Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-02-07 / 30. szám
Ára 2000, vasárnap 2500 korona. Eger, 1925. február 7. szombat. XLII évf. 30 sz. Előfizetési díj postai szállítással Egg hóra . 40.000 K ] Égés* is télévi elótlcetést Negyedévre 120.000 K I neia fogadunk cl. ----P OLITIKÄI NÄPILÄP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Licenm. Kiadóhivatal i Líceumi nyomda. Telefon szám 11. A pénzügyminiszter záróbeszéde A költségvetés általános vitáját a pénzügyminiszter beszéde zárta be. Ez a beszéd tényleg és lényegesen az általános pénzügyi helyzet képét akarta adni, de egyben ismertetett egyes reformgondolatokat is, amelyeket a pénzügyi kormányzat általa nos kívánságra meg takar valósítani. A pénzügyminiszter azzal kezdte meg fejtegetéseit, hogy az ellenzék egy részének távolmaradása a vitától sajnálatos tény- Rámutatott arra, hogy épen ők voltak azok, akik a szanálás megkezdése előtt, amikor nem is lehetett költségvetéssel előálni» mert a pénz ingadozása kiszámíthatatlan volt s az aranykorona mint szilárd értékmérő még nem szerepelt, folyton azt hangoztatták, hogy költségvetés nőikül kormányozni nem lehet. Most alkalmuk lett volna elmondani bírálatukat, de ennél többre becsülték a hiábalő passzivitás folytatását. Mindamellett jőlesően állapította meg a pénzügyminiszter, hogy a költségvetés élénk vita tárgyát képezte s azt részleteiben is . alaposan megkritizálták, bár a tervezet egésze ellen komoly kifogás nem merült fel. Ez érthető, ha meggondoljuk, hogy a szanálás folyamata, illetőleg a pénzügyi főbiztos működése már meghatározzák a költségvetés egészének [karakterét, amennyiben a költségvetési ösz- szeg nagyjában körül van határolva. Ennek a ténynek tulajdonítható az a körülmény, hogy az egyes tárcák kereteit szűkíteni kellett, bár a gazdasági tárcák jobb dotálása feltétlenül indokolt. Beruházásokról nagyobb mérvben sző sem lehet, hiszen a főbiztos által folyósított ösz- szegek tisztára csak arra elégségesek, hogy a múlhatatlanul szükséges összegeket fedezzék. A szanálás eddigi eredményét tekintve megállapíthatjuk, hogy a mutatkozó gazdasági nehézségek ellenére is a lábbadozás .utján van. Tény azonban, hogy az ország teherbíró képességének határához jutott s az adókkal való további ’megterhelés a gazdasági élet összeroppanását eredményezné. Széles rétegeket érint a tisztviselőkérdés rendezése. A pénzügyminiszter nyíltan elismerte, hogy a közszolgálati alkalmazottakat sehol sem fizetik oly rosszul, mint Magyerországon. Épen ezért az államnak kötelessége. hogy a tisztviselőket védelmébe vegye s ő a maga részéről bejelenti azt a szándékot, hogy az illetmények [ügyét rendezni fogja, mihelyt a költség- vetésben erre megfelelő fedezet lesz. A másik nagy problémája az ország életének a forgalmi adő kérdésének rendezése. Ez ügyben számtalan helyen tartottak gyűléseket a első sorban az ország kereskedői és iparosai sürgették a mai súlyosan terhelő rendszerSzmrecsányi Lajos dr. egri érsek 1925. február 1. én kelt elhatározásával Dr. Nagy János c. kanonokot az utolsó mester- kanonoki állásra az egri székes főkáptalan tagjává nevezte ki. Az érsekfőpásztor ugyanekkor Kronberger József c. kanonokot a Boldogságos Szűz Máriáról ne vezeti pankotai címzetes apáttá, Subik Károly pápai kamarást pedig c. kanonokká nevezte ki. A kinevezéseket ma délelőtt publikálták. A kinevezés után az érsekfőpásztor Kronberger Józsefet a rezidencia kápolnájában apáti banedikciőban részesítette, mely szertartás keretében az apáti jelvényeket, a mellkerecztet és a gyűrűt adta az űj apátnak. A művészi kivitelű apáti jelvényekkel maga a főpásztor ajándékozta meg az űj főpapot, szeretető jeléül. Az újonnan kinevezett egyházi férfiak életrajzát az alábbiakban közöljük : Dr. Nagy János életrajza. Az új egri kanonok 1877 julius 