Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-02-22 / 43. szám
Előfizetési di) postai szállítással Egy hóra . 40.000 K I Egén ét félévi clöflactéat Negyedévre 120.000K | ----- nem fogadónk el. • G Szerkesztőség: Eger, Lícenm. Kiadóhivatal: Licenmi nyomda. Telefon szám 11. Mennyivel kedvezőbb helyzetben vannak a szerencsés egriek, akiknek gyermekeit — elsősorban a katholikus egyház előrelátó és áldozatkész kultúrpolitikájának eredményeképen, — különböző fokú és fajú iskolák a szülői ház közvetlen közelében nevelik emberré s vértezik fel a megélhetésért folyó küzdelemben mindinkább nélkülözhetetlenné váló tudással! M S. A kultusztárca. A költségvetés tárgyalása során tegnapelőtt érkezett el a nemzetgyűlés a kultusztárca költségvetésének általános megvitatásához. Érthető az az érdeklő déí, amivel a közvélemény ezt a tagadhatatlanul legfontosabb tárcát figyelemmel kiséri, mert Magyarország sorsa ezekben a szomorú napokban valóban kultúráján dől el. Szeratnők, ba ezen a téren olyan bőkezűség nyilvánulhatna meg, amely újabb intézmények, iskolák és a kultúrát terjesztő egyéb gócpontok létesítését tenné lehetővé. Egyelőre azonban a kultusz- tárca nagy befektetésekre nem képes. Kénytelen-kelletlen meg kell elégednünk azzal, hogy a meglévővel beérjük s azt a lehetőség szerint fejlesszük. Épen ezért szinte érthetetlen az az ellenzéki hang, amely a legfelsőbb oktatás terén a keserves nehézségek által megalapozott négy egyetem fenntartását sokalja. Elfelejtik ezek a körök, hogy a magyar társadalom minden erejének megfeszítésével már azért is követeli ezeknek az egyetemeknek fenntartását, mert nem nyugszik bele ebba, hogy országunk mai csonka állapota örök időkre konzerválódjék. Annál is inkább meglepő, hogy nálunk sokalják egyesek az egyetemek számát, mert például Németország is a háború után bárom új egyetemet létesített s a nálunk még rosszabb anyagi körülmények között élő Ausztria a bécsi egyetemen kívül hét főiskolát tart fenn. Magyarország kulturszinvona- lának fenntartása ezeken a magas iskolákon keresztül történ- ténhetik elsősorban. Örülhetünk annak a ténynek is, hogy középiskolák tekintetében is kellően el vágjunk látva. Annál nagyobb feladat vár a kultuezkormányra a népiskolák szaporítása tekintetében, ami elől nem is zárkózik el a kormány, sőt értesülésünk szerint mindent elkövet, hogy a rendelkezésére álló anyagi erőből erre a célra a lehető legtöbbet fordítsa. Különösen nagy követelményeket támaszt e tekintetben az Alföld tanyai lakossága, ahol a népoktatás bizony még mindig szomorú soriban van. A roppant nagy területeken elszórtan élő tanyai lakosság gyermekei számára minél több uj iskola létesítése valóban égető sürgősen megvalósítandó feladat, mert a szó szoros értelmében lehetetlen helyzet, hogy apró gyermekek hóban-fagyban 6—8 kilométernyi utat tegyenek meg naponkint iskolába menet. — Eger város Eger, 1925. februárhó 21. Mint Eger város közüzemeinek felügyelőbizottsági tagja az 1924. évi zárszámadások átvizsgálása alkalmával az elmúlt év dicséretre méltó eredményét megelégedéssel vettük tudomásűl. Tekintettel arra, hogy a képviselőtestület igen tekintélyes része a városi közüzemek iránt állandóan ellenszenvvel viseltetett, indítványt tettem — ami a felügyelőbizotteágnak nemcsak hatásköre, de kötelessége is —, hogy tekintsük meg a közüzemeket és a való tényállásról szerezzünk személyesen meggyőződést. A felügyelőbizottság, de különösen Hecser Béla igazgató, készséggel vállalkoztak az üzemek megtekintésére, úgy, hogy már másnap, múlt vasárnap reggel Hecser Béla igazgató, Kakuk Jenő v. főszámvevő, falügy. biz. elnök és Nagy LáBzló felügyelőbizottsági taggal sorra jártuk az egyes üzemeket. A városi szeszfőzde. Legelőször a szeszfőzdét mutatta be az igazgató, szakszerű magyarázatokkal kísérve, ismertetve a Reichenberger-fóle, a Magyarországon legelőször Egerben felállított gőzfejlesztő rendszerű szeszfőző üst felszerelését és annak óriási előnyeit. Ezt már a rövid két hónapi üzem alatt a legilletékesebb tényezők, a szőlősgazdák is megállapították a kitűnő minőségű és zamatú tör kölypálinka átvétele alkalmával. A mily nagy ellenszenvvel viseltettek egyesek a szeszfőzde létesítésével szemben, o!y nagy elismeréssel vannak most iránta, amikor annak előnyeiről meggyőződést szereztek. Karácsony előtti héten helyezték üzembe és azóta állandóan főzik rajta a jó törkölypáliDkát. A gyümölcsfőzés idejére feltétlenül szükséges lesz egy második főző üst és finomító felállítása, hogy az igények kielégíthetők legyenek. A virágkertészetben • a