Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-12-20 / 293. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1924. december 20. Eger— Gyöngyös—Hatvan. Shilling és garas az üj osztrák pénzegység Becsből jelentik : A pénzügyi és költségvetési bizottság ma tárgyalta le a shilling-törvényt. Ausztriában a korona helyett shilling, a fillér helyett pedig a garas (Grosche) pénzegységet vezetik be. A 10 és 20 ezer koronás váltópénzeket már garasokkal váltják be. вдовдевеевввснжтедяя» a c se Fellázadt kínai csapatok elhamvasztották egy város felét. London, december 18. A Times- nek jelentik Pekingböl, hogy a C»i-Li tartományban fekvő Kai- ganban, Pekingtöl mintegy 100 mértföldnyire északnyugatra a csapatok fellázadtak. Hír szerint a város felét elhamvasztották. Az Albán felkelés. Paris december 19. A » Petit Parisien« jelenti Belgrádből. Az albánfelkelők Cepasse vezetése alatt megszállották Piskopejo városát és a kormánycsapatokat rendetlen visszavonulásra késztették. A Belgrádből Prizrenden keresztül érkezett legújabb hír szerint Vannoli kormányelnök elmenekült. Ha a hír valónak bizonyul, akkor a felkelés elérte célját. _______ Re ndezik a vitézségi érmek illetményeit. A vitézségi érmek tulajdonosait fájdalmasan érinti, hogy érmeik után nem valorizálva fizetik az illetéket. Az érmeket fizetendő összegek olyan alacsonyak a mai papirkoronában, hogy azok kezelése és kifizetése többe kerül, mint a kifizetendő illeték. Az arany vitézségi érem után 30, a nagy ezüst után 15, a kis ezüst után 7‘50 papírkoronát fizetnek havonként. A pénzügyminiszter éppen ezért úgy intézkedett, hogy a vitézségi érmek illetékét évenként fizessék az arra jogosultaknak. A kormány most elhatározta hogy a vitézségi érem után járó illetményeket aranyparitásra emeli és sző van arról, hogy az éremilletmények végkielégítéssel megváltassanák. »oaaaaaaaaeasaasasBgssBKaas Veszedelmes betörőt fogtak el Budapesten. A budapesti rendőrfőkapitány- ság egyik detektivcsoportja veszedelmes betörőt fogott el Talgy Lajos személyében Talgy kőt hónappal előbb szabadult ki a balassagyarmati fogházból ahol 4 évi fegyházbüntetését töltötte. Ezen idő alatt több mint 200 millió korona értékű ruha és ékszerneműt lopott össz3. A betörőt és orgazdáját letartóztatásba helyezték. Válasz Ringelhann Béla és Eger, 1924. december 19. II. Trianoni határ nélkül oly természetes volna a Dr. Polgár Iván űr földinknek a Budapesti Hírlap 1909. évi szeptember 26- iki számában megjelent » Vasúti közép-pontosítás« című cikkében a nagy Magyarország égető vasúti kérdésének megoldásaként ajánlott : Füzesabony— Eger—Bánréve—Dobsina —Pop rád—Őrlő—Krakő-i vonalvezetés. Amelyet a következő átlós vonalvezetéssel javasoltam kiegészíteni : Kisterenye—Verpelét —Eger—Füzesabony—Debrecen —Nagyvárad. Nagy Magyarországnak, — amelyet adjon vissza a jő Isten még életünkben és nekünk egrieknek ez volna az Alföld és Felföld legegyenesebb és legrövidebb összeköttetése szempontjából a legelőnyösebb. Nagy Magyarországon ez a vasúti megoldás volt az ideálom, e miatt volt a fentebb említett kardoskodásom is. Az «Egri Híradó« 1907, évi március hő 19 iki számában »Eger-Krakau« című cikkemben és azóta több más helyi és fővárosi lapban 17 cikkemben ezt fejtettem ki. Igen, a jóról nehéz áttérni a rosszabbra, de a rossz abbról mindig könnyebb átmenni a jóra. Hisz nem eltemetett, megvalósítható ábránd ez. Állítom, hogy ez a vasút Ózd —Nádasd vidékét jobban ide hozza Egerbe, mert Ózdnak és környékének az iskolából, fürdőből és egyéb kulturális előnyből nagyobb mérvben ad hasznot, mint Gyöngyösnek kétségen kívül nagyobb kereskedelme. Nem költ el egy ózdi ember annyit Gyöngyösön egy nap alatt, a verpeléti átszállás hoez- szas volta miatt, mint egy ózdi iskolás gyerek Egerben egy év alatt itt hagy. Egert az iskola és a fürdő szempontjából állítottam be előző cikkemben, mert hiszen csak az tudja micsoda pótolhatatlan gazdasággal rendelkezik Eger ezekben, aki legalább 18—20 évig távol másutt is volt. Egy igen tiszteletre méltó hírlapi felszólalás az összehívott értekezlettel, mint talán szükségtelennel foglalkozik. Az értekezletet, igyekszem megnyugtatni Dr. Petró Kálmán urat, épen a Ringelhann Béla űr által hangoztatott egri szempontok megvilágítására kellett összehívni. Nagy, nemes és jő cél elérésére talán nem helytelen