Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-07-18 / 165. szám
Ára hétköznap 1000* vasárnap 1500 korona. Eger, 1924. július 18 péntek. XLL évff, 165. sze W 0 m Előfizetést di) postai szállítással Egp hóra. . 25.000 K Égés* és félévi előfizetést Seggedéire 75.000 K > — nem fogadónk el. ----P OLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNAYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Licenm Kiadóhivatal: Liceumi nyomda. Telefon szám 11. Kürti Menyhért dr. az egri Szt. Bernét főgimnázium új igazgatója. Eger, 1924. julius 17. Werner Adolf dr. zirci apát, a Ciszterci Rend egri konventjének perjelévé s főgimnáziumunk igazgatójává Kürti Menyhért dr. bajai házfőnököt és igazgatót ne vezte ki. Ez a hir bizonyára osztatlan megelégedést, sót örömet kelt városunkban és egész Hevesmegyében. Kürti Menyhért dr. 1923. dec. 23-án tartotta székfoglalóját a Gárdonyi-Társaságban. S erről szóló tudósításában így ír többek között az Egri Népújság : «..Büszkék voltunk reá, hogy Kürti Menyhért dr. a miénk s amilyen nagyon sajnáljuk még most is Egerből való távozását, éppen úgy örülünk annak, hogy ott leant, az ideiglenes végen, igazi hazafi szivével, leikével és tudományával őrködik a magyar kultúra egyik végvárában.* E sorainkat fényesen igazolja most a *Bajai Újság» , amely kineveztetóséről írván, ezt mondja a többek között: ». . . Kürti Menyhért dr. nemcsak szorosan hivatali munkakörében, hanem minden közéleti vonatkozásban igen kiváiő és értékes egyéniség. Hét évet töltött itt s ez az idő a céltudatosan fenntartó, megőrző, majd az alkotó és fejlesztő munkának ideje volt. Emlékezünk arra a mindenek tiszteletére és teljes elismerésére érdemes eröfaszítő munkájára, mellyel a mi szeretett nevelőintézetünket a szerb pusztítás közben megvédte, megőrizte, rendkívüli leleményességgel és nagy erőfeszítéssel fenntartotta s mikor minden bácskai középiskolát elszerbesítettek már, a bajait megtartotta teljesen magyarnak. A szerbek kitakarodása után megkezdte a restauráló munkát anyagi, szellemi és erkölcsi téren. A bajai főgimnázium ma Bácskának számszerint egyetlen, belső tartalmánál fogva pedig az egész délvidéknek legnépszerűbb középiskolája. Ma már kicsi az épület s az új köveket is Kürti Menyhért dr. kezdte megmozgatni. Tehetségének legjavát intézetére fordította. Ebben s ezért élt és dolgozott.« Majd így folytatja és fejezi be búcsúzó cikkét: ■ Mint közéleti tényező is érvényesítette kiváló képességeit. Erről nemcsak lapunk beszélhet s írásai és ünnepi beszédei tanúskodnak, de tudnak a vármegye és város vezető emberei is. Kürti Menyhértre bármily nemes, közhasznú dolgokban számíthattak az intéző körök. A demagógiát megvetette — és sohasem az egyéni, hanem mindig a közérdeket szolgálta. Nevelési rendszerében is ez a legfőbb elve s mindenféle megnyilatkozásé- , ban, akár a toll erejével, akár a szó hatalmával történt ez, mindig a köz javára irt, szólt és tett. Javunkra végzett munkájáért ez a mi írásunk legyen a köz élismerése; űj székhelyén megkezdendő munkájában pedig kisérje az Isten áldása.« 1917. júliusában, mikor Baján a Werner Adolf dr. örökét átvette,‘ fájó szívvel búcsúztunk tőié, de örvendettünk is emelkedésének és érvényesülésének úgy általános nemzeti, mint helyi szempontból is. Nem közönséges tudást és nagy nevelői tapintatot, sok férfias erélyt és törhetetlen munkakedvet, hivatása iránt pedig kiapadhatatlan szeretetet vitt magával Bajára s hoz most Egerbe, meggyőződéssel valljuk, fokozottabb mértékben. Jogos ennélfogva az örömünk, ha már meg kellett válnunk dr, Werner Adolftól s szívből jön a meleg »Isten hozott!« * Kürti Menyhért dr. Vámosgyörkön született 1875 ben július 29-én. Középiskolai tanulmányait Budapesten, Gyöngyösön és Egerben végezte. 