Egri Népújság - napilap, 1924/2

1924-11-19 / 267. szám

Ára 2000, vasárnap 3000 korona.

Bger, 1824. november 19. szerda. XLI, évf. 267 s?

Szerkesztőség Eger, Uccuit Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 1.1.

nm

ft"

Üj külügyminiszter.

Eger, 1924. nov. 19.

Daruváry Géza volt külügyminiszter székét friss erő foglalta el. A kormányzó gróf Bethlen István miniszterelnök előterjesztésére Scitovszky Tibort külügyminiszterré nevezte ki.

Személye friss erőt jelent a kormány és az ország részére, mert az újonnan kinevezett külügyminiszter legutóbbi esztendőkben nem emésztette idegeit a nyílt porondon hálátlan közéleti szereplésben. Örömmel látjuk személyének bevonulását az aktiv politika terére, mert benne elérkezettnek látjuk azt a férfiút, aki a külföldi nexusokban oly mértékben fogja személyét latbavetni, ahogyan ennek az agyonsanyargatott országnak az érdeke megkívánja s amelyre ez az ország teljesen érdemes és jogosult is.

A kormányon lévő férfiaknak ma nagy munkát kell végezniök s a célkitűzésekben is a nagy problémákat kell első sorban is szem előtt tartaniok. A Bethlen- kormánynak minden igyekezete arra irányul, hogy megteremtse és megbiztosítsa a belföldi konszolidációt és a külföldön olyan tekintélyt biztosítson . ennek a maroknyi nemzetnek, mint aminő őt megilleti.

A belföldi konszolidáció terén a gazdasági bázis kiépítése javában folyik s ennek természetes következménye lesz a társadalmi és politikai teljes konszolidáció. Az új külügyminiszter a kormány másik nagy célját fogja szolgálni s ez nem kevésbbé nehezebb, mint az első. A régi tekintélyt kell biztosítani a magyar nemzetnek a külföldi viszonylatokban, amely tekintélyre történelmi múltjánál és kultúrájánál fogva is jogot formálhat. Nehéz helyzete lesz Scitovszky Tibor külügyminiszternek, de mégsem annyira, mint elődeinek, akik a külföldön hosszú esztendőkön át alig hallottak mást nemzetükkel szemben, mint: megtorlás, büntetés, jóvátétel stb. Gróf Bethlen István nagy munkát végzett már a külpolitika terén. Ma meghallgatnak, tárgyalnak velünk, sőt a legnagyobb nemzetközi organizmus,

! a Népszövetség segítségünkre is | sietett.

Sajnos mindezideig nem tudott egészen meggyőzni a külföld bennünket, hogy ez a segítség csupán dédelgető szereíetből s az elkövetett jogtalan bántalmazások megbánásából eredt Az a humanizmus, amit most élvezünk a külföld nagy nemzetei részéről, lehet, hogy a méltánylás megnyilvánulása, de félünk attól, ho^y a külföld a saját szempontjából látta elsősorban hasznosnak a segítségünkre való sietést. Akár az egyik, akár a másik fedi a valóságot, a tény mindenesetre örvendetes, mert érezzük, hogy a külföld Trianon után négy esztendőre a hónunk alá nyúlt.

Az új külügyminiszter vállára mégis mázsás súlyok gyanánt nehezednek a külpolitikai problémák. Erdélyben egymásután kobozzák el a magyar iskolákat, Jugoszláviában a haldoklásából tengődéire injekciózott Pasics- Pribicsevics éra türelmetlen, erő szakos a kisebbségükkel szemben. Legelső ténykedése volt ismételt uralomra jutásának a magyar párt feloszlatása. Haragja elől még a fajrokon Ra dics is az emigráció vándorbotjához volt kénytelen folyamodni, ha nem akarja megízlelni a börtön kenyerét és vizét. Egy csöppet sem jobb a sorsuk a magya roknak a Felvidéken.

Apponyi Albert grőf ismert genfi nagy beszédében széthúzta már a vasfüggönyt, amelyik elzárta véreink panaszát a Nyugat elől. Európában és Amerikában sejtik már, hogy a történelmi Magyarország területén baj van. Ezen a területen irtóhadjárat folyik a kisebbségben maradt magyarok ellen. Nem irígylősreméltó annak a férfiúnak a helyzete, aki ezeken a sérelmeken segíteni igyekszik. Szcitovszky Tibor nagyon nehéz feladat elvégzése előtt áll. Tízmillió magyar tekint munkája eredménye felé s tízmillió magyar kivánja egy szívvel, egy lélekkel: vsjha elérkezett volna benne az a férfiú, aki mindazokat az ógetó problémákat megoldásra tudná vinni a külföld hatalmasai előtt, amelyek elinté- zetlensége miatt nyög odaát három, itthon pedig hétmillió magyar.

