Egri Népújság - napilap, 1924/2

1924-12-19 / 292. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1924. december 19 A kisgazdák Budapestről jelentik: A nem­zetgyűlés mai ülése után az egy­ségespárti ki«gazdaképTÍ«előki valamint a kisgazdák vidéki szer­vezeteinek kiküldöttei értekez­letre gyűltek össze Mayer János földmívelésügyi miniszter elnök­lete alatt. Mayer János hosszabb beszédben foglalkozott a kisgaz­dapárt történetével és a kisgazda képviselők elhelyezkedésével a kormánypártban. Nagy tetszéssel kongresszusa. fogadott beszéde után Szijj Bá­lint, majd Lovász János képvi­selők beszéltek. Ekkor jelent meg az értekezleten Bethlen István gróf miniszterelnök, aki nagy üdvrivalgás között köszöntötte az értekezletet. Azért jött ide, mondotta, hogy üdvözölje a gaz­datársadalmat és hirdesse azt a politikát, amelyet nagyatádi Sza­bó Istvánnal együtt hosszú éve­ken át folytatott. Az új egri kanonok-plébános installációja. Móltő egyházi ünnepség kere­tében folyt le ma délelőtt az egri főszőkesegyházban Ma- tuszka Mihálynak, az űj egri kanonok-plébánosnak beiktatása. Az installációt Dutkay Pál pre- latus kanonok végezte. Magas szárnyálású beszédben méltatta az elhűnyt kanonok-plébános kiváló tulajdonságait. Farkas Gyula nagy tervekkel jött, de azok megvalósításában megaka­dályozta halála. Tervei bizonyára sikerültek volna, hisz mindenkihez a leg­biztosabb úton, a szeretet útján férkőzött —. Ez a szeretet ki­sérte sírjába — ezt a szeretetet bizonyították a könnyek, ame­lyeket hullattak koporsója fölött nemcsak egri és sajőládi volt hívei, hanem megsiratta min­denki, aki megismerte. — Isten­ben boldogult Farkas Gyula emlékét kegyelettel őrzi a Fő­káptalan és sok-sok híve. Dutkay Pál praelátus kanonok beiktató beszédének második részében mutatta be az új ka­nonok-plébánost. Ennek a szi­lárd jellemű férfiúnak hivatott­pusztító forradalom idején is megnyilvánult, ó akkor is szó­ban és írásban hirdette a ke­resztény eszméket, melyek mellett törhetetlen ragaszkodással tar­tott ki még akkor is, amikor a kommunisták durván elhurcolták és a kommunista forradalomnak egyik véreskezű hírhedt falakja elé állították. Matuszka Mihály kiváló lelki- pásztori működését Pásztó vá­rosa most azzal értékelte, hogy díszpolgárává választotta. Üd­vözli az új kanonok-plébánost és az utolsó mesterkanonoki stallumba, valamint az evvel kapcsolatos plébániai javada­lomba beiktatottnak nyilvánítja. A főkáptalan tagjai ezután szerencsekivánataikat fejezték ki az új plébános-kanonoknak, majd Dutkay Pál, Szmrecsányi Lajos dr. érsekfőpásztornak mu­tatta be az új kanonok-plébánost. Az installáción az új kanonok testvérein és rokonságán kívül a központi papság, Pásztó városa és Ecséd község küldöttségileg jelentek meg. A beiktatáson az egri hívek is nagyszámban vet­sága a lelkipásztori pályán a | tek részt. |»Q»I *m<m«**» SOS m W» fin SHW» »»jft Az egri városi képviselő testület új virilisei. 1322 aranykoronától 171 aranykoronáig fizetnek adót az új virilisek. Eger, 1924. december 18. | Tegnap délután ült össze Lip- csey Péter dr. elnöklete alatt az 1925. évi városi virilisek név­jegyzékét összeállító bizottság. Az értekezlet elfogadta az 1925. évi legtöbb adót fizetőknek azt a névjegyzékét, melyet Trak Géza polgármester a városi adó­hivatal által elkészíttetett. E szerint az űj névjegyzék szerint az új virilisek között legelső helyen áll az egri róm. bat. érsekség 1322 aranykoroná­val. A századik a névjegyzék­ben •Preszlér Ármin gyógysze­rész 171 aranykoronával (duplán számítva.) A póttagok között negyvene­dik Várhelyi Sándor törvény­széki biró 142 aranykoronával. Ez a névjegyzék mint javas­lat a szombati képviselőtestület elé kerül. A virilisek teljes névjegyzékét vasárnapi számunkban közöljük. Egyiptomi sötétség Ma reggel sötétség borult a fővárosra. A homály még dél-' tájban sem enyhült. A villamo­sokon, az autókon és a kiraka­tokban égnek a lámpák. A tör­vényszéken is lámpák mellett tárgyaltak. ;A villamos áramnak ez a nagyfokú igénybevétele borult Budapestre. áramzavarokat támasztott *és teljes lett a sötétség. A törvény­széken a tárgyalásokat be kellett szüntetni. A világítási művek vezetői fölhívásokat bocsátottak ki, melyekben takarékosságra intik a közönséget az áram hasz­nálatánál. Eger—Gyöngyös—Hatvan. Válasz Ríngelhann Béla cikkére Eger, 1924. december 18. I. Ringelhann Béla űr a fenti vasút tervezetet >egri szempont­ból világította meg és Ítélte el Egerre nézve katasztrőfálisnak. Én mint egri ember megyei és országos szempontból is igyek­szem röviden megvilágítani. Ál­lítom, hogy a mostani tervezet szerint lehetséges csak Eger je­lenlegi tehetetlen vasúti helyze­tének kielégítő megoldása. A nagyobb ős erősebb fél mindig diktál. Ezen vasúti ter­vezet létesítése a Rima-murányi r. t. nak érdeke. A legközelebbi összeköttetését keresi Salgótar­jánnak Budapesttel és az Al­földdel. Érdekében állónak je­lentette ki, hogy ezen tervezet vonalvezetése : Borsodnódastől Pétervásáron és a Tárná völ­gyén át Verpelét, Gyöngyös és Hatvan irányában történjék. Pő- terváeárről kapcsolatot teremt Salgótarjánnal. Csekély szavammal és erőm­mel, mint egri ember a Borsod- nádasd—Eger—verpeléti megol­dás mellett kardoskodtam. Ki­jelentették: ha Eger külön vas­utat akar, csináljon magának. A szak- és kereskedő emberek az üzletet tekintik. Azt mondot­ták a rendelkezésükre álló ada­tokból, hogy az egri vezetéssel csak terhelik és rontják a jő és nekik hasznothajtő megfelelő vezetést. Az út nekik Verpelét- nek rövidebb éz tarifában ol­csóbb. Ez vonta talán maga után, hogy a tervezet már a há­ború előtt ki nem épült. Ózd a cirka 80 ezer vagon szállításának önálló és lehetőleg tőle függő rövid és olcsó utat keres. Annyit kivittem, hogy Egert Verpeléttel, egyenrangú vonallal összekötik. Jött azonban a háború. Most újból fölszínre kerül az ügy, a főérdekeltnek égetőbbé vált a kérdés a füleki vonal elzárásával. Égető szüksége mel­lett azonban ereje csökkent, így érdekét még jobban védi. A régi vonalvezetés mellett hívja Egert: Jöjj! ha akarod, bekapcsollak teljesen ugyanazon módon épí­tendő vonalon Hatvan—Gyön­gyösről jövet Verpeléttől Egerig. Közvetlen, egyenes összekötte­tést kap Eger Hatvannal, maj­dan Budapesttel. És ekkor mi az Eged tövéből reá kiabálunk : nem megyünk, gyere te erre, amerre mi akarjuk. Mi mara­dunk itt, akár csak 1866-ban. A vármegyéből összehívott ér­tekezlet, élén az alispán úrral, rögtön tisztába jött azzal, hogy ez a tervezet nemcsak egyedül Egert érdekli és érinti, hanem a vármegyét is. Összekapcsolja a déli részt az északival, a ke­letit a nyugatival, kereszthosszá­ban és merőlegesen is a legter­mészetesebb útvonalon. Három járási székhelyet és két várost egymással közvetlenül összeköt. 24 község mellé fektet vasutat, ellátja a Mátra és Bükk közötti részt vasúttal. Amellett, hogy Eger város vasúti kérdését is a lehető legkedvezőbben a lehető­ségek között megoldja, mert az egri vonalvezetés az utat hosz- szabbá teszi. A kész Eger-put- noki vonal akadály, teher tétel. Ha ez Borsodnádasd—ózdra ve­zetne nem volna hiba. Akkor mondhatnánk az egriekkel: erre megyünk! A meglévő érdekek beillesztése nehezebb, mint az űj vezetés létesítése. Meghányták- vetették mindezeket az okokat és a tervezett vonalvezetés mellett döntöttek. Trianon óta egyelőre katonai érdekről beszélni nem lehet, de úgy, mint én, más is sovárogva eped, hogy a magyar Tátrát még egyszer rövid életében köszönt- hesse. Bánréve határ-belépő ál­lomás lett, az ipar, kereskedelem érdeke a központtal való lük­tető, közvetlen, gyors összeköt­tetés, ha én 21—24 kilométer megtakarítással hamarabb jutok el a határszélről a fővárosba, a rövidebb úton igyekszem. Vagy ha a Fölvidékről az Alföldre igyekszem, nem Egeren—Füzes­abonyon át Debrecenbe, vagy Hatvanon át Szolnokra, hanem a legegyeneaebb úton, Kaálon át — Kisújszállás—Gyoma-felé me­gyek. Gyöngyös városánál, a ter­vezett vonalvezetésnél Verpelét többet nyer. Ezen változtatni nem lehet. Ezt a földrajzi fekvés hozza magával. Az értekezlet! jegyzőkönyv nagy terjedelme miatt hírlapi közlésre nem alkalmas, de egy- pár nap múlva a tisztázott pél­dányt a polgármester úr rendel­kezésére bociájtom. Ebből ki­tűnik, hogy az értekezlet részt­vevői Eger érdekét egy pilla­natra sem tévesztették szem elől. (Cs. y. s.) Dinasztia ellenes mozgalmak Jugoszláviában. Szabadka, december 18. A jugoszláv választások ki­menetelétől függ, hogy Jugusz- lávia monarchia marad-e, vagy köztársaság lesz. Az egyetemi ifjúság köztársasági érzelmű és dinasztiaellenes. A Republika című lapban nemrég »Ö« címmel cikk jelent meg, melyben a leg­durvább sértésekkel illetik azt az >Ó«-t, akiről azt állítják, hogy üldözi a becsületes embereket. Ez az «0« természetesen a ki­rályra vonatkozik.

Next

/
Thumbnails
Contents