1893-ban lépett a Ciszterci Rendbe s 1899. jun. 21-én tett ünnepélyes fogadalmat, áldozópappá pedig júl. 2-án szentelték. Ugyanabban az évben jött Egerbe, hol megszakítás nélkül működött 1917-ig, amikor Bajára ment igazgatónak. Mint tanár higgadt, telve nevelői tapintattal és megértő szeretettel t anítvá- nyai iránt. Werner Adolf dr. távozása után tanárszéki jegyző, majd igazgatóhelyettes. A főgimnázium szabadliceumi előadásainak egyik legkedveltebb előadója, majd később éveken át rendezője volt. Lelkiismeretes és pontos tanári működése mellett szorgalmas munkása volt az irooalomnak is. Élénk tevékenységet fejtett ki az Egyházmegyei Irodalmi Egyesületben is. Irodalmi munkásságának hézagos jegyzékét a következőkben adjuk: Rafael Madonnái (felsőbb leányik. értesítőben 1903); — A mai magyar nyelv (u. ott 1905); — Rokonaink, Eger, 1902 ; — Bajza mint költő, Budapest, 1899: — Mikes Kelemen kiadatlan művei, Eger, 1907; — Hevesvárm. néprajza (vármegyénk monográfiájában 1909); — Legutóbb a Gárdonyi-Társaságban tartott székfoglalójában (Gárdonyi pedagógiája) gyönyörködhetett Eger művelt közönsége. Önálló munkáin kívül számos cikket írt egri, gyöngyösi és más lapokba s fővárosi folyóiratokban — időszerű irodalmi, nevelési, művészeti és más közművelődési kérdésekről. Édes atyja Vámosgyörkön volt községi jegyző. Puritán egyéniség, példás tisztviselő g falujának valósággal édes atyja. A szülői háztői hozta magával a vallásosságot, a tiszta hazafias érzelmeket, a nemes munka és a köz önzetlen szeretetét, mely lelki javait most már — mint Szvorényi Józsefnek, Kassuba Domokosnak és Werner Adolfnak utóda — Eger és Hevesmegye, valamint az egész haza javára Egerben gyümölcsözted Az utolsó minisztertanács. Budapest, M. T. I. A kormány tagjai holnap délután minisztertanácsot tartanak. Ez a minisztertanács lesz az utolsó, amelyen nyári szabadságának megkezdése előtt részt vesz Bethlen István gróf miniszterelnök. A miniszterelnök már vasárnap megkezdi egy hóra terjedő szabadságát, melynek legnagyobb részét Somogybán fogja tölteni. Távollétében Vasé József népjóléti miniszter fogja helyettesíteni. Az érről szőlő kormányzói kézirat a legközelebb megjelenik. A holnapi minisztertanácson, értesülésünk szerint, Pesthy Pál igazságügyminiez- ter előterjeszti az ingatlanárverési tilalom megszüntetéséről szőlő rendelet-tervezetet. Az ez ügyben tartott ankéton az az általános felfogás kerekedett felül, hogy a moratórium-rendszernek ezt az intézkedését meg lehet szüntetni. Az árverési tilalom felfüggesztésének közgazdasági szempontból nagy jelentősége van, mert ez a rendszer akadálya nagyrészt annak, hegy a külföldi tőke, amelynek érdeklődéséről ismételten beszámoltunk, nem kapcsolódik bele a magyar gazdasági életbe. Valószínű, hogy a felfüggesztésről szóló rendeletet, melyet nagy előkészítő tanácskozások előztek meg, a minisztertanács el fogja fogadni. Maga a rendelet a hivatalos lap egész legközelebbi számában jelenik meg. Ugyancsak a holnapi minisztertanácson terjeszti elő az igazságügyminiszter a cseléd- és balesetbizt. javaslatokat. Bottka István f Eger, 1924. július 17. Eger társadalmának egy értékes és kedvelt alakja halt meg tegnap délután. Bottka István kir. tanácsos, miniszteri tanácsos és nyug. pénzügyigazgatő. Bottka István Egerben végezte középiskolai és jogi tanulmányait. Budapesten kezdette, majd Kassán, Aradon és Gyulán volt pénzügyi szolgálatban. «Ez utóbbi helyen már mint helyettes pénzügyigazgatő; végül Hunyadvármegye pénzügy- igazgatója lett. Ily minőségében a magyar államnak minden menthető értékét megmentette, amiért a románok valósággal kiüldözték Déváról. Ekkor jött Egerbe, hol azután nyugalmi éveit töltötte.
