Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-01-30 / 24. szám
Ära 2000, vasárnap 2500 korona. Eger, 1925 január 30. péntek. XLII évf. 24. sz. Előfizetési díj postai szállítással POLITIKAI NAPILAP. Egy hóra . 40.000 K I Égés* is félévi előfizetést , . , Negyedévre 120.000 K ' ~ nem fogadnak el. ----- FŐSZCrkCSZtÖ: Uf. OfláS Nándor. S zerkesztőség: Eger, Licennt. Kiadóhivatal: Liceumi nyomda. Telefon szám 11. I Parasztruliába öltözött szociáldemokraták izgatják a népet a birtokosok ellen. Pallavicini örgróf a kormány külpolitikája ellen. — Berky Gyula a kormányzat belső politikájáról. — Gaál Gaszton az adózás visszásságairól. Áldott legyen a nélkülözés, ha már egyetlen forrása az emlékezésnek. Köszöntőm a kancsukát, mely a hátamon csattog s nem enged felejtenem. Csók illeti azt az ostort, mely fölriaszt fásultságunkból s erőink megkettőzésére kényszerít. Üdv neked, Nyomor, mely könyörtelenül hajtasz előre a nemzetek nagy országúján! Hozsánna neked, cézári Nyomor ! Az első ezer év hajnalán emelt fővel, büszke tekintettel, az őserő szilajságával száguldott rohanó paripáján a magyar. Csodálat és gyűlölet fakadtak a nyomán s harcban elfáradt tagjait a legjobb időben szóiítá pihenőre a kereszténység jótékony melege__Rongyos vitézeki a második évszázad szürke reggelén bizony C3ak lankadt lélekkel baktatunk, s hahogy rögös az út és merészen ível felfelé, már-már beletörődnénk a mába s szárnyszegeíten ülnénk la pihenni reménytelen atmoszférájában a lassú balkánizálődásnak. És megdermedve bennünk a diadalmas élei vágya és sok időre talán örökre elpihenne a lelkek mélyén a történelmi magyar gondolat. Lankadt vándor a tél hidegében ha pihenni leül, halála lesz a pihenés. Milyen szerencse, hogy a fáradt magyarnak nem lehet megpihennie! Milyen jótétemény reá nézve, hogy az agrárország minden nyomorúsága a fejére lázad s felkölti fásuló lelkében a boldog múltba visszavágyó nosztalgiát. Mert ebből az édesbús, borongó ábrándozásból sarjad ki az acélos törekvés az elveszített, de visszaszerezhető történelmi Magyarországért. Elszánt törekvés a magasságok felé ! ÍHBhfwj jnwwü été ímth *irá»9Fg A szabadkai Magyar Párt programmja. A Szabadkni Hírlap közli a Délvidéki Magyar Párt programúját,amely szerint,az egyenlő jogi elbánást, a magyar földnélküliek kielégítését, magyar iskolákat, egységes adózást, az általános titkos választójogot és a korrupció kiirtását követelik. Budapest, 1925. január 29. A nemzetgyűlés mai ülését há romnegyed 11 óra után nyitotta meg Szcítovszky Bála elnök. A költségvetési vita első szónoka Széchenyi Viktor gróf, aki a többtermelés akadályaival, a pénzügyi nehézségekkel, a drágasággal és a magas adókkal foglalkozik. A többtermelés egyik legnagyobb biztosítéka a mező- gazdasági szakoktatás kiterjesztése. A nálunk eddig kiadott intézkedések nem felelnek meg a célnak. Németországban 100 százalékkal többet termelnek mint minálunk. Nekünk is minden eszközt fel kell használnunk,hogy jobb termés - eredményeket érjünk el. Ki kell küszöbölni a földmí- velési minisztérium és a kultuszminisztérium közt a hatásköri villongást. Sürgeti a közutak kiépítését. A költségvetést elfogadja. Pallavicini György örgróf: Mindenek előtt a miniszterelnök- külpolitikai kijelentésével foglalkozik. Kifogásolja a miniszter- elnöknek azt a kijelentését, hogy Magyarország semmit sem adhat a külföldnek vagy más országoknak. Nekünk gazdasági szempontból is külföldi összeköttetéseket kell teremtem. Ugyancsak kifogást emel az oroszmagyar szerződés ellen. Megemlíti, hogy Benes ma már nem az a nagy fórum Burmában, aki eddig volt, mert már megunták, hogy minden lében kanál volt és mindenbe beavatkozott. Ezután a kormány politikájának kérdésével foglalkozik. Azt hiszi, hogy a keresztény jelszó nem lehet többé összekötő kapocs a politikai pártok között. Nem