Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-12-02 / 278. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1924. december 2 Vitéz Juhász László. Eger, 1924. december 1. Szombaton este a Koronában, a Velcsey Kaszinónak elnevezett baráti együttes köszöntötte Vitéz Juhász László tábornokot. E társaság egymást kölcsönösen megbecsüli, amely a szombat esti köszöntő hangulatában is mint meleg barátság és együttnyilvánult meg. A megjelent majdnem százfőnyi társaságban elhangzott minden egyes fölköszöntő, baráti sző, bizonyította, hogy ennek az őszinte, igaz, talpig férfiúnak nemes úri volta oly mélyre hatolt be a társaság szivébe, hogy még véletlenül sem éltek holmi «tábornok úr» megszólítással, hanem csak a szívből fakadó becéző névvel, a •Laci bácsi»-val. Sőt minden irigykedés is távol volt a baráti körtől, amikor a vármegye első gavallérja, a női szervezetek nevében is köszöntötte az Egerből ideiglenesen távozót. Minden jelen volt polgár vagy katona, szeretettel üdvözölte az igazi jó barátot és önként jövő tisztelettel hajolt meg a hős katona egyénisége előtt. Ez a szeretet és tisztelet hozta magával, hogy egy lelkesítő felhívásra, mintegy válaszul az elhangzott magunk közötti vita ellenvéleményére, milliókat gyűjtöttek össze. Közel 10 millió korona adomány folyt be lelkes megajánlással, az egri hősök szobrának a fölállítására. Habár a hónap végén fizetősükből élő emberek nem nagyon adhattak. A kevés jelen volt tehetőstől ilyen összeg, legyen példa ! Ne csak a nagy egyesektől várjuk a szobrot, hanem a kisebb sokaktól, akiknek soraiból kerültek ki leginkább a hősök is. Eger társadalmának hasonló együttesei, testületéi, szervezetei vegyék kezükbe a gyűjtést. A társadalmi eredményre a nagy egyesek, — mint mindig, —úgy is föl teszik a koronát: Kezdjék a kicsinyek, fejezzék be a nagyok! Vagy Eger város elmarad, az utőlsó Mátrabeli kis palóc község mellett? Ahol már a templommal elhelyezett emlékoszlopon a Turul madár hirdeti, hogy a falusi nép szívében, a hála és emlékezés, a legszebb erények élnek... Missió, Nőegylet, Mansz, Kath. Kör, Kath. Legényegylet, Ipartestület, földműves olvasókörök, negyedmesterek, fogjanak össze a Műkedvelők Körével, Dalkörökkel, Zene-egyletekkel stb. — Segítségére lesznek a külömböző testületek, böjti felolvasásokkal, művészi előadásokkal, hangver sennyel, sőt farsangi mulatsággal is, összehozzák a szükséges ösz- szeget és akkor a jövő ősszel a Hunyadi téren, a Színház előtt, leleplezhetjük, nem póíadőből, hanem a közadakozásból emelt «Egri hősök szobrát.» Egerben legalább 50 százalékkal drágább a napszám, mint bárhol az Országban, ami azt bizonyítja, hogy van egy tehetősebb osztálya is. Ennek tudnia kell áldozni! Egy száz öles szőlősgazda ne tudna lemondani vasárnapi borának egy literéről, amellyel egy téglát ad a szoborhoz ? Mondjon le csak egy vasárnap és ne resteljen 10—20 koronát nagylelkűen adakozni az őt is megtisztelő szoborra. Egy arra hivatott pedig, — a sikerbe vetett biztos hittel, — vegye kezébe a vezetést és akkor valóra válik Vitéz Juhász László tábornok, a mi «Laci bácsink» búcsúztatása alkalmával újból fölszinre került nagy és nemes gondolat. cs. y. s. A }cseh-tót házasság nem sikerült, mert a mennyasszony nagybeteg. A tót néppárt lapja a Budapest, december 1. (MII.) A Magyar Kurír Írja: A tőt néppárt lapjában olvassuk a következőket: A felvidéket eddig már kétszer becsapták. Először a békeszerződések alkalmával, illetve Pittsburgh an, ahol félreismerték ; másodszor az 1920-ik évi általános választásoknál. A tőt nép már nem bízik a cseh agráriusokban, nem a hacseh-tót viszonyról. ladó pártokban akár nemzeti, akár nemzetellenes címmel vannak felruházva. A cseh-tőt házasság nem sikerűit, mert a menyasszony nagybeteg. A vőlegény csak hozományra pályázott. A házasság elromlott és a Felvidék elvész. Nem|fontos a köztársasági forma. A tót nyelvet, a tőt földet, a tőt nemzetet ős a tót kenyeret nem adják oda a köztársaságért.