Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-11-16 / 265. szám
Ára 2000, vasárnap 3000 korona. ' «er, 1924. november 16. vasárnap. XLI 6vT. 265 s Előfizetési di) postai szállít Assn) i4g hóra . 40.000 K I Egét* ét félévi elóflxetétt ««OBédévrc 120.000 K I .----- nem fogadnnk el. =-= P OLITIKAI NAPILAP. Szerkesztőség: Eger, Licenm Kiadóhivatal: Licemni nyomda Telefon szám li. Hölgyeim! Engedjék meg, hogy .. ezen a komoly helyen most Önökkel cseveghessünk és ne mondják maradiságnak azokat a szerény nézeteket, melyeket hangoztatni a szi-bb, boldogabb, tisztább és egészségesebb magyar jövendő érdekében szükségesnek tartunk. Nem a divatról van itt sző, mely iránt az Önök szépérzéke lelkesedik. Sem hiúságukat, sens büszkeségüket nem akarják sérteni ezek a sorok. Csak eszükbe akarjuk juttatni a női méltóságot. A magyar nőnek, ennek a történelmi nemes fogalomnak méltóságát. Ezen a méltóságon szomorú sebeket ütött Paris perverz szeszélye, Becs nemzetközi finomkodása és Moszkva szélnek eresztett Sieere-hada. A magyar nő nem mehet olyan ruhában, illetve annyira ruhátlanul az utcára, színházba, bálba, vagy egyenesen az Isten házába, amely ruhát ezelőtt 10 évvel nem a magyar királyi de még a párisi köztársasági rendőrség sem hagyott volna megtorlás nélkül a viselőjén. Igaz, hogy nem a ruha teszi az embert, d3 a ruhátlanság, az meg éppen teheti. Azok a magyar nők, akik a Dobó Katicák utódainak érzik magukat, bizonyára szemlesütve fordúlnak el a Bizánc romlott borára emlékeztető erkölcstelen női divattól ős megtesznek minden lehetőt, hogy azokat, akik vakon behódoltak a mulatók és orfeumok »ízlésének«, még idejekorán felvilágosítják az igazi szépről. A divat változik a korral, ez igaz. De a maihoz hasonló női meztelenség a történelem minden korszakában az erkölcsi sülye- dést jelentette. Ebben dőlt meg Bőma hatalma. Ez puhította meg Bizánc gerincét. Megborzadva szemlélhetik ezt Önök is Herczeg Ferenc drámájában Hölgyeim, Önök tudják legjobban, hogy a szerénység ée a szemérmesség, ha őszinte, szebb ékessége a nőnek minden divat" nál. Fájdalommal látjuk, hogy azok a nők, akik az orfeum-divat zászlóit legelői hordozzák, nálunk is, másütt is, azok közé a nők közé tartoznak, akik nem mondják a régi római nemes nővel, hogy «nekem legszebb ékszereim a gyermekeim.» A múltnak ős jövőnek tartozó egri nőknek gondoskodni kell róla, hogy e város falai közé a divatból is csak az fészkelhesse be magát, ami szép, tiszta és nemes. És ami nem üt sebet az ezeréves tradíciókon. A jövő nemzedék sorsa függ ettől! Eger érseke föpdsztori körlevélben ítéli el a női divat szertelen túlkapásait. Eger, 1924. november 15. Minden tisztult Ízlésű ember, sőt az egész keresztény világ helyeslésével találkozik a magyar püspöki karnak az a főpásztori hivatásból eredő komoly intelme, mellyel a női divatnak sokszor megbotránkoztató túlkapásait a keresztény társadalomból, de első sorbun az Isten házából száműzik. Valóban olyan jelenségeKet tapasztaltunk ezen a seren, hogy legfőbb ideje volt a magas méltóságú egyházfők intézkedésének. Eger érseke főpásztori körlevelében a női divat szertelenségei ős szemérmetlenségei ellen a következőket írja : «Nem lehet tovább észrevétel nélkül hagyni azt a megütközést okozó divatot, melyet a mai nők öltözködésükben elfogadtak, figyelmen kívül hagyva teljesen azt, hogy a rúna nemcsak vó- delműl szolgál az időjárás zor- donsága ellen, hanem egyszersmind oltalma a szemérmetesség- nek, amely nélkül erkölcsös senki sem lehet. Ezt vallásos nők előtt hangsúlyozni elégséges volna abból a célból, hogy ruházkodásukra ezután több figyelmet fordítsanak s kivált attól tartózkodjanak, hogy templomba jövet oly ruhát öltsenek magukra, mely akár azért, mert a mellen mélyen ki van vágva, akár azért, mert túl rövid, vagy átlátszó, megbotránkcztat. El is várom, hogy a nők általában szent Pál aposiolra hallgatva, ki szigorúan követelte, hogy *az asszonyok szemér metesen, tisztesen öltözködve imádkozzanak, a templomban pedig fátyolt viseljenek, ruházkodásukkal is kife jezzék az önbecsülést és azt a tiszteletet, mellyel Isten házának tartoznak. A nők vallásos érzületében találok biztosítékot arra, hogy figyelmeztetés után korlátozni fogják magukat a megütközést kellő divat követésében. Ezért ezt a figyelmeztetést ott, ahol kell. alkalmilag ne mulasszák el a lelkipásztorok. Ha ennek dacára sem lehetne a templomot megmenteni attól, hogy a szemérmetlen divat oda betolakodjék, akkor kénytelen lennénk elrendelni azt, hogy senki a szentmisében részt nem vehet, senki a szentségekhez nem járulhat, aki szemérmet sértő ru hát visel.