Egri Népújság - napilap, 1924/2

1924-11-25 / 272. szám

Ára 2000, vasárnap 3000 korona. Eger, 1924. november 25. kedd. XLI. évf. 272. s® ■ Előfizetési dij postai szállítással *UB hóra . 40.000 K | Égési és félévi elóflictést Ncggedévre 120.000 K I ----- nem tagadónk el. P OLITIKAI NAPILAP. Szerkesztőség: Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Az állam pénzügyi helyzete. A napokban jelent meg a fő­biztos hatodik jelentése, amely­ből kitűnik, hogy a szanálás a megállapított keretekben folyiki sőt olyan kedvező jelenségek ta­pasztalhatók, amelyek kell, hogy az ország bizalmát fokozzák. A főbiztos megállapítja, hogy az újjáépítési kölcsön biztosítékául lekötött bevételek eredménye októberben meghaladta bármely előző hónap eredményét. Ezek a bevételek a vámokból, a dohány­jövedékből és a cukoradóbői származnak. A vámjövedelem jú­liustól kezdve fokozatosan emel­kedett b oktőberban 148.1 milli­árd papirkoronát hozott, több mint kétszeresét a júliusinak. A dohányjövedék és cukoradó hozadéka szintén jelentékeny emelkedést mutat, de megállapít­ható, hogy a lekötött bevételek eme nagy többletét, majdnem teljesen a vám szolgáltatta. Ok­tóberben a költségvetés terve­zete szerint a nyers bevételek­nek 33.1 millió aranykoronának kellett volna lenni s költségve­tési hiány fedezésére 5.8 millió aranykorona volt előirányozva. Ezzel szemben a tényleges be­vétel 40.9 millió aranykoronát képvisel. Mivel tehát a nyers bevételek az előirányzatot 7.8 miliiő aranykoronával haladták meg, tehát az 5 8 millió arany­korona várt hiányt ebből az összegből levonva, az államkincs­tár októberben költségvetési hi­ány helyett 2 millió aranykorona felesleggel fog rendelkezni. Ez a jelentés elég kedvezőnek mondható, mindamellett a főbiz­tos arra figyelmeztet, hogy négy hónap alatt a kiadások meg­haladták az 1S24—25-re megálla­pított színvonalat s majdnem elérik az 1925—26-os színvonalat. Ezzel szemben a bevételek szin­tén meghaladták az 1924—25. évre megállapított mérvet, de korántsem érik 6l az 1925—26-os színvonalat, amelyhez viszont a kiadások közel jutottak. Figyel­meztet továbbá arra is, hogy a lekötött bevételek további ha- sonlőmérvü fejlődését legalább is kétségesnek ;kell tartani, épen ezért az államkincstárnak nagy vigyázatlanság lenne arra az álláspontra helyezkedni, hogy az újjáépítési tervben foglalt taka­rékossági és reform rendszabá­lyoktól már bízvást el lehet térni. A főbiztos jelentésének ebben a mondatában nyilván óvás rejlik az ellen a terv ellen, hogy a le­kötött bevételeknek az előirányo­zott összegeken felül mutatkozó többletét más célra fordíthassa a kormány. Ami a novemberre szőlő költségelőirányzatot jelenti, itt a felesleg 950,791 aranykorona. Ugyanis a kiadások előirányzata 34.063,172 aranykorona, mig a bevétel >,35.013,463 aranykorona. November tehát az első hőnap, amelyben az előirányzat több­lettel zárul. Ebben a hónapban a kényszerkölcsön hozadékáből 84.8 milliárd pspirkorona áll ren­Budapest, 1924. nov. 24. A nemzetgyűlés '33-as bizott­sága, amelyet a házszabályok revíziójának megtárgyalására vá­lasztottak, pénteken befejezte működését, úgyhogy kedden, a formálisan is utolsó ülésen már csak az egyeztetés munkája van van hátra. A bizottságban az ellenzéket az utolsó ülésen csak hárman képviselik, mert Gaál Gaszton és Farkas Tibor a legutóbbi ülésen a klotür-tervezethez való ragaszkodás miatt lemondtak tagságukról. Örffy Imre képviselő, a ház- szabályreviziő előadója, a követ­kezőket mondotta ebben az ügy­ben a sajtó képviselői előtt: — Kedden végleges formába Az ország egész közvéleménye által oly nagy érdeklődéssel ki­sért eskütt féle panama-pörben, ma hétfőn újból folví a tárgyalás. Esküttet