Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-07-16 / 163. szám
2 Éltt&i Jff£FÜJ&Atí 1924. július 16. Országos betörőt fogtak Kápolnán. Gonda Károly kápolnai tiszthelyettes elfogta a betörő banda egyik tagját a kápolnai kchidon — Beismerte az aldebrői, kápolnai, krasznahorkaváraljai templombetöréseket Eger, 1924. július 14. Múlt hó 27-éu virradóra Pusztaten- ken Szabó Andrástól két lovat loptak el a lókötők. A tulajdonos azonnal jelentette a 16 milliód* kárt az erdőtelki csendörség- nek, mely széleskörű nyomozást indított. Másnap déltájban Gonda kápolnai tiszthelyettes gyanús, ittas alakot látott a kápolnai csendőrlaktanya előtt elhaladni. A sunyi képű ember arca ismerős volt a csendőrnek. E pillanatban érkezett oda Csömör ny. csendőr, ki a gyanús alak után sietett. Gonda fegyveréért ment ős a Tarnahidon akkor érte el, amikor egy aba- sári ember borral kínálta. Nyakon csípte és az igazolás során kitűnt, hogy a »jóképű« férfiú nem más, mint Szabó János (haragos) abasárí illetőségű fegyencszöke- vény. Az Örsre vitte, ahol bevallotta a p.-tenki lókötést is. Ezt Takács József (tüzes) 6 évi {egyházra ítélt, de szökésben levő, fegyveresen csavargó bűntársával követte el. Elkötöttük a lovat. Azután barúgtunk és ránkvirradt. A lovakat Mezőtárkánynál elbocsátottuk — mondotta a iákötő cinikusan. — Társam haragjában, mert hogy én vagyok a részegség oka, le akart lőni. Mire ott hagytam és hazafelé vettem utamat. És most a tiszthelyettes űr kezén vagyok. Szabó Jánost behozták az egri fogházba. Kápolnán most emlegetik az elfo«MMS* &MPP SMM gott szökevénynek múltját, hogy a kör. nyékbeii iőkötésaket, szövetkezeti betöréseket. templomrabláeokat Molnár József salgótarjáni bádogos és szerelő vezetése mellett Bagi Antal (palóc) abasári ember rel, (aki Bukarestbe szökött) Vagner Pál visontai lakossal követték el. A főcinkos Molnár, ki 18 éves kora óta űzi gonosz tetteit, a miskolci fogház rabja s mindent tagad. Molnár nyitotta fel álkulcsokkal az aldebrői és kápolnai templomok föajtóit, az oltár szentségházai: nak zárjait, ő fosztotta ki az aldebrői sekrestyét, ő rabolta el a két templom szent- ségmutatőinak arany holdacskáit, amiket szlovák területen, Rimaszombatban 'értékesítettek. Ugyanezek: Molnár, Bagi ős Vagner kötötték ki a kápolnai plébános lovait 1921. szept. 22-én éjjel. De a plébános, amikor a lovakat a kapun kifelé vezették volna, felébredt ás az ablakon kiugrott as udvarra, mire Vagner és társai futásnak eredten. A bátor pap megmentette lovait. Gróf Andrássy kraeznahorkai mau- soleumát szintén dk rabolták ki és a mesés kincset Rimaszombatban értékesítették, a pénzt könyeimű élettel elherdálták. Gonda kitűnő fogása veszedelmes rablőtársaság nyomára vezetett. Most a bíróság kemény kezétől elveszik a bűnösök büntetésüket és hi a két szökött rabló I is kézre kerül, osztozni fog társai sorsában. «..-«jusmár megerősödött Or-Ju-Na tagjai számára hivatalos lapot kell kiadni. Ki is adnak egy hetilapot. A neve: Princip, szerkesztője Terzin Lázár t már a harmadik évfolyamban van. A cyrill-betűs szerb propaganda újság eljut minden szerb család asztalára Ám nemcsak álmodozásra tanít az OrJu- Na, a Princip. Tisztában vannak a lehetőségekkel s a reális élet szabályai szerint dolgozik.’ A szentendrei és környéki templomok minden értékét kicsempészték az országból. A műit év tavaszán repatriáitatta magát tizenkét szentendrei család. Ez volt az álcázó ürügy. Szerb hajó jött értük. Szentendrére Belgrádből. Akkor Zubko- vits püspök utasítására összeszedték a szerb templomok minden értékét, drágaságát és 1923. április 2 án rengeteg arany és ezüst kegyszerrel, dúsan aranyozott, drágakövekkel ékesített miseruhákkal, festményekkel, harangokkal, mindenféle drágasággal megrakottan, milliárdokat érő magyar nemzeti vagyont vitt el Szentendréről az S. H. S. királyság lobogója alatt a szerb »repatriáló« hajó. És azóta is állandó munkában van a szentendrei Or-Ju-Na és hivatalos lapja, a Princip. A dunai államok erős versenytársai lesznek az amerikai kivitelnek. Béos, M. T. I. A Neue Freie Pressének jelentik