« Ez évben 27.112 hektoliter bor termett az egri hegyeken. Jelentékeny kárt okozott a mezei pocok és a peronoszpora. — Statisztikai adatok az egri bortermelésről. Eger, 1924. november 15. A városházán a borfogyasztási adóhivatalban már befejezték az idei bortermés összeírását és Bayer Henrik városi tanácsos már el is készítette azokat a statisztikai kimutatásokat, melyeket az egri bortermelésről a központi statisztikai hivatalba, Budapestre kell küldeni. Innen vettük ki az alábbi adatokat, melyek szembeszökő nagy különbséget mutatnak a múlt évi és pz idei bortermés között. Egerben az új telepítésekkel együtt 3071 katasztrális hold területen folyik a szőllőtermelés. Ezen a területen ebben az évben 27.112 hektoliter bor termett. Ebből fehér 15 362, siller 11.600 és vörösbor 150 hektoliter. A múlt évben termett ugyanezen a területen 44.450 hektoliter. Tehát az idén 17 338 hektoliterrel termett kevesebb, mint a múlt évben. Csemegeszőllő alakjában 36.000 kilogramm került piacra, ami szintén kb. 3000 hektoliter bornak felelne meg. A perenoszpora a hivatalos megállapítások szerint katasztrófális kárt okozott 110 kát. holdon, részleges kárt I 240 holdon és jelentéktelen kárt 1050 holdon. Az egér-kár vagyis a mezei pockok {által okozott kár 80 százalékos volt 1050 holdon. 20—30 százalékos kárt pedig kb. 1000 holdon okoztak az egerek és madarak. A termés minősége középszerű, a bor minősége jó. Itt említjük meg, hogy a városi borfogyasztási adóhivatalba 1737 termelő az idén eddig 32 625 hektoliter termést jelentett, be. Természetesen ez nem Bzámit mind egri bortermésnek, mert közöttük igen sok egri gazda van, akinek a szomszédos községek határában van a szőleje és ezek csak a borfogyasztási adó szempontjából tartoznak Egerhez, de a termelési sta tisztikában mint a szomszéd községek birtokosai szerepelnek Ezeknek a levonásával állapították meg, hogy Egerben 1924- ben 27.112 hektoliter bor termett. Mivel foglalkozott a tegnapi minisztertanács ? — Félhivatalos cáfolat a híresztelésekre. Budapest, M. T /.»A tegnapi minisztertanácson a költségvetéssel és folyo ügyekkel foglalkoztak. Mindazok a híresztelések, amely k arrői szólnak, hogy a tegnapi minisztertanácson a tőzsde helyzete is szóba került, nem felelnek meg a valóságnak. Politikai körökben még élénk érdeklődéssel tárgyalják Csilléry- nek a nemzetgyűlés által elfogadott indítványát. A nemzet- gyűlés liberális érzésű tagjai azzal a váddal illetik a kormányt, hogy kompromiesumot kötött a keresztény községi párttal és ennek eredmőnyeképen született meg Csillőry indítványa.' Ezzel szemben illetékes helyen kijelentették, hogy a kormány semmiféle paktumot nem kötött. Az indítványban kizárólag arról van sző, hogy a választást könnyebbé tegyék s az ne okozzon zavart. Az indítvány nem áll szemben Szabó Zoltán indítványával és lényegében nem is nagy jelentőségű. A cseh lapok Fischer Colbrie püspököt támadják. Prágából jelentik: A Narodni Liati egyik c-kkében támadást intéz Fischer-Colbrie kassai püspök ellen, mert október 28-án, a cseh nemzeti ünnepen, nem tűzette ki a zászlót a püspöki palotára. A lap értesülése szerint mulasztása annál eulyosabb beszámítás alá esik, mert rendőrségi intézkedés kötelezően elrendelte a fellobogőzáöt. A lap végül azt írja, hogy ha már a nyáj vezetője nem engedelmeskedik, annál kevésbé tesz eleget a nyáj a hatósági utasításoknak. Arany kalapácsot és vakoló kanalatadományoznak a pápának. Rómából írják : Még az első jubileumi szent évek idejébe visszanyúló ősi szokás az, hogy a szent év megnyitásának jeléül a pápa szimbolikusan maga bontja ki egy kalapácsütéssel a Szent Péter-templom máskor befalazott porta sandáját. Ugyancsak ő falazza is be a szent év végeztével szimbolikusan a szent kaput. Ezeknek a szertartásoknak a végzéséhez a pápának aranyból készült kőmives szerszámokat szoktak felajánlani, amelyeknek költségeit a bíborosok, az egész világ püspöki kara és a hívők adományai fedezik. A gyűjtés most is megindult és eddig 23 biboroa, 485 érsek és püspök küldte be adományát,
