Egri Népújság - napilap, 1924/2

1924-12-03 / 279. szám

Ara 2000, vasárnap 3000 korona. Äger, «824. december 3. szerda XLI. evf. 279 s? Előfizetési díj postai szállítással ige hóra . 40.000 K I Egész és Uiévi előfizetést SieggedéTre 120.000 K - nem fogadnak el. ----­2 3B9KBBSEBK95S3Í !HirTTiT'TMT**nTiT,TlMÍMliiítiffiifl<iTfifVfF7“'TrTTllllBTTTTMTHnTIWrniWIWBrHinffT!ff<MHOT Szerkesztőség i Eger, Líceum. POLITIKAI NAPILAP. 1 Kiadóhivatal: Líceumi nyomda I Telefon szám 11. A választójog kiterjesztésével együtt kell járnia *a házszabályok módosításának. Ernszt Sándor beszéde az igazi demokráciáról. — Mokcsay kép­viselő kimutatása szerint eddig a veszekedésekre a nemzetgyűlés munkaidejének 38 százalékát töltötték el. Budapest, (M T.I.) A nemzet­gyűlés mai ülésén, melyen elő­ször vett részt a betegségéből felgyógyult Sscitovszky Tibor külügyminiszter. A megnyitás után a Ház kimondotta a sür­gősséget a házszabály módosító javaslat tárgyalására. Ernszt Sándor az első felszó­laló, aki rámutat arra, hogy az ellenzék egy része nem vesz részt a tárgyaláson, mert azt az álláspontot foglalta el, hogy mint 'ellenzék, nem teljesítheti kötelességét. — Az ellenzéki rész, mindig más ös más kifogást használt és elzárkózott már akkor is, ami­kor a> miniszterelnök a javaslat megtárgyalására hívta fel őket és amikor az előkészítő bizott­ság tárgyalásai már folyamatbari1 voltak. — Lehetetlen azt vallani, hogy törvénytelen állapot van nálunk. A házszabályreviziőra szükség van itt ebben a Házban, de a nemzetben mindenkinek az a kívánsága, hogy derüljenek ki a panamák. (Éljenzés jobbról.) — A házszabályreviziő össze­köttetésben van a választójoggal még pedig úgy, hogy amikor kiterjesztik a választójogot, szűk séges a házszabályreviziő. — A házszabályokra az élet és az idő befolyással van. Hivatkozik kül­földi példákra. — Figyelmezteti a kormányt, hogy tegyen meg mindent arra vonatkozólag, hogy a parlament­ben a nemzet minden árnyalata kifejezésre jusson, vigyázni kell azonban arra, hogy a parlament­ben az egyetlen akarat érvénye­süljön és ez a nemzet akarata. Ezután a demokrácia kérdéséről szólt. — Mtnden modern nemzetnek a demokrácia álláspontjára kell helyezkednie, de csak tiszta de­mokráciáról lehet szó. Nem sza­bad figyelmen kívül hagyni a nemzet érdekeit, mert óriási kü­lönbség van .demokrácia és de­mokrácia között. A nyugati ál­lamokban^ a demokráciában a polgári osztálynak is nagy sze­rep jutott. Nálunk a polgárság­ról ezt lehetetlen mondani. Mai új nemzeti életünkben is alig vesz valami részt. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy igen sok idegen van az országban. — A demokráciának itt meg kell találni azt a mértéket, amire a nemzetnek szüksége van. De­mokráciát akarunk, igazi de­mokráciát, melyben minden em­ber tudja kötelességét és haj­landó legyen áldozatkészségre. Végűi magáról a választás kér­déséről beszélve, tiszta választást követel. A választójogot úgy tartj a megalkotandónak, ahogyan azt az ország érdeke megkívánja. A javaslatot elfogadja. Budapestről jelantik : A nem­zetgyűlés tegnapi ülésén a Ház­ból hosszabb időre kitiltott szo­cialista képviselők ügyében az úgynevezett ellenzéki demokra­tikus szövetség deklarációt ol­Budapestről jelentik : Töreky tanácselnök az Eskütt-pör ma délelőtti tárgyalásán a bizonyí­tási eljárást befejezettnek jelen­tette ki. A bűnperben ma dél­előtt elhangzott beszédek kieme­lik, hogy a széles mederben le­folytatott tárgyaláson nem akadt senki, aki Nagyatádi Szabó Ist­ván volt földmivelésügyi minisz­ter személye ellen a legcseké­lyebb adatot szolgáltatta volna. Egyedül Esküit Lajos az, aki a volt