Egri Népújság - napilap, 1924/2

1924-11-27 / 274. szám

4 EB Előfizetési díj postai szállítással Sag hóra . 40.000 K I Egész és télévi előfizetést Bieggedévre 120.000 K I _ nem fogadónk cl. —r— POLITIKAI NAPILAP. Szerkesztőség: Eger, Licenm Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. az a tisztviselő? Hol van az előzékenység, szigorú törvény­szerűség és gorombaság között a határvonal ? Olyan kérdések ezek, melyek nem annyira az igazság felderítésére, mint in­kább újabb B.-listákra adnak kedvező alkalmat. Az előzékenységi rendeletet elhamarkodott lépésnek tartjuk ős annak káros hatásától félünk. Ismerünk eseteket, mikor való ban a hivatalnok részéről történt erőszakos, türelmetlen vagy dur­va föllépés. De ezzel szemben ismerünk tömérdek esetet, mikor a- közönség részéről történt jog- talanűl sértő, modortalan, durva fellépés éa a hivatalnok kény­telen volt közérdeket jelentő te­kintélyének megóvása érdekében, a legszigoruhb és .a leghatáro­zottabb “fellépéshez folyamodni. Tartunk tőle, bogy a kormány udvariassági rendeletét arra fog­ják egyeB okvetatlenkedők föl­használni, hogy a hivatalokban hadonászni és lármázni fognak. Tehetik, hisz a kormány udva­riasságot, előzékenységet, finom modort parancsolt a felekkel szemben a tisztviselőknek. A rendeletnek nemcsak a tiszt­viselőket, hanem a közönséget is figyelmeztetni kellett volna a jő modorra. Hisz’ akinek nem inge, úgy sem veszi magára. A Ház többsége sürgősnek mondja a hdzszábdly-revizió tárgyalását Vitatkozás Huszár Elemér mandátumának megsemmisítése miatt. Az előzékenységi rendelet. Eger, 1924. nov. 26. Szándékosan nem foglalkoz­tunk eddig azzal a rendelettel, melyben a kormány előzékeny­ségre, jó modorra és udvarias-? Ságra tanítja ki a tisztviselői kart. Nem akartunk ezzel az ügygyei foglalkozni, mert abban a véle­ményben voltunk, hogy többet ártunk, mint használunk vele a közügynek. Ma is tartunk tőle, hogy a sajtó érdeménél többet foglalkozott ezzel a kérdéssel és akadhatnak e közlemények nyo­mán olyan emberek, akik félre­értve az előzékenységi rendelet intencióit, túlságosan beleesnek abba a hibába, amitől a rendelet a tisztviselőket igyekszik meg­óvni. Eddig az udvariasságot, elő­zékenységet az iskolákban, sőt még a tánciskolákban is, tanítot­ták. A jő modor együtt járt a műveltséggel és a neveléssel. Arról az emberről, aki közhiva­tali állást visel, minden esetben föl kell tételeznünk, hogy meg­felelő műveltséggel, neveléssel ős jő modorral rendelkezik. Lehe­tetlennek tartjuK ugyanis, hogy az úriember fogalmának e hár­mas elemi tartozéka nélkül va­laki fontosabb közhivatali pozí­ciót töltsön be. A mai idők nem alkalmasak arra, hogy miniszteri rendeletek­kel vitázzunk. Meg kell ugyan azt is jegyeznünk, hogy e mi­niszteri rendelet kiadására sem volt túlságosan alkalmas ez az idő. Az anyagilag megtépatt hiva­talnoki középosztályt, melyen a- múgy sem tud sokat segíteni siralmas pénzügyeink miatt a kormányzat, kár volt most ilyen nyilvános kioktatással még nyo­masztóbb helyzetbe hozni. Hol volt erre az előzékenységi rendeletre szükség? Ott, ahol a tisztviselők elfelejtették, hogy nem a közönség van a tisztvi­selőkért, hanem a tisztviselők vannak a közönségért. Csak ott kellett volna felolvasni ezt a rendeletet, ahol a hivatalokban basáskodtak.ha egyáltalán basás- kodtak. Ki ítéli meg, ki vállalkozik annak eldöntésére, hogy mikor \ előzékeny, vagy mikor goromba i Budapest, (MTI.) A nemzet- gyűlés mai ülését 11 óra után nyitotta meg Huszár Károly al- elnök. Felolvassák az indítvány- és interpelláció* könyvet. Az indít­vány könyvbe Ruppert Rezső és Erdélyi János jegyeztek be in­dítványt. Az interpalláciős könyvbe 21 interpellációt jegyeztek be, ame­lyeknek tárgyalására y22 órakor tér