Egri Népújság - napilap, 1925/1

1925-02-13 / 35. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1955. február 12 Segítség a földrengés károsultjainak. Újabb adományok. Az egri földrengés károsultjai­nak a kővetkező adományok ér­keztek újabban Eger város köz pénztárába: Szeged város 20 mil­lió, gróf Keglevich Gyula 1 mil­lió korona. jg6taawa««aaass>aceaiaaaewsafl»a Pesti színészek az egri földrengés károsultjainak segítésére kedden és szerdán este elő­adást rendeznek a Városi Sziuházban. Meghatottan regisztráljuk a hirt, hogy a budapesti Belvá­rosi Színház művészei milyen lelkes áldozatkészséggel sietnek az egri földrengés károsult sze­gényeinek segítésére. A színé­szek nem pénzt és anyagi java­kat, hanem tudásukat, művésze­tüket ajánlották fel az egri pol­gármester akciójával kapcsolat­ban a legnagyobb elemi csapás által sújtott lakosság segélyezé­sére. A múlt napokban a földren­gés nyomán támadt ideges han­gulatban nem akarták megtar­tani az előadást. Most, folyó hő 17.-én és 18.-án, kedden és szer­dán, az egri Városi Színházban, teljesen a földrengés által sújtott szegények segélyezésére tartják meg a tervezett két előadást. Az első estén »A három csésze tea< c. német vígjáték kerül színre. Szerdán Grand Guignol-est lesz, melyet Vécsey, Karinthy és Kaiser szenzációs darabait [.ad­ják elő. A nemes cél érdekében meleg pártolást kérünk a közönségtől mindkét előadás részére. A kereskedelmi pangás nyomja a borpiacot. A Borászati Lapok Írja: A másodkézi sürgős eladások, kü­lönösen a nagyobb fogyasztó központokban, a borárakat le­nyomják. A kereskedelem, mely a legutóbbi vásárlásainál erősen angazsálta magát, kénytelen ol­csó áron megválni áruitól, hogy kötelezettségeinek részben is ele­get tegyen. Tulajdonképpen ez a kereskedelmi pangás az, mely a mai helyzetet a termelőre nézve is aggályossá teszi. A gazdasági állapot, mely teljes bizonytalanságot mutat, nyugvó­pontra vár és ez a borpiacot is nyugvópontra fogja hozni. Árjelentéseink különösen a kisebb vásárlásoknál nem mu­tatnak fel nagyobb áreséseket, sőt pl. Gyönkőn 14—16 ezer K a fehér bor, mig a vörös és sil­ler 12—14 ezer korona literen- kiat. Cserszegtomaj, Erdcbanye 10—12 ezer korona, Gyöngyös 9—10,600. Siófok 11 ezer, Kalo­csa 8—10 ezer, Siklós 8—9 ezer, Fülöpszállás 11—12 ezer korona. Konkordátum készül a pápa és Mussolini közt Ellenőrizhetetlen hírek Róma felöl. A Morning Post jelentése sze­rint angol római katolikus kö­rökben híre jár, hogy a pápa és Mussolini közt a legnagyobb valószínűség szerint, rövidesen konkordátum fog létrejönni. — Ebben az esetben a pápának az volna szándéka, hogy világútra indul. A földrengések miatt Eger város új építkezési szabályrendeletet készít. A geológiai kutatások, vala­mint hosszú évek megfigyelései arra késztetik Eger város taná­csát, hogy az eddigi építkezési szabályrendelet helyéba újat ké­szítsen, mely új szabályrendelet­ben számolnak az altalaj lazult- ságával, valamint a bizonyos időközökben megismétlődni lát­szó kisebb-nagyobb földrengé­sekkel. — Az építkezési szabály­rendeletet különben eddig minden város mődosítota, amelyet meg­látogatott a földrengés csapása, így pl. Kecskeméten az 1911. évi nagy földrengés után az esetleges későbbi földrengések figyelembe­vételével alkották meg a szabály­rendeletet. Tatarozást hitelakció a földrengéssel sújtott Eger város részére. Windisch Herman, a Pénzintézeti Központ ügyvezető igazgatója, Dr. Katona Lajos igazgató és Nessy Ernő igazgatóhelyettes Egerben. A földrengés károsultjai hitel­igényeinek kielégítését az ille­tékes közök melegen vették párt­fogásukba. A kérdés gyakorlati megoldá­sának megbeszélésére a Pénz­intézeti Központ részéről meg­jelent városunkban Windisch Hermann kincstári főtanácsos, a Pénzintézeti Központ ügyve­zető igazgatója, aki személyesen tekintette meg azokat a károkat, amelyeket a földrengés az épü­letekben okozott. Windisch Her­mann Eger közönsége tisztelet­tel és szeretettel övezi még ab­ból az időből amikor a háborút megelőző időkben az Osztrák Magyar Bank egri fiókjának élőn állott. Tárgyalásokat foly­tatott a város és a megye ve­zető