Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-11-15 / 264. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG —ebbs« ———in»-«..iHii ■ ........ n i A z egri elemi iskolákat és óvodákat 14 napra bezáratta az alispán. Eger, nov. 13. A lapunkban is többször említett nagymértékű kanyarójárvány miatt Isaák Gyula alispán ma elrendelte, hogy Egerben az összes elemi iskolákat és óvodákat 14 napra zárják le. A 14 napos szünet alatt az alispán rendelate szerint alaposan ki kell szellőztetni és jól ki kell fűteni az iskolákat. A járvány állapotáról a hatóságok minden három napban kötelesek jelentést tenni az alispánnak. JttM íMwfrfc"WWW* WK»» 3*0* cm*«* $$ Kedvezményt kapnak a felekezeti iskolafentartók. Klebelsberg kultuszminiszter haladékot ad a nyugdíjjárulékokra. Hösök szobrának leleplezése Markazon Markazről jelentik, hogy ott a múlt vasárnap nagy ünnepség keretében leplezték le a hösök szobrát. Az ünnepségen megjelentek : Vitéz Hellebronth Gusztáv ny. altábornagy, a Hevesmegyei Vitézi Szék kapitánya, a 14. honvéd gyalogezred tiszti küldöttsége, Biró József, a gyöngyösi járás főszolgabírója, Lederer Ferenc csendőrfőhadnagy vezetése alatt az abasári őrs, valamint számos vidéki kiküldött és elöljáró. Az ünnepi beszédet Kiss János r. kát. lelkész mondotta. A szobrot a ;község nevében Fintha Géza községi főjegyző veste át. Vitéz Hellebronth Gusztáv ny. altábornagy meleghangú beszédben méltatta a község 52 hősi halottjának érdemeit Az ünnepély a markazi dalárda Himnuszával ért véget. A vendégek ezután a községi főjegyzőnél ünnepi ebédre jöttek össze. November 20-án megalakul a magyar-csehszlovák kereskedelmi kamara. Prága nov. 14. A Tribuna közli, hogy a magyar-csehszlovák kereskedelmi kamara alakuló közgyűlését e hónap 20-ára tűz tők ki. A közgyűlés a prágai kereskedelmi éa iparkamara helyiségében lesz. Összeütközött a katonaság a kommunistákkal Bécsben. Becsből jelentik: A köztársaság kikiáltásának tegnapi ünnepén megtartott katonai díszszemle után összeütközés támadt a kommunisták és a katonaság között. A kommunisták, többnyire egészen fiatal emberek, hangosan, nagy lármával inzultálták a lovas katonákat, mivel közülök sokan, főleg tisztek, a háborúban szerzett kitüntetéseiket feltűnő helyen viselték. A rendőrség elejét vette a nagyobb zavargásnak és 17 kommunista tüntetőt letartóztatott. Jáva szigetén több várost elnyelt a föld. Batáviáből jelentik : Ma délután félkeítőkor a Jáva szigetén lévő Wonosariban heves földrengés volt. Néhány város teljesen eltűnt a föld színéről. Lexono kerületben negyvenöt ház eltűnt. A földrengés erŐB hullámmozgásban haladt tova. Tömérdek család a szabadba menekült. Az áldozatok gzámáről, amely bizonyára igen nagy, közelebbi jelentés még nem érkezett. Budapest, 1924. nov. 14. Az egységes párt tegnap este értekezletet tartott, melyen Bugyi Antal szővátette, hogy a kultuiz- miaiczter rendelete rendkívüli terheket ró rá a felekezeti iskola- fentartőkra. E rendelet alapján az iskolafentartó hatóságok az eddigi évi 24 aranykoronás nyug- dijjáruiékok helyett évi 156 aranykoronát kötelesek fizetni. Még nagyobb baj, hogy a miniszteri rendeletnek 1923 julius 1-ig visszaható ereje van s az iskola- fentartó hatóságok kötelesek volnának a hátralékot ezévi dec. 31-ig befizetni. Erre azonban már nincs idő, már ki sem tudják vetni az összeg t s általában Eger, 1924. november 14. j Az állami kölcsönelőleg és állatai kölcsön késedelmes befizetése esetén felszámítandó pótlékok, illetőleg késedelmi kamatok ügyében a pénzügyminiszter okt. 31-én megjelent rendeletében intézkedett. A rendelet első pontja úgy intézkedik, hogy mindazok, akik az állami kölcsönelőleg és kölcsönhátralékukat legkésőbb nov. hó 15-ig teljesen Kiegyenlítik, a késedelem teljes idejére csak 12% késedelmi kamatot tartoznak fizetni. Ugyanennek a rendeletnek harmadik pontja viszont határozottan kimondja, hogy a rendeletben engedélyezett kedvezmények alapján az eddig jogosan beszedett adópótlókoknak törlését, beszámítását, vagy visz- szautalását igényelni nem lehet. Az állami kényszerelőleget tudvalevőleg takarékkoronákban ez év márc. 10-éo, márc. 30-án, június 4-ón és aug. 6-án kellett megfizetni. Minden egye3 esetben, ha a kötelezett akár csak egy nappal a határnapokat nem tartotta be, minden egyes megkezdett hónapért 10% pótlékot kellett fizetnie. így azok, akik egy- vagy