át a Ház. Hajós Kálmán a 2-ik számú bíráló bizottság jelentését ter­jeszti bB Huszár Elemér man­dátumának megsemmisítéséről. A bizottság javasolja a kerület követküldési jogának felfüggesz­tését is. Az elnök jelenti, hogy a jelen­tést kiadja az állandó bizottság­nak azzal, hogy nyolc nap el­teltével tegyen jelentőst, hogy a vizsgálat elrendelését javasolja-e? Az ügy elintézéséig a választá­sok kiírását felfüggeszti. Farkas Tibor a házszabályhoz kér szót. Kijelenti, hogy annak a törvénynek a hatálya, amely­nek alapján a kerület követkül­dési jogát felfüggesztik, megszűnt. Az elnök jelenti, hogy a ház­szabályok úgy intézkednek, hogy ha valamelyik kerületben nagy visszaélések történnek, a házel­nök hivatalból adja ki az ügyet az állandó bizottságnak. Ezután Rassay Károly szólal fel. Felszó­lalásában kijelenti, hogy nem látja tisztán a helyzetet. A kér­dés súlyos és nem tudja meg­ítélni első hallásra. Az elnök in­dítványához hozzáfűzi, hogy az igazoló bizottság necsak abban a kérdésben határozzon, hogy a vizsgálat elrendelését szükségei­nek tartja-e, hanem abban is, hogy a jogszabályok értelmében az eljárásnak helye lehet-e ? Hajós Kálmán kijelenti, hogy a követküldés jogának megvoná­sához a jogalap megvan.de hogy a kérdés tisztázódjék, hozzájárűl Rassay indítványához. A Ház ilyen értelemben határoz. Ezután Kovács Sándor a ház­szabály-revíziós munkálatokra ki­küldött bizottság jelentését ter­jeszti elő. Kéri a sürgősség ki­mondását. (Nagy zaj és ellentmon­dások a baloldalon.) A Ház több­sége kimondja a sürgősséget. Napirend szerint következik a középiskolai tanárkérdésröl szó­ló törvényjavaslat tárgyalása. Klebelsberg Kúnő gróf emelke­dik ekkor szólásra. Bejelenti, hogy Apponyi Sándor gróf könyvtárát a magyar nemzetnek adományozta Hatvanöt év óla folytatott és a külföldön való céltudatos gyűj­tőmunka eredménye ez. (Lelkes éljenzés a jobboldalon és a kö­zépen. A képviselők felállnak és hosszasan tapsolnak.) Apponyi Sándor gróf neve ezzel a való­ban nagylelkű adománnyal Szé­chenyi István gróf neve mellé sorakozik. — Javasolja hogy a nagynevű műgyűjtőnek ez adományát ik­tassák törvénybe. Ezért beter­jeszti az Apponyi Sándor gróf könyvtárának adományozásáról szőlő törvényjavaslatot. (A kép­viselők percekig éljenzik Appo­nyi Sándort.) Ezután a napirenden lévő ta­nárképzésről szőlő törvényjavas­lat tárgyalása kapcsán elhang­zott kijelentésekre tesz megjegy­zéseket. Szővátették a képvise- selők, hogy nem annyira a kö­zép-és főiskolákkal, mint inkább a népoktatással kellene foglal­kozni. Bejelenti, hogy a pénz­ügyminiszterrel folytatott ez ügy­ben tárgyalást. Ennek eredmé­nyeképpen 20 tanyai iskola megépítésének fedezete rendelkezésre áll. Tárgyalások folynak közötte és a pénzügyminiszter között abban az irányban is, hogy egy nagyobb kultúra-mentő kölcsönt vegyeuek fal. Ilyen kölcsön fel­vétele lehetővé tenné a tanyai iskolák ügyének teljes megol­dását. Huszár Elemér a mandátum megsemmisítése előtt egy órával lemondott. Megírtuk tegnap, hogy a nem­zetgyűlés bíráló bizottsága meg­semmisítette Huszár Elemér kép­viselő mandátumát »abszolútér­vénytelenségi okok« miatt. Hu­szár Elemér egy nyilatkozatban kijelentette, hogy a megsemmi­sítés előtt egy órával már be­jelentette lemondását a nemzet- gyűlés elnökének. A bizottság indokolása szerint a lefolytatott vizsgálat igen nagymértékű etetést, itatást és vesztegetést állapított meg. Hu­szár Elemér erre azt mondja, hogy nem vesztegetés történt, hanem annál a patriarchális vi­szonynál fogva, mely a nép és a Huszár család között fennál, sok szegény embert segített fá­val, építési anyagokkal és egyéb apróságokkal, olyanokat is, akik­ről tudta, hogy a választásnál az ellenjelöltre szavaztak.

Next

/
Thumbnails
Contents