Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-02-15 / 37. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925. február 15 Az egri ügyvédi kamara ötvenéves jubileuma. Megható ünnepség az ősi vármegyeház dísztermében Eger, 1925. február 14. Díszruhába öltözött hajdúk állnak a megyeház előtt, melynek ormán piros-fehér-zöld zászlót lengetett az enyhe szál. Fenn a második emelet tágas dísztermében ötvenéves jubileumát ünnepli az egri ügyvédi kamara. Egymás után jelennek meg a feketébe öltözött urak: Böhm Alajos dr. kir. kúriai bíró, az egri törvényszék elnöke, Isadk Gyula, Hevesvármegye alispánja, Magyary Pál min. tanácsos, pénzügyigazgatő, Trak Géza polgármester, Marssó László a kir. járásbíróság elnöke, Encsy Kálmán dr. kir.ügyész, Braun Károly városi főjegyző, Dambrovssky Imre dr., Misik László dr. és Urban Gusztáv dr. az egri érs. jogakadémia tanárai, a törvény széki ős a járásbírők, valamint a törvényszék jegyzői kara majdnem teljes számban. Az ügyvédi kamarának pedig úgy az egri, mint a vidéki tagjai itt vannak. A jogász világnak e díszes gyülekezete mély csendben ült, mikor Alföldi Dávid dr. kamarai elnök elfoglalta az elnöki széket és fényes elokvenciával elmondotta megnyitóját. Rövid visszapillantást vetett az elmutt ötvenév történetére, mely alatt Babies István, Imre Miklós, Ury Lajos és Babocsay Sándor voltak a kamara elnökei. Ismertette az ügyvédi kar sorsát és nehéz megpróbáltatáséit a történelem folyamán, majd a Magyar Hiszekegy gyönyörű szavaival fejezte be a beszédet, melyet lelkes taps és éljenzés követett. Böhm Alajos kir. kúriai birő, az egri törvönyezék elnöke emelkedett ezután- általános figyelem közepette szólásra: A városban és a vármegyében székelő igazságügyi hatóságok nevében kijelenti, hogy őszinte örömmel jöttek e jubileumi közgyűlésre. Az a tudat hozta ŐKet, hogy ez az ünnep egy igazságügyi te«tvérhatóság- nak az örőmünnepe. Mert ügyvéd ás birő két tkülönbözö szervezetnek tagjai, de mindkettő ugyanannak az igazságnak elérésére törekszik. Ma a birő nem nézi rossz szemmel az ügyvédek hanem segítő társat lát benne. Amikor a napról napra vál- toző gazdasági viszonyok ezer és ezer új jogesetet vetnek [felszínre és a bírákra hárul nemcsak a jogszabályok felkutatása és alkalmazása, de sok esetben azok megalkotása is, nagyon szívesen fogadja a bírói kar az ügyvédi kamarák jogfelfogásának megnyilasko zását. Meleg tetszésnyilvánításoktól meg-megszakitva mondja el ezután, hogy ez ügyvédi kamarák a szabadságjogoknak és a bírói függetlenségnek mindig hathatós védelmezői voltak. A kamara évi jelentősei igazi jogászi alkotások. Igaza van Alföldi Dávid dr. elnöknek, mikor azt mondja, hogy nem hiszi, hogy volna még egy ügyvédi kamara, melynek területén ügyvédek és bírák oly jó viszonyban élnének, mint itt. Négy ügyvédi kamara területén működött eddig, joggal megállapíthatja tehát ezt. Majd Alföldi üdvözlő szavait megköszönve a «magyar elő jogok tör- vénytáránakt nevezi a kamara- elnösöt ős megengedi, hogy más is van az országban, aki úgy ismeri a magyar élő jogokat mint ő, de hogy egy is legyen aki nála jobban ismeri, azt nem hiszi. A törvényszéki elnök a következő ezavakkal fejezte be be szádét: »Adja a Mindenható, hogy a Kamarai elnök urnák imába foglalt szavai minél előbb teljesedjenek, de adja a Ég azt is, hogy honunk feltámadásának rnindanyian szemtanúi tegyünk« / (Harsány