Csernoch bíboros hercegprímás aranymiséje.

Budapest. A Magyar Kurír írja: Csernoch János bíboros- hercegprimás pappá szentelésének 50 éves évfordulóját, mely a mai napon esik, különös fóny- nyel ünnepelte meg a főváros ős vele együtt az egész ország. Az ünnepség délelőtt fél 10 órakor hálaadó istentisztelettel kezdődött a Szent István bazilikában, ahol jelen voltak a püspöki kar tagjai, Schioppa Lőrinc pápai nuncius, Izabella, Auguszta főhercegasszonyok, Horthy Mik lőané kormányzónő, József főherceg, József Ferencz és Albrecht főhercegek, Bethlen István grőf miniszterelnök, Klebelsberg Kúnó Búd János, Mayer János, Csáky gróf miniszterek és számos más közéleti előkelőség.

Pontban 10 órakor érkeznek meg a kormányzó és a jubiláns főpap, Leopold praelátussal. A papság által kisérve alabárdos testőrök sorfala között vonultak be a templomba. A bíboros hercegprímás az oltárnál Te Deumot intonált ős a Te Deurn után kezdődött meg az ünnepélyes szent mise. A szószékre Pro- hászka ^Ottokár püspök lépett. | Azt fejtegette, hogy hármas ün- i népség színhelye ez a hely, mert | -az ünnep ünnepe a hercegpri- j másnak, a katolikus közőnsóg- ! nek és Magyarországnak, j „A 6zent beszéd végeztével a ! jubiláns főpap folytatta a főoltárnál az aranymiséjét, majd tel- I jes ornátusban a szószékre lépett | és onnan adta áldását a közön- i ségre. A főpapokat Szmrecsányi ; Lajos dr. egri érsek vezette a hercegprímás elé.

A spanyolok kiürítették marokkói hadállásaikat.

! Madrid, november 16. (Havas)

' Hivatalosan jelentik Marokkóból:

I A spanyolok csekély utóvédharc I után kiürítették uedlaui állásai- ' kát. A helyőrséget, a felszerelést I és a marhaállományt hajóra szállították.

A kormányzó üdvözlete a hercegprímáshoz.

A kormányzó tagnap délután fél 5 őrskor felkeresve budai palotájában Csernoch János dr. biboros-hercegprimást. A kormányzó igen melegen üdvözölte a jubiláló egyházfejedelmet és átnyújtotta neki a Magyar Érdemkereszt nagykerosztjét. Hosz- szasabban elbeszélgetett a hercegprímással, majd visszatért a királyi palotába. — A herceg- prímás aranymiséje alkalmából a kormányzó meleghangú kéziratot intézett a biboros-herceg- primáshoz.

Közalkalmazottak gyűlése.

Búd János pénzügyminiszter legutóbb válaszolt azokra az interpellációkra, amelyeket a köz- alkalmazottak fizetésrendezése tárgyában intéztek hozzá. A válasz nem elégítette ki a köztisztviselőket, akik e tárgyban'iemőt gyűlést tartottak Budapested, a keresztényszocialista párt helyiségében. A gyűlésen hozott határozat szerint remélik, hogy a kormányban felülkerekedik a jobb belátás ; kérik ezért, hogy az aranyparitásos fizetést él nyugdijakat 10°/o-kal emeljék fel.

A gyűléi végén Simay Cézár elnök felhívta az összes közalkalmazottakat és B) listásokat, hogy a keresztényszocialista pártba lépjenek be ős minden városban alakítsák meg a csoportjukat.

Ramek Rudolf lett Seypel kancellár utóda az osztrák , kormány élén.

Bőéiből jelentik : Seypel kancellár tárgyalásainak eredménytelensége miatt visszaadta kancellári megbízását. Utóda Ramek Rudolf volt miniszter, szalzburgi keresztényszocialista képviselő.

A román szenátusban támadták a budapesti pápai nunciust.

Bukaresti jelentés szerint a román szenátus gyűlésén az oláhok heves támadást intéztek Schioppa Lőnnc budapesti pápai követ ellen azért, meri a magyar katolikusok nagygyűlését az irredenta Magyar Hiszekeggyel nyitotta meg. Ez a román honatya vőbménye szerint ellenséges cselekedet volt Románia ellen.