ért egyet a fajvédőkkel sem. Szerinte Nagy-Magyarorszá- gon magyar fajról nem lehet beszélni. Nagy-Magyarországon a magyar faj kisebbségben van. A politikában csak egy összetartó gondolat lehet: a Szent István koronájához tartozandó- ság gondolata. A költségvetést nem fogadja el. Utána Berky Gyula szólal fel* Reflektál Pallavicininek arra a megjegyzésére, hogy a kormány eltávolodott a keresztény és nemzeti iránytól. Kijelenti, hogy a kormány igenis eltávolodott a keresztény iránytól, de nem távolodott el attól a nemzeti iránytól, amely megfelel a történelmi tradíciónak, amely jelenti a gyűlölködés kikapcsolását és egymás megbecsülését. Pallavicini a kormány külpolitikáját defistának minősítette. Azt állította, hogy az antant katonai ellenőrző bizottsága ettől a külpolitikától bátorítva lépett fel úgy, hogy nemzeti önállóságunkat veszélyezteti. Palla- vicininék tudnia kellett volna, hogy a katonai ellenőrzés a trianoni szerződős következménye. A kormány külpolitikája nem lehet más mint amit Bethlen István gróf követ és amely az ország javát szolgálja. Az a külpolitika, amelyet annak idjén Pallavicini is támogatott, nem használt az országnak, hanem ártott és ártott a királynak is. A gyűlölet politikájának esett áldozatul a haza egyik legnagyobb fia, Tisza, István is. Pallavicini volt az, aki Károlyi fellépése ellen nem hogy tiltakozott volna, hanem helyeselte azt, mert azt hitte, hogy ez által Andrássyék jutnak érvényesüléshez. Bethlen kezdettől fogva azon volt, hogy az országot rekonstruálja. Ebbe a munkába belekapcsolt mindenkit, így a szociáldemokrata pártot is, de kikötötte, [hogy hagyjanak fel az osztály harccal, szakítsanak a komunistákkal és emigránsokkal. Ezután kulturkédésekre tér át. A diáknyomor enyhítése nem zeti egyetemes feladat. jjA numerus klauzust revízió alá kívánná venni. (Ellentmondások a fajvédőknél.) A javaslatot elfogadja. Gaál Gaszton elismeri, hogy a kormány a konszolidáció terén sok lépést tett előge. Sok hiba is van azonban, amire rá akar mutatni. Kifogásolja az orosz szovjettel való szerződést. A tisztviselő-kérdéssel foglalkozva kijelenti, hogy csak az az ország lehet jól adminisztrálva, amelynek jól fizetett tisztviselői vannak. Meg kell azonban állapítani azt is,hogy Csonkamagyarország nem tarthatja el Nagymagyar- ország egész tisztviselői karát. A maga részéről nem hajlandó arra, hogy az országot két kategóriába osszák: eltartókra és eltartottakra. A bélyegilletékeknél és az adózásnál különféle anomáliákra mutat rá. A pénzügyi közegek állandóan zaklatják a közönséget. A gazdák már nem képesek fizetni a súlyos adókat, ugyanakkor a társulati adóalanyod kibújnak az adózás nagyobb terhei alól: nem mutatván ki valóságos jövedelmüket. A hitelkérdés megoldását sürgeti. Alig van ma gazda, aki nem szorul hitelre. Nem szabad azonban tűrni a 80 százalékos uzsora-hiteleket. A falvakban a legveszedelmesebb izgatás folyik! Parasztruhába öltözött szociáldemokrata agitátorok izgatják különböző módon a népet a nagy- és középbirtokosok ellen. Ha a kormány nem lép föl drákói intézkedésekkel, az érdekeltek már kénytelenek lesznek az önvédelem fegyveréhez nyúsni. A javaslatot elfogadja. Mózer Ernő a nehéz gazdasági helyzettel foglalkozva kijelenti, hogy a legkritikusabb időn már túl vagyunk és a súlyos átmenetet a nemzeti reneszánsz fogja követni. Szabó Dezső kritikája a mai francia irodalomról. A Prágai Magyar Hírlap írja: Szabó Dezső Olaszországból Pá- risba érkezett és ott a Prágai Magyar Hírlap tudósítója előtt kijelentette, 'hogy a mai francia irodalom szegényebb talentumu Szomaházi Istvánnál. Ök még mindig osztozkodnak. Kolozsvárról jelentik : A Bánságon még mindig nem tudott megegyezni Románia és Szerbia egymással. Most folyik az ötödik határrendezési tárgyalás a Párkány községnél elhaladó határ- rész kérdésében.