a Kúria joggyakorlata szerint valószínűen közhivatal­noknak minősítik. _ A bizonyítást minden valőszi­delkezésre, amelyből még mitsem használtak fel. Az a kép, ami a pénzügyi fő­biztos jelentéséből kiderül, biza­lommal és reménnyel töltheti el az országot. Tagadhatatlan, hogy nehézségek, még pedig nagy nehézségek vannak, de az előz­mények után remélhetjük, hogy a krízis legnehezebb fázisain ke­resztül gázolva, az ország köz­gazdasága magához tér s a sza­nálásnak talán már későbbi pe­riódusaiban is a külföldi kölcsön injekciójának segítségével visz- szatér ereibe az az egészséges vérkeringés, amely a jövőben biztosítékul fog szolgálni, hogy az ország elkerüli azokat a súlyos nehézségeket, amelyeket a szaná­lás megkezdése előtt mindannyi­an oly sajnálatosán éreztünk. öntjük a házszabályreviziős ja" vaslatot, pár nap alatt megszö­vegezem a 33-as bizottság je­lentését, úgyhogy az ellő decem­beri ülésre már napirendre tűz­hető lesz a házszabályrevizió. A kormány ragaszkodik a ház­szabályrevizió gyors letárgyalá- sához. Rögtön kérni fogjuk a sür­gősséget, a 8 órás ülések beveze­tését, sót mihelyt lehet; a 16 őrás üléseket is bevezetjük. A Ház decemberi programmja tehát: házszabályrevizió 16 órás ülé­sekben. Ilyen körülmények között lé­nyegtelen, hogy Búd János be­fejezi-e a jövő héten a költség- vetést, mert letárgyalására úgy sem marad idő. Az ex-lex elke­rülhetetlen. nűség szerint szerdán már be­fejezi a bíróság, s ha részben helyt is ád a bizonyítás kiegészí­tése iránti indítványnak, csü­törtökön már megkezdődhetnem a perbeszédek s az ítéletet az ügyben november 29 én hirdeti ki a bíróság. Eger nemzetgyűlési képviselője a kormányzónál. Budapesről jelentik : Dr. Nagy Jánost, az egri kerület nemzet- gyűlési képviselőjét, pénteken délben a kormányzó kihallgatá­son fogadta és vele hosszasabb tárgyalást folytatott. Liberális és fajvédő programm- beszédek Miskolcon. Miskolcról jelentik: Vasárnap délelőtt tartotta Tama^Gyula volt munkapárti főispán programm- beszédét. Éles ellenzéki politi­kusnak mondta magát. Kijelen­tette, hogy leyitimista és ellen­sége a numerus klauzusnak. Borbély-Maczky Emil, az éb­redők és fajvédők jelöltje dél­után mondotta el programm- beszédét. Száz százalékos fajvé­dőnek vallotta magát ős kijelen­tette, hogy elvhűségből hagyta ott a főispáni széket, mikor Gömbös Gyula és társai kiléptek a kormánypártból. — Borbély- Maczky Emil programmbeszédé- nél Wolft Károly, Gömbös Gyula ős Ulain Ferenc is jelen voltak. A községek legfeljebb 50 százalé­kig terjedő pótadót vethetnek ki. A pénzügyminisztérium értesí­tette Hevesvármegye alispánját, hogy a községek a felmerülő szükséghez képest legfeljebb 50 százalékig terjedhető községi pőt- adót vethetnek ki. Ez a rendelet állampénzügyi, de meg a közte­herviselés arányossá tételéhez fűződő érdekekből meg nem vál­toztatható. A községek háztartási egyensúlya e pótadő százalék mellett is biztosítható, mert a község az általános kereseti adó, a bor- és hűsfogyazztási adő az italmérési illeték átengedésével, a sör- és szeszfogyasztási adó- pótlék kivetésére való felhatal­mazással s végül a forgalmi adő- bíl való részesedéssel uj jöve­delmi forrásokhoz jutott. Az esetben, ha a köz»ég költ­ségvetési hiánya az 50 százalé­kos községi pőtadőval sem volna fedezhető, a község a belügymi­niszter utján az általános kere­seti adó kulcsának a szükséghez képest 5 százaléknál magasabbra, de legfeljeob, 10 százalékig való felemelését kérheti. 16 órás üléseken tárgyalja a nemzetgyűlés a házszabályreviziót. Az ex-lex elkerülhetetlen. Szombatra várják az ítéletet Eskütt Lajos panama-pőrében. Valószínűen közhivatalnoknak minősítik Esküttet.

Next

/
Thumbnails
Contents