éljenzés és taps.) Babocsay Sándor kormányfóta- nácsos megható szavakkal beszélt 57 éves ügyvédségéről. Erlach Sándor dr. kamarai titkár ezután a Bobory György dr. főispán üdvözlő levelét olvassa fel, melyben a főispán távolmaradását menti ki. Majd az Egri ügyvédi Kamara 50 éves történetét olvasták fel. A Kamara 1875. február 14 én a vármegyeháznak ugyanabban a termében alakúit meg, ahol most a jubileumot ünnepelték. Az egri céhek. A szabók és szűrszabóit. Közli: Pázmány Lajos mester, Schrantz Pál dr., Madarász István dr., Rejöd Tiborc dr. stb., a Budapesten levő szerzetesrendek képviselői, a fővárosban tartózkodó követek majdnem teljes számban, a legtöbb követség tanácsosa és titkára. A vendégek tiszteletére teát szolgáltak fel.l A kölni német úszók magyar nyelvű meghívót küldtek az egrieknek. Az egri úszók egyre-másra kapják a meghívásokat Németországból, hogy az ottani nemzetközi versenyeken jelenjenek meg. Ilyen meghívások érkeztek a lipcsei Poseidontől, a magde- burgi Hellastől, a nürnbergi Bayern 07-től, a müncheni Was- serfreunde-től, a düsseldorfi Schwimm - clubtól, a boroszlói Brussia Sileziatól, amelyek mind dicsérettel szólnak úszóink és pőlőcsapatunk teljesítményeiről s a legelőnyösebb feltételeket ajánlják fel, csakhogy megjelenjenek versenyeiken. Legkedvesebb meghivás azonban az, amely magyar nyelven a kölni Rhenus uizőegyesülettől, Németország egyik legelső egyletétől érkezett, s amelyet teljes szövegében itt közlünk : Köln, den 5. február 1925. Kölner Schwimm Verein Rhenus v. 1897 e. V. Ing. Carl Wossmann Coin Erstetrasse 2. Az egri unó egylet, Eger Heves mege. A Kölni unszó Klub Rhenusz 1897 Junius 6/7. difcen tartósa Internecionele Versenyét amire becses ős tölünk igen Nagyra becsült töbek bösöt Bárány szó- wal Lagenstaffel wagy beliebig. Nagyon Örülnénk ha az egri Sportklub nahíagjait eben a versenybe Résztvensznek töbek köszöl, Részt vesznek S.e.u.f. Paiis, Swimmig Club Lonxembourg es hollandise Gonda mancsait és még töb előkelő Klubok az öszes kölcsegeket Rhénusz fizeti. Nagyon kérjük posta fordúltával wálaszt hogy el fo g a gy áke meg hívásunkat. Maratunk Tiszteletei Lölner Schwimm Verein Rhenus 1897. Wossmann Sportlicher Leiter. A meghívásra az egriek azzal válaszoltak, hogy magköszönték a kitüntető figyelmet, amidőn magyar nyelven Írtak hozzájuk a német úszók, s mivel a kitűzött verseny ideje az egrieknek nem alkalmas, sajnálják, bogy azon részt nem vehetnek. Megígérték, hogy nyári túrájukon amidőn Köln meglátogatását is tervbe vették, '.biztosan starthoz állanak egyik versenyükön. aaaaaaaaaaaaaaaaaaasaaaaKMta Sport. A Move Egri Sport Egylet futball szakosztályának I. és II.-ik csapata a szorgalmas téli tréningek után ma délután 2 órakor tartja az idei első tréning mérkőzését. Az I-ső csapat, amelyik a mai napon szerepel a tavaszi bajnoki szezőnban ez őszieknél nagyobb sikerekért fog küzdeni. Itt jegyezzük meg, hogy az I-ső csapat most már sokkal jobb formában van, mint volt az ősszel. A csapatban az azóta jött új látókosok is szerepeinak. 