12-én Egerben született. Középnek a reformját. A pénzügyminiszter elismerte, hogy bizonyos változtatások kívánatosak s épen ezért bejelentette a Háznak, hogy az adőjutalékok rendszerét a legrövidebb idő alatt meg fogja szüntetni. De nemcsak ennyire hajlandó, hanem hajlandó revízió alá venni a forgalmi adórendszer egészét is. Ezek voltak a főbb szempontok, amelyeket a pénzügyminiszter elsősorban tartott fontosnak hangsúlyozni, de természetesen ezeken kívül a többi pénzügyi kérdésekre is rátért s többek között említette a valorizáció kérdését is. Az exposéről megállapítható, hogy az széles körökben találkozott helyesléssel, úgy hangjának nyugodtsága, mint azon genorozitás által, amellyel a pénzügyminiszter megígérte a bajok orvoslását. iskoláit Egerben, theolőgiai tanulmányait pedig a budapesti tudományegyetemen végezte. — 1901-ben szentelték pappá és ekkor Dévaványára került mint káplán. 1903-ban már Egerben káplán. Hosszú éveken át főtemplom! hitszónok. { 1907-ban theolőgiai tanárrá nevezik ki. Közben irodalmi és társadalmi téren is nagy munkásságot fejt ki. ^Hivatalos ügykezelés*. «Házasságjog• címen tankönyveket ír. 1905-ben megalapítja az Egri Keresztény Szociális Egyesületet, ennek az egyesületnek székházat építtet, a Katholikus Legényegylet épületét pedig emeletre húzatja fői. Ide helyezte el 1920-ban a Keresztény Iparoskört is. 1917-ben megalapítja az Egri Hangya Szövetkezetét. Állandó szereplője a közéletnek is. Már kora if jusságától kezdve városi képviselőtestületi tag. Azután az egri közélet egyik vezető egyéniségévé emelkedik. 1920 januárjában az általános választásokon ajKeresztény Nemzeti Egyesülés pártjának programúijával ezrekre menő szótöbbséggel Eger i város képviselőjévé választották meg. Utóbb kilépve e pártból az úgynevezett disszidensekhez csatlakozik s az 1922. évi általános választásokon az egységes kormányzó párt programmjával nyeri el a város mandátumát. Időközben, 1920 ban c. kanonokká nevezte" ¥Taz érsekfőpásztor és most sokoldalúan képzett, erősen szociális érzésű, nagy munkabírású űj taggal gazdagodott dr. Nagy János személyében az egri főszékesegyház fcananokjainak illusztris testületé. Kronberger József apát életrajza. Kronberger József 1879 juniu« 12-én született Rozsnyón.Középis- kóláit szülővárosában ésEgerben, theolőgiai tanulmányait ugyancsak Egerben végezte. 1901-ben szentelték pappá. Rövid ideig Szihalmon, AbácLszalókon és Kisvárdán káplánkodott, majd Miskolcon az érseki leánynevelő intézet hitoktatója lett. 1905 júliusában került ez érseki udvarba. Előbb érseki iktató, majd érseki titkár, később pedig fő- szentszéki jegyző lett, végül 1923-ban érseki irodaigazgatővá neveztetett ki. Az új c. apát még 1920-ban elnyerte a kano- noki címet. Az érsekfőpásztor kiváló érdemeket honorált, mikor Kronberger Józsefet, a főegyházmegye adminisztrációjának erős oszlopát apáti rangra emelte. Az egyházi közigazgatás kérdéseiben a legapróbb részletekig menő,fölényes jártasság, s a lélek mélyéről fakadó szoros előzékenység már első pillanatra szembetűnő tulajdonságai az új apátnak, kinek kitüntetése széles körben kelt osztatlan örömet. Subik Károly életrajza. Subik Károly 1888-ban a po- zsonymegyei Magyar diószegen született. Középiskoláit Nyitrán, majd Egerben, theolőgiai tanulmányait az érseki lyceumban végezte. 1911-ben szentelték pappá. Kerecsenden 3 évig káplánkodott. 1913-ban már Egerben hitoktató karkáplán. A Katholikus Legény- egyletben, az iparos tanoncinter- nálui vezetője. Azóta szíve az iparos ifjúsághoz nőtt és régóta elnöke az Iparos Ifjúsági Egyesületnek. 1914-ben a mozgósításkor őt is táborba szólítja a haza. Dr. Nagy János kanonok, Kronberger József c. apát, Subik Károly c. kanonok. Az érsekfőpásztor ma délelőtt irta alá a kinevezési okmányokat. Eger, 1925. február 6.
