Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-07-26 / 172. szám
1924. július 28 EGRI NÉPÚJSÁG 3 tartott helyek a kioszk lerraszán vannak, ahol még fenntartott asztalok is lefoglalhatok. Nem sajnálta a költséget Tancsa litván, hogy Egernek ezt a szép kertjét az esti kirándulásokra ia érdemessé tegye. Nagy vonzóerőt jelent rá nézve még a a cigányzene is. Jegyeit úgy a bejárati pénztárnál, mint napközben a Tancsa cukrászdában meg lehet váltani. Az árak 7, 5, 4 és 3 ezer kosonásak. A Kioszk-Kert-Mozi már ma este ‘/4 9-kor megnyílik. A mozi jövedelméből Tancsa a Sport egyleteket is részelteti. A «felszabadított» Korompa. Iglő, 1924. július 13. Vájjon így gondolták-e azok, akiknek égett a föld a talpuk alatt, míg magyar volt a Felvidék, a felszabadítást? Virágzó iparterületek sorakoztak a magyar Felvidéken és ha panaszra okunk volt, csak az lehetett, hogy miért nincs még több ilyen, hogy a földmives mostoha sorsát az ipar jövedelmezősége kiegyenlítse. És most, a «fölszabadító» csehek üzleti érdeke minden lárkányfaroknál rémesebb pusztítást vbz véghez és — amit senki sem mert hinni — földig rombolja a világhírű korompai vasgyárat. 3000 munkásnak, ami 15 000 éhező szájat jelent, adott megélhetést ez az ipartelep, mely a R^mamurányi vasműnek virágzó gyára volt. Hozzáértő mérnök nyilatkozata szerint 30 ezer embernek két évig éjjel-nappal kellene dolgoznia, hogy a gyönyörűen fölszerelt korompai gyárat úgy állítsák föl, ahogy azt a magyarok hagyták. De ha a völgybeli földmunkákat is bele akarjuk foglalni, még 15 ezer munkással többet kell számítanunk. És ezt a szépséget most ugyanannak az igazgatónak kell széthurcoltatnia és ócskavasként elkótyavetyélnie, aki élte szorgalmával a gyár megalkotásában résztvett. A Szepesi Hírlap is keserű kitakarások között siratja a pusztítást: «Rövidlátás, politika, vagy gonoszság okozta-e a rémes pusztulást, azt ma még nem lehet tisztán látni. Da ha egyszer kitudódik, hogy ki, vagy kik sodorták szerencsétlenségbe ezt a virágzó iparvállalatot, jaj annak és jaj azoknak, mert miatta még számolniok kell Isten és emberek előtt.» A munkások elszéledése után a kereskedelmi élet és a kázmívesek élete is elveszítette alapját. Halotti csönd az űt- cákon, melyekről már nem esik az ember tekintete óriási gyárkéményekre. Azok le vannak bontva. A Rimamurányinak három felvidéki virágzó telepe állt meg egyszerre: Korompa, Zólyom ős Likőr. Ilyen a fejlődés ott, ahol alkotnak a csehek Magyarországon. KIS HÍREK X NAGYVILÁGBÓL. Külföld. Az olasz kormány és az orosz szovjet katonai egyezményt kötött. — ősszel megkötik a francia-szerb védő- szövetséget. — Csehországban agrárvédővámot sürgetnek. — Szófiában fegyveres kommunisták és a katonaság között véres összeütközés történt — A jugoszláv ellenzék kifogásolja a parlament feloszlatását. — A Szent Péter templom nincs veszedelemben. — A cseh gyorsvonatokon bevezetik a rádiót. — A csehek megünneplik a világháború kitörését. — A huszita egyházban nagy belső villongások vannak. — Romániában csak barna kenyeret szabad sütni. Magyarország. A pénzügyminiszter legközelebb egész sor új rendeletet ad ki a közalkalmazottak érdekében. — A főváros 416 aranykoronában akarja megállapítani augusztusra a kórházi ápolás napi díját. — Posta Sándort egyetlen egy olasz