többhónapi késedelembe estek,,de fizetésüket a rendelet megjelenése előtt nagyréezben teljesítették, sokkal rosszabb helyzetbe képtelenek eleget tenni a rendelkezéseknek. Bugyi Antal arra kérte a kultuszminisztert, hogy az 1923 julius 1-től 1924 julius 30 ig visszamenőleg járó hozzájárulások befizetésére 1925. évtől kezdődően kamatmentes, 4 — 5 esztendőre terjedő részletfizetést engedélyezzen, az 1924 julius 1-től járó kivetésekre vonatkozóan pedig járuljon hozzá-ahhoz, hogy a befizetés 1925 április 1-től 1925 junius 30-ig kamatmentesen történjék. Klebelsberg Kunő gróf kultusz- miniszter válaszában kijelentette, hogy pártolja ezt a megoldást ős reméli, hogy a pénzügyminiszterrel meg tud majd állapodni. kerültek, mint azok, akik a rájuk kivetett kényszerkölcsönt csak nov. hő 1—15-ike közötti időben teljesítik. Az első esetben ugyanis ! előfordulhat, hogy az illetők 70- j 80%-ős pőtlékfelszámítás alá esnek, míg a második esetben, ha sokkal késedelmesebben nov. 1- 15-ike között fizetnek, csak 12% késedelmi kamat lerovására kötelezettek. Az érdekeltek mo9t a pénzügyminiszterhez fordulnak, hogy ezt az ellentmondást szüntesse meg. A tanítóegyesületek gyűlése. Budapestről jelentik : Az Országos Tanítóegyesületek vezérlőbizottsága Rákos István vezetésével a Tanítók Házában rendkívüli ülést tartott. Elhatározták, hogy a múlt évben megnyitott VII. fizetési osztálynak a tanítóság részére külön törvény útján való biztosítása érdekében ismételten megkeresik az illetékes szakminisztereket ős a nemzet- gyűlés tögjait. Sürgetik, hogy a VII. fizetési osztályba jusson be a korm inyrendeletileg mogálla- pítoit 10 százalék, mert több erre jogosult, már 30 éve működő derék tanító várja ezt az előléptetését. Az új tanítói nyugdíjtörvényre vonatkozó rendelkezés módosítását is kívánják oly őrte«•»««««I fJtum. iá**!»»aa***» A kényszerkölcsön késedelmi kamata. Amikora kevésbbé késedelmeskedö adófizető 80százalékot,a nagyon késedelmeskedo pedig csak 12 százalékot tizet. lemben, hogy az okleveles tanítónak egyfolytában eltöltött helyettesi évei feltétlenül beszámíttassanak a nyugdíjba. Kívánják továbbá azt, hogy a nem állami tanítók árvái az állami tanítókéval teljesen egyenlő elbánásban részesüljenek. A vasúti kedvezmény kérésében megállapították, hogy a mai megélhetési viszonyok közepette úgyszólván életkérdés a tanítóra és iskolára egyaránt az olcsó utazás lehetősége. A Pénzintézeti Központ útján most minden állami alkalmazott kaphat olcsó kölcsönt 36 havi törlesztésre. A bizottság ennek a jelentős kedvezménynek kiterjesztését kéri a nem állami tanítóságra is. Az aradi vértanuk szobrát nem bontják le. Mint riasztó hir terjedt el nemrégiben az az Aradról jött közlés, hogy az oláhok Zala György monumentális alkotását, az aradi tizenhárom vértanú emlékművét, éretlen oláh diákok megrendelt tüntetésére le akarják bontani. Ezt a magyar nemzet áldozatkészségéből emelt gyönyörű emlékművet 1890-ben leplezték le országos ünnepség keretében s azóta minden év okt. 6-án ide zarándokolt az ország közönsége áldozni a nagy mártírok ős vértanuk emlékére. — Amidőn az aradi oláh hatóságok szándéka nyilvánosságra jutott, Barabás Béla Arad volt országgyűlési képviselője közbenjárt az oláh, de a magyar kormánynál is, az emlékmű megmentése érdekében. Mint most Aradról értesülünk, Arad város tanácsa tárgyalás alá vette Barabás Béla memorandumát s úgy határozott, hogy egyelőre a lebontási munkálatokat nem folytatja, miután tudomására jutott, hogy ez ügyben a magyar és oláh kormány diplomáciai tárgyalásokat kezdett. Arról'van sző, hogy az oláh kormány kiadja az emlékművet a magyar kormánynak s megengedi annak elszállítását. Arra az esetre, ha ez a tárgyalás kedvező eredménnyel végződnék, több magyar város jelentette be igényét az emlékműre, melyek közül elsősorban Makó, Szeged és Debrecen jöhet számításba. Kik a regátbeli románok. Bukarestből jelentik : Russu Aurél kormánypárti képviselő napirend előtti felszólalásában szóvá- tette a regátbeli románok garázdálkodását. Bizonyos közbe- szólásokra, -amelyek azt igyekeztek bizonyítgatni, hogy nin csen különbség regátbeli és erdélyi románok között, Russu kijelentette, hogy az erdélyiek re- gátbelieknek nevezik mindazokat, akik a régi királyságból csak azért jöttek Erdélybe, hogy itt csalárdságokkal és visszaélésekkel jogtalanul meggazdagodjanak. 1924. november 15