-s3«M6>«Ms»«*«*»ownuiwota» A nemzetközi postautalvány és utánvételes csomagforgalmat több országgal felvettük. A m. kir. postavezőrigazgató- ság közli: A nemzetközi forgalomban előirt feltételek és dijak mellett folyó évi december hő 1-én Németországgal, december hő 15-én Csehországgal, Belgiummal, 1925 január hő 1-én Francia- országgal a mindkét irányú posta- utalvány és utánvételes csomag forgalom ős december hő 1-én Észtországgal az innen odairá- 'nyulő utalvány-forgalom megindul. Egy utalványnyal küldhető maximális összeg jCsehorazágba 3000 cseh kor., Franciaországba 1000 francia frank, Németországba 800 uj birodalmi márka, Belgiumba 1000 belga frank, Észtországba 80 000 észt márka. Az ellenkező irányban az utalványok maximuma Csehországból 6,000.000 magyar korona, Németországból 10,000.000 magyar korona, Franciaországból és Belgiumból 4.000.000 magyar korona, Észtországból Magyar- országba utalványok egyelőre nem küldhetők. Az utalványok pénzösszegeit a rendeltetési ország pénznemében, de francia nyelven kell kifejezni. A 4,000.000 magyar koronán felüli utalványok feladásához a Magyar Nemzeti Bank bankosztályának előzetes engedélyére van szükség. Az engedélyre vonatkozó feltételekről a felvételre jogosított postahivatalok adnak felvilágosítást. Az utalványokat csak a kincstári ős azok a nem kincstári postahivatalok vehetik fel, melyek távbeszélővel vagy távíróval vannak egyesítve. Utánvétele« csomagokat minden postahivatal felvehet. Magyarországba küldött csomagok utánvételi összege nem haladhatja meg azok tartalmának kereskedelmi értékét. Az utánvételi összeget a feladónak magyar koronában kell megadni, mely csak a kérdéses országba küldhető utalványokra megállapított maximum magyar korona egyen- értőke lehet. Utánvételes ajánlott levelek és megbízások a szóbanforgő országokkal sem válthatók még. m- ^cr^^r^raaKsarsarsaHarsatr^arsa A vámosgyörki róm. katolikus templom megáldása. Vámosgyörk politikai községe, mint testület, nagyon szép tanu- jelőt adta vállása és az istenháza iránti szeretetének azáltal, hogy a szép románstilben épített rk. templom belsejét 126 millió korona költséggel kifestette. A művészi vállalkozásnak a megindítója és vezérlő lelke, az anyagi eszközök összehozója Jelenszky Kálmán a község érdemes ős nagy koncepciójú főjegyzője volt. Mint az e célra alakult bizottság elnöke a tőle már megszokott módon, nem kiméivé sem időt, sem fáradságot előzetes tanulmányok alapján látott hozzá a nagy munka keresztülviteléhez s irányitója maradt a végleges befejezésig. A fe?tés művészi megoldására Lohr budapesti festőművészt nyerte meg, aki különben már a miskolci mindszenti és a budapesti karmelita templom festésével kivívta a művészi nevet a ismertté tette magát az egyházi körök előtt. A vámosgyörki templomnál is freskóival, szinhatásával, az oszlopok és a terek vízszintes tagolásával valósággal remekelt, semmi zavarót nem hagyott munkájában, sőt ügyes festési technikájával a templom szép románetiljét a legplasztikusabban juttatta érvényre. A templomot Török Kálmán prépost-kanonok megható beszéd kapcsán nagy segédlettel nov. 29-ón benedikália s az ünnepséget Panulin Péter helybeli lelkész vendégszerető házában adott barátságos ebéd fejezte be. Rákóczi Ferenc rendeiete Egerből a püspökladányi lakosokhoz. A fejedelem kiadatlan rendeiete. Eger, 1924. december 1. II. Rákóczi Ferenc, a Szűz Máriás lobogó szabadsághőse, mint ismeretes, az 1705. év nagy részét Egerben töltötte. A kassai székesegyházban pihenő magyar fejedelem meg is említi bujdosása idején Írott történelmi munkájában, hogy a következő év tavaszára tervezett hadjáratára Egerből, mint az ország közepéből akarja kiadni rendeletéit. Rákóczi nem itt lakott állandóan, hanem innen látogatta az ország különféle részeiben harcoló csapatait. Ebből az időből való a legendás fejedelemnek alábbi pár sornyi rendeiete is. A püspökladányi lakósok ugyanis a fejedelemhez folyamodtak, hogy a rájuk kivetett élelmezési sarcot az ínséges esztendőre való tekintettel engedje el. A férfiak is mind hadbavo- nultak és a fuvarozási robotnak sem tud eleget tenni a község. Az ívnagyságú kérvény hátulsó részén a fejedelem következő saját kézirásu rendeiete olvasható : «Ladányi tokosok. 186 Mivel a Hadban menteknek Taxájok s egyébb Onusok re- lartáltatott, az otthon volók proportional fizetessenek. Dat.Ag riae, 6. Mai 1705. Franciscus Rákóczi. Sigismundus Jávoki.» Dr. Szabó Miklós. Orvosolják a kisebb tisztviselők sérelmeit. Budapestről jelentik : a köztisztviselők alsóbb kategóriájában állandó volt a panasz, hogy sokan már évek óta várják a kinevezéseiket. A kormány most, amint értesülünk, revízió alá veszi az elmaradott kinevezések kérdését. I