1775-ig a szürszabők is a szabó céhbe tartoztak s csak 1775 de cember 30 án váltak külön s alkottak önálló céhet. A szürsza bők ekkor nyerték Mária Terézia királynőtől szabadalomlevelüket.. A két céhet együtt tárgyaljuk, mert articulusaik szóról-szőra egyezők A szabó céh szabadalomlevelét Mária Terézia adta ki Bőcsben 1775 évi március hó 24-én. A szabóknak már ezelőtt is volt céhük s ebbe a céhbe — mint fentebb említettük — tartoztak a szürszabők is, de articulusaik nem voltak. A szabadalomlevél kieszköziése körül — mint azt az egykorú feljegyzésekből tudjuk — legtöbbet fáradoztak Kovács János céhmester, Jamniczki György, Horváth István, Negyedes József, Gyurcsik Autal, Zábráczky István, Horváth Mihály, Locher- mann Orbán, Hiróczki György, Réíhi Gábor, Budaházi György és Kovács Antal szabómesterek. Az első articulus szerint: • Minthogy minden embernek kö telessőge azt hozza magával, hogy az Úr Istennek ditsőségót szüntelen mindenek felett fel- magasztallya, annak okáért az Űrnapi ős annak oktáváján tartandó Proceesióknak alkalmatosságával minnyájan a Mesteremberek, Legényeik és Inasaik — akármi Hitben leéndenek — tiiztességesen megjelenni köte- leztetnek.» A 3 ik szerint: «Ha valaki a Privilégium.Levél elolvasását kívánná, az néki megengedtessék 25 pénznek a Céh ládájába való letétele után.» A 4-ik szerint: «a Mester kö- teleztetik, hogy Inassát kém ényen ne tartsa, minden jóban, Isteni félelemben belessen oktassa. A takarékos szabómesterek nem nagyon kedvelhették az eszem-iszomokat, mert articulu- sukban elrendelik, hogy «továbbá minden vendégeskedések és ido- gálások megvitatnak. Nem lészen szabad ezen Céhnek az olyan Új Mestereket ebéd, vagy italadással akármelly szín és fogás alatt terhelni.» A nem Céhbeli, vagyis Kontár a város területén nem árulhatott, ha mégis «találtatik ilyen, az Uraság tudtára a városból is kiparantsoltassák» Az özvegy Mesternének, ha elhúnyt férje iparát folytatni akarta «a Céh tartozik mindenkor helyes ős a mesterséget jól értő legényt állítani.» Azzal a kemény utasítással fejeződnek be az articulusok, hogy az abban foglalt törvények pedig «szorgalmatosán megtartassanak, az Isteni Tisztelet előbb indíttassék, a gonosz élet felbontassák és ellenben a jó er* költsök behozhassanak.» A magyar barpiac helyzete. Budapestről jelentik: A borpiacon abszolút csend uralkodik. A nagy pénzhiány és a tavasz közeledése, amikor meg kell majd kezdeni a szőlők művelését a termelőkben fölélesztette az eladásra való hajlandóságot. A kinálaj mégis csak tapogatózás formájában nyilvánul. Az áru- tulajdonos a vevőtói várja az ár felajánlását és akármilyen árat kinél a vevő, azt mindig kevesli. Pedig vételkedv egyáltalában nincsen. A nagykereskedők tartózkodnak, mert a kivitel szünetel és a belföldi fogyasztás setn valami n*gy. Csupán korcsmárosok vásárolnak bébe borba egészen apró tételeket. Még sem lehet azt állítani, hogy az irányzat lanyha, mert az üzlettelenség miatt kialakult irányzat nincs és igy szabatosan megállapítható árak nincsen- nek. A névleges árak idei borokért 800 K., óborokért 1000 KI körül mozognak Malligand-fo- konként. A szőlők eddigelé jól teleitek, de ebből természetesen a jövő szüret kilátására még következtetéseket vonni nem lehet. Már pedig bizonyos, hogy az árak jövőben való alakulása a terméskilátásoktól függ. — Másoldalról jelentik : a borpiac továbbra is rendkívül deprimált. Vásárlások nem töéténnek, da csodálatosképen az árak eléggé jól tartják magukat. A termelők nem hajlandók önköltségi áron alul eladni és ez az álláspontjuk teljesen jogosult. Kérdés azonban, hogy kényszerítő körülmények nem fogják-e előidézni, hogy a vegetáció megindul- tával, illetőleg a munkabórszűk-