sem győzte le Párisban. — A vesz- prémmegyei értelmiség 8 az orvosok hatósági beavatkozást követelnek az öskü-i népcsalás ellen. — Ősszel Budapesten megnyílik az első román bank. — Az árverési tilalom feloldása után sem adnak a pénzintézetek ingatlanra kölcsönt. — Tihanyban cseppkőbarlangot fedeztek fel. — A magyar munkásokat kiutasítják Romániából. — Őskori leleteket találtak Baltavár környékén. — A Vatikán csökkenteni akarja az erdélyi püspökségek számát. — Szombaton bocsátják ki a magyar kölcsön aláírási felhívását. — A románok már Adyt ia el akarják lopni tőlünk. — A népjóléti miniszter hitelt nyújt a háztulajdonosoknak. HÍREK Eger, 1924. július 26. Távirat. Ciszterci Rendház Eger. Szombaton este nyolc órakor apát úrral érkezem. Kürti Menyhért. Szerenád. Az Egri Dalkör és Egri Polgári Dalkör ma, szombaton, este 9 órakor a Tűzoltó és Mentőegyesülettel — a Tűz oltő-őrtanyáról lampionos menetben — a ciszterci rendház elő vonúl, hol szerenádot ad Werner Adolf dr. ciszt. r. apát tiszteletére Kormányzó elleni merényletterv miatt jutottak letartóztatásba Utics Elemér magán- tisztviselő, Tuzsony László hentessegéd, Landau Jenő kereskedősegéd ős Jurisz- tovszky Károly műszaki rajzoló. Letartóztatásuk után azt vallották, hogy anarchista klubjukat Poineáré, Benes és Horthy Miklós meggyilkolása érdekében alkották meg, hogy az európai egyensúlyt helyreállíthassák. A budapesti kir. ügészség most készítette el a vádiratot ellenük és kor- mányzőeórtésre létrejött szövetkezéssel vádolja őket. Szily Kálmán meghalt. Szily Kálmán, nyug. műegyetemi tanár, a Magy. Tud. Akadémia könyvtárosa, a magyar tudományos élet egyik kiválósága, a Természettudományi Társulat fölvirágeztatója, fizikus, matematikus, nyelvész, 86.' éves korában Bpesten, a Vöröskereszt kórházban meghalt. Temetését mára. tűzték ki. Erre Berzeviczy Albertet, a M. T. Akadémia elnökét, táviratban hívták meg sárosmegyei birtokáról. A Tűzoltó és Mentő Egyesület tagjai közé, az Egri Népújság gyűjtő ívén, belépett Hámán András apát-kanonok 250 ezer K-val alapító tagnak s úgy ezt, mint a f. évi pártoló tagsági díjat, 25 ezer koronát, is beküldötte szerkesztőségünkhöz. Öngyilkos kísérlet. Ssalay János 56 éves, foglalkozás nélküli állomás felvigyázó, Füzesabonyban, a rendőrségi fogdában, elvágta a nyakát. Beszállították az Irgal- masok kórházába. Miért kell a Törvényház előtt olyan sok oszlop? Palócok nézték a Törvényház előtti Verbőczi-útcai részen az új villany oszlopokat. Ezt a párbeszédet lesték el többen): »Mi lesz ez a sok fa itten, mondja má’ kee!* »»Mi lesz? Hát ha akasztanyi kell a Törvényházbú, hát ide hozzák!«« »Hát osztan nem lett volna mán elég, a sok karó, aki itt vót?« — Ebben már a pa- lőcna*k is igaza van. Ég a villanygyárnak? Meghívó. Az Egri Kaszinó Egyesülat 1924. évi július hő 26. napján, délután 6 órakor közgyűlést tart, melyre a Kaszinó tagjai tisztelettel meghívatnak. — Tárgy: Tagdíjemelés. Eger, 1924. évi július hó 18. napján. Igazgatóság. Német cserkészek Egerben. Két drezdai német cserkész érkezett csütörtökön délután Egerbe és a Bornemisszák otthonának lett a vendége. Pénteken már tovább is mentek a magyar fővároson át és Prágába. A földek kártevői. Alig hogy beköizön- tött a paradicsom ideje, már ott a kártevő rajta. Kétökölnyi paradicsomban