Newyorkből : A mezőgazda- sági kísérleti osztály azt jósolja, hogy a dunai országok erős versenytársai lesznek az amerikai kivitelnek. A jelentés kiemeli, hogy 1921. óta. amikor ezek a területek még behozatalra voltak utalva, a dunai államok helyzete állandóan javúlt és valószínű, hogy a következő években még jelentékenyebben fog javulni. Elfogadták a francia amnesztia-törvényt. Pária, Havas A Kamara tegnap éjjel tartott ülésén folytatta az amnesztiatörvény tárgyalását. Éjjel V* 2 órakor 325 szavazattal 185 ellenében elfogadták az egész törvényjavaslatot. Nyomban ezután a Kamara július 29-ig elnapolta magát. radnak, több6t nyújtanak s így nagyobb az érdemük. Alapi Nándor igazgató (Les Prunel- le») és Mágori Mária (Oyprienne) emlékező tehetsége bámulatos. Úgyszólván állandóan a színen vannak, folyton beszélnek és súgó nélkül, egyetlen nyelvbotlás nélkül gyöngyözik ajkukról a sző. Adhemár-t Pogány Béla játszotta nagyszerűen. Fekete László mint szoba- pincér csinált pompás alakítást pár szavas szerepéből, de nagyszerű volt Berlá- nyi Jenő (rendőrbiztos), Radány Dezső (Bastien), Baán Lili (Josephine), Ssécsi Sándor (Clavignac), Cserényi Adél (Lu- signan), P, Varga Elza (Brionnené) ős Versár Zoltán (Bafourdin). A művészek nyílt színen is kaptak tapsot bőségesen, a felvonások végén pedig lámpák elé hívta őket a lelkesedő elismerés. Nem emlékszünk, hogy ilyen összjá- tékot bármikor is láttunk volna Egerben. B—e. Költséges mulatság lesz a vadászat. Eger, 1924. julius 15. A hivatalos lap egyik legutóbbi száma pénzügyminiszteri rendeletet közöl a vadászjegyek és fegyverigazolványok illetékéről. A rendelet szerint a vadászjegyeket, valamint a fegyverigazoíványokaí illeték alá kell vonni. A vadászjegyek illetéke 24 aranykorona (422 400 papirkorona), a pénzügyminiszternek azonban joga van kisebb illetékeket is megállapítani azokra nézve, akik eddig is kedvezményes adótételek alá estek. Fegyverigazolvány után csak attól lehet illetéket követelni, aki vadászjegyet vált, vagy aki a rendészeti szabályok szerint, köteles fegyvertartási igazolványt szerezni. Az illeték minden egyes lőfegyver után 5 aranykorona (88.000 papírkor.). Vadászni akár a saját földbirtokán, akár idegen területen csak annak szabad, akinek illetékkel megrótt vadászjegye van. A rendes vadászjegyre tehát 24 aranykorona az illeték, a 30 napnál nem hosszabb időre kiállított vadászjegy illetéke 5 aranykorona. Vadászcselédek illetéke 2 aranykorona. A vadász-év augusztus 1-től július 31-ig tart. Illetékmentes vadászjegye van az államfőnek, a diplomatáknak. A csőszöknek, pásztoroknak és erdőkerülőknek, erdőmesternek, erdőőröknek szintén illeték- mentes vadászjegyük van arra a területre, amelyen őrködnek s ha alkalmazójuk meg engedi, hogy vadászfegyvert viseljenek. Vadász vendégek vadászjegyei szerezni nem tartoznak. Aki vadászjegyet akar váltani, ezt a szándékát a járási főszolgabírónál, illetve a polgármesternél Köteles bejelenteni. A bejelentések pedig az illeték lerovása végett, az illetékes adóhivatalhoz nyújtandók be. A kihágások büntetése 50—1000 aranykoronáig terjedhet. A rendelet már életbe lépett. Játék a gránáttal Nyíregyháza, M. T. L R imocsahlza községben Budai Péter gyermekei egy fel nem roboant gránátot találtak. Andriska Bertalan fel akarta nyitni a gránátot, de mikor ez nem sikerült, egy fejszével nagyot ütött rá. A gránát felrobbant és Andriskát darabokra szakgatta, Budai Istvánt és Balog Júliát súlyosan megsebesítette. Megsebesült még Budai Péter is, akt az éj folyamán belehalt sérüléseibe. Az anyai szív. Kolozsvár. Mélyen megrázó tragédia történt Kolozsvárott, meghatóan világítva bele az anyai szív legendás mélységébe. Tahi István kolozsvári fiatalember háromszor szökött meg a román katonaságtól, de mindannyiszor elcsípték és visszavitték a csapatteethez. Legutóbb Kolozsvárott fogták el és amikor három szuro- nyos katona egy laktanya felé kisérte, a forgalmasabb utcák egyikén hirtelen futásnak eredt és csakhamar eltűnt az üldözői elől. Útja ekkor a temetőbe vezetett, ahol az édesapja sírjánál egy szomorú-