köreivel, külön külön meg­látogatta az egri pénzintézeteket s végül a Magyar Nemzeti Bank helyiségében az összes egri pénz­intézetek közös értekezleten fog lalkoztak a kérdéssel, ahol meg­beszélés tárgyát képezte az a mód és a mérték, amelylyel a pénzintézetek az akcióba bekap­csolódhatnak. Popini Nándor a Magyar Nemzeti Bank egri fi­ókjának főnöke és a Pénzügyi Központ képviselője a legmele­gebb érdeklődést és a legnagyobb jőindúlatot tanúsítják a kérdés­ben s igy remélhető, hogy az egri pénzintézeteknek, amelyek az értekezleten elhangzott kije­lentések szerint a maguk részé­ről alrnisztikus alapon óhajtják lebonyolítani az akciót — sike­rülni fog a károsult közönség­nek a szükséges tatarozási hi­teleket rendelkezésére bocsátani. Windisch Hermann ügyvezető igazgatóval Dr. Katona LajoB, a Pénzintézeti Központ igazga- gatőja és Nessy Ernő igazgató­helyettes jöttek ‘le Egerbe a hi­telakció megbeszélésére. ■»«***,•• «#4» -MNtagt evfe«*» «VMM» Uft&Q Az egri céhek. Közli: Pázmány Lajos A magyar szűcsök szabada- lomlevelét Mária Terézia királynő adta ki Bécsben 1745. évi ápri­lis hő 22-ik napján. Az érdemes ■zücsmesterek sem költséget, sem fáradtságot nem sajnáltak, hogy articulusaik királyi jóvá­hagyását kieszközöljék. Liplay Mihály, Sipos András, Rendek András, Sebestyén Fe- rencz, Kebloczky Miklós, Te- szánszky Sámuel, Ternyiczky István, Vajda János, Cislér György, Földváry Flajkő, Pitát Antal, Presinszky György, Te- szák György, Kelemen Tamás, Szabó János, Presniszky Mihály Kosztenszki János, Szabó Ist­ván, Vladár János, Klus And­rás, Paksa László, Árvái Pál, Csank János, Felderer András, Kelemen Pál, Frusaur Mihály, Kovács István és Vasaiitz János mesterekből álló küldöttség ment Bácsbe, hogy ott az articulusok jóváhagyását a királynál kiesz­közölje. A küldöttség utazása ered­ménnyel járt, mert a magyar nyelven írott b királyi jóváha­gyással is ellátott articulusokkal tértek haza. Az első articulus szerint «min- ‘denek előtt az Isteni Tisztelet legelső annak okáért ezen Bőt sületes Cének és társaságnak a legyen legelső Fundamentuma.« Keresztelő Szent János volt a Céh Patrónusa- A szent ünnepe előtt két héttel választották az atyamestert s magát az ünnepet nagy »solonnitással* ülték meg. A *remek«-ről az articulus következőkép intézkedik: »A remek penigleg fog lenni egy férfiúnak való fehér irhás köd- mön vidrabör prémmel, nemkü­lönben Asszonnak való Fehér hasonló ködmön jó és tiszta ké­szítésű bőrből, egy pár tisztes­séges vidra kesztyűvel.« A legények heti bére 25 pénz, tartoznak reggeli 4 órától esteli 9 óráig dolgozni. Az inasévek 3 esztendeig tartanak. A mester a felszabadult inast köteles volt felruházni Az Eger városában lakó Rácoknak és más keres­kedőknek nyers bőröket S8m venni, sem eladni nem szabad. Csak más helyekről beszerzett kész bárány bélésekkel keres­kedhetnek. »A cének egy pet- sétje légyen, mellyel élni szabad ne légyen külön. Hogyha pe- niglen a kitanult ifjú felakarna szabadulni tartozni fog a patsé- tért egy tallért letenni« mondja végül a 17-ik arhiculua. Nagykörös ötszázéves város. Nagykőrös, február 12. MTI. Nagykőrös városa ebben az év­ben tölti várossá alakulásának 500 éves ővfordulőját. A város az évfordulót nagy ünnepséggel akarja megünnepelni. Az ünnep­ségeket a polgármester rendezi szeptember első napjaiban. A két napra tervezett ünnepség kereteiben országos mezőgazda- sági kiállítás rendezését jis ter­vezik és ugyanekkor fogják le­leplezni a hősök emlékét is. Szó van arról, is, hogy a magyar vá­rosok ugyanekkor tartják nagy­gyűlésüket Nagykőrösön. usiss3caKicsfl0aicsacaKS3isa8se9Bi Az Egri Torna Egyesület 21 -iki álarcos és jelmezbáljára, — mely a Kaszinóban lesz megtartva — az előkészületek serényen foly­nak. Meghívókat hétfőtől kezdve bocsátanak ki. Fixkamatozásu papírok árfolyama. Budapest, OT.I 6°/« os hadi- kölcsöa 1250—1325. 572%-os hadi- kölcsön 1000—1100.4°/«-os korona járadék 11500—12500. Népszövet­ségi kölcsön 63000. Lóverseny- pályakötvéuy 49000. Az aranykorona mai árfolyama londoni aranyjegyzés alapján átszámítva 14.654-06 papír ko­rona.

Next

/
Thumbnails
Contents