ökölnyi rágást végez valami. Mondják hogy az az egér. A hosszú szárazság elszaporította ezt a gonosz vendéget. De sáska is lehet, mert ezrével tör ki a paradicsom táblából. A sáska a zöldség táblán lakmároz. Tövig rágja a petrezselyem zöldjét és kopár marad utána a föld. Kár, meg kár mindenütt, pedig az így elmaradó haszon is érzékeny ! A francia internáltakat keresik, hogy csomagjaikat vigyék haza. A magyar ki- és visszavándorlőkat védő iroda keresi annak a eok magyar csomagnak a gazdáját, amely csomagokat a Garaisonban internált magyarok holmijai között máig megőriztek. Az internáltak nevei: Benkő István, Búza József, Berger Dezső, Demjén Dániel, Fanek János, Fubmann Ferenc, Kardos Dezső, Dyenes F., Gruberg Ignác, Horvát Vilii v. Cilii, Halama József, Izsó Kálmán, Klein Sándor, Klein Manó, Korutzky Ferenc, László Ferenc, Mlinár v. Molnár Kálmán, Rigó Márton, Svarc Lipó», Szabó Vendel, Schvvartzkopf, Szedlacsek, Perl Sanl és Wallentisch Márton. — E hó 15-éig kell Budapest, Fiumei út 4. sz. a. jelenteni az érdekelteknek címüket. Van még a felsoroltak között csomag, melynek gazdája 20 ismeretlen. Ezekért is jelentkezhetnek a jogos tulajdonosok ugyanott. Kutya-baj. Ez nem olyan kutyabaj, amelyikre az ember rávágja, hogy »Kutya baj!« és el van intézve. Ez igazán Kutyabaj. A városi hatóság, az állatorvos javaslatára ebzárlatot rendelt el. Rendben van. Ki örülne annak, ha nem rendelte volna el és nyakra-főre kellene a Pasteur- intézetbe utazni oltás miatt, vagy ha még ennél is veszedelmesebb körülmények támadnának. De a kellemetlenség ott kezdődik, hogy az embernek vigyáznia kell n kutyájára. Pedig a haszontalanok, akárhogy vigyázunk is rájuk, nyakra-főre kicsavarognak az útcára — és kész a följelentés. A Kutya baj aztán meg van és hogy a bosszúság a legmagasabb köröket sem kerüli el, igazolja az is, hogy ma délelőtt beérkezett a följelentés az — állatorvos kutyája miatt is. Tenyészet a magaslatokon. A mostani száraz időben az idei ültetésű fák igen sínylenek. A kertészek úgy szoktak segíteni ilyenkor, hogy a fák gyökere fölül felszednek néhány lapát főidet a friss ásásból, néhány veder vizet öntenek a fa tövére, szalmával befödik azt, majd pedig a szalmát is beföldelik. A tikkasztó forró- ságú helyeken megóvja a kiszáradástól a fákat ez a gyökérárnyékolás és gyönyörűen fejlődia a fa. így kellene segíteni a Bebek-bástya sínylődő jávorain is. A költö sírja — tagadhatatlanúl — igen ki van téve a heves napsugaraknak. Odább a kis kápolnával szemben, a fal tövében egészen jól fejlődött hársak vannak. Gyökerüket árnyékolja a magas bástya fa). Kertmozi megnyitás Ma, szombaton, este y49 órakor nyílik meg a «Kertmozi.* Színre kerül «A kasztiliai véreb»» (Szívek hóhérja) 8 felvonásos társadalmi regény és egy S felvonásos burleszk. A főszerepet Rágnál Meller, a madridi Nemzeti Színház nagy művésze és William Elliott alakítja. Uránia. Ma 7b9 órai kezdettel «.4 vízözön* torzkőp a modern Noé bárkájáról, 6 felvonásban, «Chaplin a jó családapa• és «Az adóellenőr» burleszk. Az Áller családi képes lapok, színes képekkel ellátott 40 oldalas heti folyóirat az 1. számtól kezdve példányonként 6000 koronáért kapható az Egri Keresztény Sajtőszövetkezet könyvkereskedésében — Negyedévi előfizetés postai szétküldéasei 75.000 korona.
