, mit nyert a város. Megkapta a fogyasztási adó el engedett 66.000 aranykoroaás bérletét, az 1925. évben 15 000 aranykoronában előirányzott italmérési illetéket, 80.000 aranykoronára becsülhető forgalmi adójutalékot és az ugyancsak 8Ö.000 aranykoronára tehető kereseti adót. Összesen tehát kö- rülbelöl 260.000 aranykoronát. Ezzel szemben pedig elveszített 35.000 aranykorona államsegélyt, a bolt és lakbérek megkötöttségével 60.000 aranykorona körüli bolt és lakbér többletet, a fogyasztási adó alá tartozó jőve delmek leszállásával körülbelül 50.000 aranykorona fogyasztási adót, a pótadő megkötöttségével legminimálisabban számítva 200—250 ezer aranykorona pót- adót. A rárakott terhekkel pedig, mit ez adóhivatal és egyéb hivatalok személyzeti é* dologi kiadási többlet i okoztak, kb. 100 000 aranykoronára tehető kiadási többlettel súlyosbította a város háztartását. így Eger város számszerinti vesztesége a‘200000 kortanát meghaladja. így járt Eger Jtárosa a szanálással. A tanácsnak tehát, hogy kulturális, városfejlesztési, közegósz- ségi és közjótékonysági, valamint vagyonmegóvási céljainak csak némikép is megfeleWessen,» a jövedelem fokozásáról kellett és kell gondolkoznia. E terveiben a jövő fejlődésnek alapját id biztositékát a város üzemeiben kívánná elérni. Sajnos azonban, még üzemeink csak a keletkezés és kibontakozás stádiumában vannak. i^atsBx&ie&aaisse Ankét a kereskedelemügyi \ minisztériumban a kényszer- egyezségről. Budapestről jelentik: Ma délelőtt a kereskedelemügyi minisztériumban ankét volt a kényszeregyezségi eljárás reformja ügyében. Morvay Jenő b. államtitkár vezetése aiatt az ankéten resztvettek az összes ipari éB kereskedelmi érdekeltségek. A kényszeregyezségi e járás mai formájában, a felszólalások szerint. szinte animálja a kereskedőket a visszaélésekre. Morvay h. államtitkár a fölvetett indítványokat összefoglalva kijelentette, hogy a reform megalkotásánál meg fogják gondolni azokat. Az értekezlet délután 2 órakor ért véget. Olaszország követeli az egyiptom-tripoliszi határok szabályozását. Londonból jelentik: Az olasz kormány csapatokat koncentrál Egyiptom nyugati határán és ugyanekkor megkeresést intézett Sivár pasa egyiptomi miniszterelnökhöz a határ kiigazítása ügyében. A miniszterelnök válaszában azt kérte, hogy a tárgyalásokat az egyiptomi választások befejezéséig halasszák el. A határvillongás két község, Soltúm és Djarabub, miatt folyik, melyeket az angolok az 1911. évi tripoliszi konfliktus alkalmával szálltak meg.
