Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-12-11 / 285. szám
és aaiK a peieiviiatuai nemes gróf elnöklete alatt intéző bizottságot alakítottak, ezek a komoly férfiak nemcsak szóval akarják menteni a hazát. Abban a jelszavas közéletben, melybe 1918-ban belekerültünk, még ha csak terv is, akkor is üdvözölnünk kell azokat, akik ezekben a nehéz időkben komoly tettekkel próbálkoznak. Az Egert, Gyöngyöst, Hatvant, Budapestet összekötő új vasút gondolata csak távoli délibáb, csak vágy és remény volt előttünk eddig. Ha kívántuk is, ha beszéltünk is róla, tudtuk, éreztük, hogy ez a kérdés ma már megoldhatatlan. És most úgy látjuk, hogy komoly emberek erős kezekbe vették ezt a rendkívül nagy horderejű ügyet. És hisszük is, hogy lesz belőle valami. Eger és a vármegye közgazdasági életét bizonyára fellendítené a tervezett vasút kiépítése. Űj lehetőségeket nyújtana a termelésnek, új keresetforrásokat, új munkaalkalmakat teremtene társadalmunk minden rétege számára. A közlekedés fejlettsége óriási hatással van egy nép kultúrájára. Úgyis szokták mondani, hogy amilyen jók egy országnak útjai, olyan művelt annak a népe. Az új vasúttal kihasználha- tóbbak lennének bánya és ipartelepeink. Jólét és gazdagság hárulna belőle egész vármegyénkre,elsősorban pedig szegény hazánkra, melynek nem parlamenti botrányokra, hanem ilyen tervek megvalósítására van szüksége. 0 korona. Eger, 1824. december 11. csütörtök. XLI. évi. 285. s Szerkesztőség: Eger, Licenm. Eladóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. A házszabályszigoritó javaslat részletes tárgyalása. A parlamentnek nem a szólásszabadság biztosítása a feladata, hanem a nemzet akaratának megnyilvánítása. A nemzetgyűlés mai ülését délelőtt 10 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. A házszabályt szigorító javaslat részletes vitája során Csik József az eredeti javaslattal szemben azt indítványozta, hogy a zárt ülést 50 helyett 30 képviselő kérhesse. Kifogásolta, hogy zárt ülésen a fegyelmi jogkört a mentelmi bizottság helyett az elnökre ruházzák. Eőrffy Imre előadó szükségesnek tartja, hogy zárt ülésen az elnök Ítélete alá tartozzanak a fegyelmi vétségek. A Ház ezután Csík József indítványának első részét elfogadta, a szakasz többi részét pedig eredeti szövegében szavazta meg. Kenéz Béla a 212. szakasz tárgyalásánál szólal fel. Elmondja, hogy a világ minden parlamentjében szigorítani kellett a szólásszabadságot. Sok felszólalásnál egyéni érvényesülés, reklám, stb. gondolata vezérli a képviselőket. — Különben psdig azok az intézkedések, melyeket e szakasz tartalmaz, nem érintik a képviselők szólásszabadságát. Azoknak, akik klotűrt emlegetnek és azt mondják, hogy a szólás-szabadság korlátozása nem fér össze a parlament intézményével, ezt feleli, hogy a parlament- nek nem a szólásszabadság korlátlanságának biztosítása a feladata, hanem a nemzet akaratának megnyilvánítása. Ezt a nemzeti akaratot pedig a többség képviseli. A házszabályreviziő tárgyalása után az elnök napirendi javaslatát fogadják el, majd áttérnek az interpellációk tárgyalására. Berky Gyula az első interpelláló. Felhozza, hogy az Eskütt ügy miatt különféle gyanúsítások érték az egységes pártot. A pártnak nincs takargatni valója. Interpellációja azt célozza, hogy