miniszter személyének be­keverésével igyekszik menteni helyzetét. A’miniszter politikailag is felelős volt a kiviteli enge­délyekért, természetes tehát, hogy Mokcsay Zoltán beszéde elején a nyugati államok házszabályai­ról szól. Statisztikai adatokat olvas föl a nemzetgyűlés mun­kaidejéből és kimutatja, hogy 1923-ban a személyeskedések és viszály kodások a munkaidő 38 . % át, tehát 2/s-ét vették igénybe. A statisztikai adatok azt is bi­zonyítják, hogy a házszabályok revíziójára van szükség. A re­víziónak törvényes akadálya nincsen. Evvel karöltve jár a választójog kiterjesztése. A vá­lasztójogi rendelet megnövelte a választók számát anélkül, hogy a házszabályokat módosították volna. — Hivatkozik Apponyi Albert és Andrássy Gyula grófok be­szédére , akik hangsúlyozták, hogy a választójog kiterjeszté­sével egyidejűén a házszabályok módosítása is szükséges. A ja­vaslatot az általános tárgyalás alapjául elfogadja. Utána Petrovics György beszél, aki szintén elfogadja a javaslatot. vásott fel és azután kivonűit az ülésről. A nemzetgyűlés további tárgyalásait így a kivonult el­lenzékiek részvétele nélkül foly­tatták. azoknak elintézését magának tartotta fenn. Eskütt Lajos ezt a helyzetet használta ki és meg- vesztegattette magát azoktól, akiknek kérelmét a miniszternél, mint titkár pártolni szándékozott. Nem csak az a közhivatalnok, akit ilyenné kineveztek, hanem az is, aki közhivatali működést fejt ki. A francia akadémia új tagja. Pá­riából jelentik,hogyCreor<7eClaude tudóst, akinek neve a cseppfolyós levegővel folytatott kísérletek folytán vált híressé, a francia tudományos akadémia tagjává választották. I A demokratikus ellenzéki szö­vetség támadása a kormány ellen összeomlott. Budapest, 1924. dec. 2. Politikai körökben sok szó esik a demokratikus ellenzéki szövetség legújabb állásfoglalá­sáról. A főváros polgári elemei ugyanis elhatározták, hogy a választások alkalmával a szo­ciáldemokrata szervezkedéssel szemben egységes polgári frontba akarnak tömörülni. A polgári demokraták viselkedésében most mindenki következetlenséget lát. Azonkívül pedig Vázsonyi Vil­mos, aki többször sürgette a parlamenti botrányok megszűn­és a tárgyalás modorának meg­változtatását, most egyszerre hallani sem akar a házszabály revízióról. Vázsonyi Vilmosok e szerint feladták volna eddigi álláspontjukat és cserbenhagy­ták a polgári frontot. Kormánykörökben egyébként úgy fogják fel a helyzetet, hogy a demokrata szövetség parla­menti rohamai a kormány ellen teljesen összeomlottak. Tárgyalások a városok háború előtti kölcsöneinek vissza­fizetéséről. Több város még háború előtt felvett kölcsönét valorizációs törvény hiányában papirkoro- nában hajlandó visszafizetni. A kölcsöntnyuj tő bankok azon­ban a városoktól legtöbb eset­ben a kölcsönösszeg sokszorosá­nak, megfizetését kérik az illető bankok által megállapított szor­zószám alapján. Nyíregyháza város például a háború előtt 2 millió kölcsönt vett fel az egyik banktól, amely most a kölcsön­összeg 260-szorosának visszafi­zetését követeli. Megfelelő törvényes rendelke­zések hiányában a városok az ilyen követelésekkel szemben tisztán méltányossági alapra kí­vánnak helyezkedni és ezért a múlt héten megalakult Városok Gazdasági Központjához fordul­tak azzal a megbízással, hogy ilyen vitás ügyekben az illető bankokkal szemben a tárgyalást felvegye és a visszafizetési ösz- szeg tekintetőben igyekezzen méltányos megegyezést létesí­teni. •vm: <*»* A szövetkezett ellenzék deklarációt olvasott fel és azután kivonult a Házból. Esküdt Lajos bünpörében befejezték a bizonyítási eljárást. Eger, 1924. december 2.

Next

/
Thumbnails
Contents