legpéldásabb rendet tapasztaltuk. Az üvegház tele van a legszebb és leghálásabb virágokkal, pálmákkal; 6zekre fektetik a fősűlyt, mert a legháláeabban fizetnek, jövedelmeznek. Igen tekintélyes jövedelmet biztosított a csipkerózsák beszerzése, értékesítése. A különböző virágfajok gondosan vannak ápolva. közüzemei. Bolgárkertészetünk fejlődését élénk megelégedéssel fogadta a bizottság. Hogy mily nagy és gondos munkát végeztek tz elmúlt évben, azt sajnos helyszűke miatt kimerítően nem ismertethetem, arról csak azoknak lehet fogalmuk, akik erről személyesen meggyőződnek. Sok ellenvetést hallottunk már a városi bolgárkertészet ellen azért, hogy a mi konyhakerti és zöldségtermeléssel foglalkozó polgártársainknak a város »konkur- renciát« csinál. Mennyire téves álláspont ez. Ha a város 20—30 holdon foglalkozna konyhakertészettel, még érthető volna egyesek aggodalma, de amikor mindössze egy kis két holdaB »minta konyhakertészetet« állít be azért, hogy a különböző fajú konyhakerti vetemények fajait tanúlmányozza és a többtermelésre törekszik, ez nem veszélyezteti az ezzel foglalkozó termelők érdekeit. Ellenkezőleg, ez csak előnyére lesz a szerzett tapasztalatok alapján a többtermelés szempontjából, amiért a termelők hálásak is lesznek. A legjobb fajokkal a többtermelést biztosítjuk, ami egyformán javára válik mindenkinek. A fősűlyt egy mintaszerű gyümölcsfa iskola és gyümölcsös létesítésére fektették ugyanazzal a közönség érdekeit szolgáló szándékkal, mint a virág és konyhakertészetnél, hogy a legnemesebb fajok termelésével a gyümölcstermelést is jövedelmezőbbé tehessük és szükségletünket onnan jutányosán beszerezhessük. A sertéshizlaló ügyes beosztása és megépítése mintaszerű, az Egri Építőipar R. T. gondos munkáját dicséri. Az öt férőhellyel ellátott vasbetonból épült hizlaló 120 sertés hizlalására alkalmas. Ez id® szerint 36 drb sertés van ősz óta hízóban, mintegy 170—200 kgr. súlyúak. A legnagyobb rend és tisztaság itt is. A hizlaló mellett egy szépen megépített felügyelői lakás és istálló van, amsly épületnek a padlása mintegy két vagon takarmánynak az elhelyezésére teljesen ki van padlózva, oldalt pedig egy méter magas deszkaburkolattal ellátva. Egy j lovat és szekeret is vettek az < elmúlt évben. A városi faiskola. A vincellériskolával szemben elterülő faiskola folyamatban lévő beállítása a bizottság tagjainál kellemes meglepetést okozott. Akik ezelőtt látták ezt a faiskolának csúfolt gazos vadont, ahol tehenek, sertések, tyúkok legeltek és gázolták az alig egynéhány facsemetét; nem is gondolják, hogy ily rövid idő alatt a dombok egy része már lehordva, a gaz teljesen kiirtva, egy minta faiskola létesült itt. amit szorgos munkáskezek két hét alatt telje sen rendbe hoznak, hogy a faiskola teljesen beállítható legyen. A már több milliós értékű facsemeték ez idő szerint felügyelet nélkül vannak. Sürgős intézkedésre van szükség, hogy az épület lakója onnan kilakoltassék és a faiskola megfelelő felügyelet alá kerüljön. Kívánatos továbbá, hogy a mérnöki hivatal állapítsa meg a terület pontos nagyságát és határát, amennyiben az úgynevezett puskaporostorony melletti felső részen egyik élelmes polgártársunk ügy látszik egy tekintélyes területet elfoglalt és felszántott. Valószínűleg évek őta használja mint »Isten adományát«. Elismerés illeti Hecser Béla igazgatót, hogy az elmúlt évben a saját erejéből, a közüzemek jövedelméből, ily tekintélyes beruházásokat, építkezéseket foganatosított, anélkül, hogy a képviselőtestület által legutóbb megszavazott 200 millió korona kölcsönt igénybe vette volna. Ha a város közüzemeit ily szép eredménnyel fejleszti tovább,mint az elmúlt esztendőben, mindenkor a legszigorúbb takarékosságot 6zem előtt tartva, saját erejéből, kölcsön igénybevétele nélkül, akkor 6—8 év elteltével a közüzemek Eger városának oly tekintélyes jövedelmet fognak biztosítani, hogy még azok is elismeréssel lesznek, akik most a közüzemektől idegenkednek. A vármegyei Gazdasági Egyesület »faiskolája.« A közüzemek megtekintése után Hecser Béia igazgató felkérésére a felügyelőbizottság megtekintette az 1910. évben faiskola céljaira a Hevesmegyei Gazdasági Egyesületnek átengedett 7 kát. hold területet. Szükséges volt e terület megtekintése annál is inkább, mivel több ízben jelentés tétetett, hogy a faiskola céljaira átengedett területet nem rendeltetésére használják fel. Kellemetlen érzéssel szemléltük végig azt az elsőrendű minőségű, fekete porhanyős földet, mert j megdöbbenve láttuk, hogy több • mint a fele, évek óta megműve- letlenűl, kihasználatlanul hever