azt hozzáértő, abban sokat tehető, jó akaratú nagyokkal is megismertetni. Ezek a tervet elbírálván megállapították, hogy van okuk és céljuk az előleges költPetró Kálmán dr. cikkére. ségeket kérni. Természetesen csak a megfelelő előmunkálat és előkészítés után megteendő reális alapokra fektetett szükségletre és a legmegbízhatóbb biztosítással. Enélkül nem kell egy rézkrajcár sem. A külföldi tőke komolyságáról érdeklődtek a kezdeményezők, akiknek vezetője valószínűleg teljes megnyugtatást nyert ez irányban, mert enélkül erről komoly és nemes egyéniség az értekezleten kijelentéseket nem tett volna. A külföldi tőke elhelyezkedik bárhol ha az otthonánál jobb kamatozás mellett biztos üzletbe fekhet belé. Végül senkit, de senkit a világon kényszeríteni nem lehet arra, hogy az ő szemében megvalósíthatatlan, lehetetlen dologhoz hozzájáruljon. Ha lehetetlennek, vagy rossznak találja, kifejti okait és azzal elköszön ! Hiszen még Eger város érdekeltsége és képviselete ez ügyben állást nem foglalt. A komoly, reális adatok elébe lesznek téve. Hozzá szólhat mindenki. Ebben az egyben, úgy tudom, senkit senki részéről kényszer nem fenyeget. Viszont nem akadályozható meg az sem, hogy otthon maradjon, ha akar, a meleg szobában. , (Cs. y. 8.) Az Ecsédi Önkéntes Tüzoltó- testület zászlója. Az Ecsédi Önkéntes Tűzoltó testület 1903 január havában alakult. Felszereléseit táncmulatságok jövedelméből szerezte be lassan- kint. Mikor a testületi zászló beszerzésének gondolatával kezdett foglalkozni, megkezdődött a világégés. Egerben az 1912-ben tartott versenyen a Kozmáry vándor- zászlót nyerte el. — Az ecsédi tűzoltóság 12 éven át őrizte a vándorzászlót, míg az idei őszi versenyen a msklári bajtársak átvették. A testület viszont Egerből a Vármegyei Tűzoltó Szövetség I. dijával tért vissza. A Tűzoltótestűlet most azon fáradozik, hogy tűzoltőzászlója legyen. A gyűjtést még az 1920. évben megkezdték, de a rossz termések miatt a lakosságtól alig egy és fél millió folyt be, de egyes jótékony emberek adtak nagyobb összegeket is. Az ünnepélyes felszentelés febr. 2.-ára van kitűzve. Ezúton is kéri a Tűzoltőtes- tűlet a jószívű emberbarátok szives adományait és támogatását. Románia balkáni szövetsége Görögországgal és Jugoszláviával? Athén, december 19. Jól értesült körök kijelentése szerint Románia mostani helyzetében, hajlandó lenne Görögországgal és Jugoszláviával balkáni szövetségre lépni. Ebben nagy szerepet jósolnak Venizelosznak. Amerikában már repülőgépről vetik be a földet. Nejvyorkból jelentik : Floridában érdekes vetési kísérleteket végeztek repülőgépről. 600 acre földet vetetlek be 20 perc alatt. Halálra Ítélték a hannoveri vámpírt. Hannover, december 19. Har- mannt 24 gyilkosság elkövetése miatt, halálra Ítélte a birőság. Frantzert, aki több gyilkosságban segédkezett, szintén halálra Ítélték. Az egész világ sajtója ismertette Harmann bűneit, aki vadállati kegyetlenséggel gyilkolta msg áldozatait. Megvédik a munkások munkaerejének jogosulatlan kihasználását. Budapest, december 18. MTI. Máyer Jáuos földmiveléeügyi miniszter előterjesztésére a kormány a mezőgazdasági munkások munka erejének jogtalan kihasználásának meggátlásáról szóló törvénycikkének hatályát az 1925. évre kiterjesztette. Ezzel a földmivelé8Ügyi miniszter biztosítani kívánta, hogy a mezőgazdasági munkások mindenütt megkapják munkájuk megfelelő értékét. HÍREK — Eger, 1924. december 20. — A Gárdonyi Társaság csütörtökön este6órakor tartotta felolvasó ülését a ciizterci főgimnázium tornatermében. (Tegnapi számunkban tévedésből irma, hogy 19.-én tartják az ülést.) Molnár Kálmán alelnök megnyitója után Gopcsa László dr. egyetemi tanár tartotta székfoglaló előadását Gárdonyi keresz;ény»égéról és vallásosságáról. Lebilincselő beszédében Gárdonyi költeményeit, pásztorjátékéit és regényeit, mint a keresztény irodalom nemes termékeit mutatta be. Borsodi Frinth László verseiből olvasott néhányat szép hatással. Barácius József a nemrég elhunyt Bartalos Gyula dr. tudósról tartott emlékbeszédet. Barácius élvezetes,közvetlen előadásban ismertette a kiváló pap, tudós és lelkes irodalmár munkás életét, műveit és sikereit. Nemecsek Aurél, végül Cholnoky Márta vendég, néhány szép és sokat Ígérő költeményét mutatta ce. A hallgató közönség nagy tetszését méltán kiérdemelték a bájos kis versek.