nemcsak a pénzügyi, hanem a kereskedelemügyi minisztériumban is vizsgálják ki az ajánlásokat és a kijárásokat. SjnreyrCTY» fincmg Ejn-iSj **»^3 íigjáBűf T 11 —J ! , .J. 1- 1 ■ lm-mim* M _ 1' V'. T . ■* . Szemere Miklós végrendeletét érvénytelenítette a bíróság. A háború előtti idők egyik legnagyobb magyarjának hagyatéka körül valóságos tülekedés folyik az örökösök között. A hatalmas vagyonra méltatlannak tartják a jelenlegi tulajdonost, Szemere Istvánt, az örökösök, mert magyar állampolgárságát is elvesztett». A budapesti kir. törvényszék ma ítélkezett a hagyatéki pörben. Érvénytelenítette a Szemere Miklós végrendeletét és az alperesek részére 100 millió korona perköltséget Ítélt meg a felperes terhére. megszavazása után karácsonyi szünetet tart a Ház. Karácsony után beterjeszti a kormány az arany-költségvetést, melynek tárgyalása február közepéig tart. Ennek letárgyalása után a választójogi és a főrendiházi törvényjavaslatot terjesztik a nemzetgyűlés elő. Amint a főrendiházi törvényjavaslatot megszavazzák, a nemzetgyűlés nyomban átalakul országgyűléssé. Munkatársunk feltett kérdésére határozottan azt felelte a képviselő, hogy sem a választó- jogi törvény megszavazása, sem az országgyűléssé való átalakulás nem von maga után űj választásokat. A Ház további programújában szociális, közigazgatási és alkotmányjogi törvényjavaslatok szerepelnek. Scitovszky Béla a nemzetgyűlés elnöke, ;ma délelőtt ugyanezekről a dolgokról a következőkben nyilatkozott: Holnap befejezzük a házszabályreviziő tárgyalását. Azután megtörténik az ülésszak berekesztése és az új ülésszak megnyitása. Hétfőn újjáalakulnak a nemzetgyűlés bizottságai. A jövő hét végén megkezdődik a Ház karácsonyi szünete, mely Vízkeresztig tart. A kormány még nsm döntött a tisztviselők fizetési előlegéről. Budapest, 1924. december 10. A fizetési előlegek kérdéséről a kormány még nem döntött. A Kansz elnöksége visszavonta lemondását és az ügyeket tovább vezeti. A házszabályreviziő után a költségvetés, a választójogi és a főrendiházi javaslat kerül a nemzetgyűlés napirendjére. A főrendiházi javaslat elfogadása után a nemzetgyűlés átalakul országgyűléssé. A nemzetgyűlés további pro- grammja, különösen a házsza- bályrevizió után, élénken foglalkoztatja a közvéleményt. Erre vonatkozóan Dr. Nagy János m. kir. kincstári főtanácsos, nemzetgyűlési képviselő a következőket mondotta beszélgetésünk alkalmával az Egri Népújság részére: A nemzetgyűlés szerdán minden valószínűség szerint részleteiben is megszavazza a házszs- bályreviziőt. Utána kormányzói kézirattal új ülés-szak nyílik meg és újjá alakul a nemzet- gyűlés mindegyik bizottsága is. Ezután jön az indemnitás tárgyalása, melyet négy nap alatt befejezünk. Az indemnitás Ma kezdődtek a cseh-magyar kereskedelmi tárgyalások. Budapest, december 10. A ma kezdődő cseh-magyar kereskedelmi tárgyalásokon magyar részről részt vesz Wodianer Rudolf, meghatalmazott miniszter, a magyar delegáció vezetője, Moldoványi Sándor követségtanácsos, helyettes vezető, Wim- mersberg Frigyes báró kereskedelmi államtitkár, Bárczy Ernő földművelésügyi tanácsos, Stand, Károly pénzügyminiszteri tanácsos és Lukács Tibor külügyminiszteri osztálytanácsos. A mai tanácskozáson a kölcsönös előterjesztéseket cserélték ki.
