Egri Népújság - napilap, 1924/2

1924-11-09 / 259. szám

WCTBWW—W—WWMMWBWM——BMMIMS MEWHEBWBB Előfizetési át) postai szállítással agg bóra . 40.000 K Eg«gs él félévi elSficctétt 4eggcd«vrc 120.000 K ' ----- nem fogadónk el. —— POLfTIRHI NÄPILÄP. Szerkesztőség: Eger, Uccum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám U. A végső eszköz. Eger, 1924. nov. 8. A munkások háremeié i törek­vések elérésére végeö eszköz­nek, utolsó kényszerítésnek a sztrájkot tartják. A szomszéd Aufztriában. ame­lyet a háború épp úgy megnyo­morított, ha nem jobban, mint Csonkamagyarorszőgot, most a vaiutasok folyamodtak ehez az ultima rációhoz. Az osztrák kor­mány nem tudta teljesíteni a vasutasok újabb bérköveteléseit, mert az felborította volna a már csaknem rendbehozott gazdasági egyensúlyt A vasutasok ezért megállították a vonatokat, hogy kényszerítsék a kormányt köve­teléseik teljesítésére. A kormány, Seypel kancellár kormánya, lemondott, mert nem vállalhatta a felelősséget azo­kért az eseményekért, melyeket a vasúti sztrájk előidézhet. Ausztriában állanak a vona­tok. A vasutasok őrsége szigo­rúan ügyel, hogy a sztrájkot senki meg ne szeghesse. Ausztria vonatok nélkül olyan, mint az ember láb nélkül. Hisz Ausztriá­ban a forgalom a külfölddel tízszer olyan fontos, mint nálunk. Hisz Auiztiia a forgalomból él. Az osztrák vasutasok erősza­kos fellépése mozdulatlanságot parancsolt Ausztriára. A mozdu­latlanság pedig legtöbbször a halált jelenti. Eszünkbe jut a gyomorról és a végtagokról szóló mese. Mikor a végtagok fellázadtak a gyomor ellen . . . Vájjon lesz-e Seypel kancellár most a bécsi Maenenius Agrippa ? Eszünkbe jut sok minden. A félvörös osztrák rendszer, mely menedéket adott minden ki-eb- rudalt orezágrontónak, most kez­di megbosszulni önmagát. Lehe­tetlenségnek tartjuk ugyanis, hogy a vörös métely és forra­dalmi izgatások nélkül az osz­trák vasutasok kezükbe vették volna a szcciáld. mokrata ultima rációt, a bérmozgalom utolsó ás kétélű eszközét. Legyen a magyar munkás előtt is intő példa az osztrák vasuta­sok végzete* lépése. Kérhetünk illő bért becsületes munkánkért, de ne sodorjuk végső veszélybe vele hazánkat, melyért élni, dol­gozni és ha kell, meghalnunk kell. Az osztrák vasutas sztrájk politikai jellegét letagadni nem lehet. Ez a vörösek részéről a keresztény világnézet ellen hir­detett harc előcsatározása. Nálunk már kevesebben hisz­nek a vörös tébolynak, mint Bécsben. Da azért mi is legyünk rétin ! Revolveren merénylet a miniszterelnökségen. Budapest, 1924. nov. 8. A Magyar Kurir jelenti: A miniszterelnökség egyik tisztvi­selője ellen ma délelőtt merény­letet követtek el, amely szeren­csésen meghiúsult. Pál Lajos 60 éves nyugalmazott gazdatiszt felkereste Barsy Aladár minisz­terelnökségi miniszteri tanácsost, ae itöl Kossuth Lajos Tódor ha­gyatékából követelt állítólag neki járó pénzt. Barsy felvi ágosítő szavait, hogy Kossuth Lajo* Ti­vadar után nem maradt semmi, nem akarta tudomásul venni és revolverrel hat lövőit tett a mi­niszteri tanácsosra, hármat a szobában, hármat a folyosón. A golyók célt tévesztettek és senkit sem sebesíteitek meg. Vasúti sztrájk Ausztriában. Éjjel 12 órakor mindenütt megálltak a vonatok. Seype! kancellár és a kormány lemondott. Becs, 1924. nov. 9. A kormány az osztrák valu­tasok követeléseit m-m tudta kielégíteni, mert azok felborí­tották volna a helyzetet és ve­szélyeztették volna a szanálás eddigi eredményeit is. A vnsutssok éjfélkor sztrájkba léptek és az összes vonatokat megállították. [Seypel kancellár és kormánya lemondott. Hay• nisch elnök a lemondást elfo­gadta. A kormány egyenlőre tovább vezeti az ügyeket. — A vasutak igazgatója szintén le­mondott. Becs, nov. 8. M. T. I. A Zei­tung jelenti: A szövetkezeti vas­utak vezérigazgatósága és a vaeűtigfzgatöiág valamennyi épülete előtt a sztrajkolők őrsé­gei állanak, amelyek megakadá­lyozzák, hogy a hivatalnokok bemecjenek irodáikba, úgy hogy a hivatalos teendők elintézéso teljesen megszakadt. Az osztrák vasutak történetében ilyesmire még nem volt^példa. A vezér- igazgatóság épületére egy jegy­zéket függesztettek ki, amely 20 hivatalnok nevét tartalmazza. Újabb tárgyelások esetére ezek készen állanak. Megegyezés az érsekség és a város között a Deák Ferenc-utcát és a Kertész-utcát összekötő új utca ügyében. Az érsek tíz méter szélességben ingyen engedi át a szükséges telket a városnak. — Már készül az új út költségvetési tervezete. Eger, 1924. nov. 8. Megírtuk a minap, hogy a vá­ros a Deák Ferenc és a Kertész­utca között új utat szándékozik nyitni a két városrész összekap­csolására. Trak Géza polgár- mester azóta ebben az ügyben lefolytatta tárgyalásait Perlaky Elemér m. kir. gazdasági főta­nácsos érseki uradalmi jószág­igazgatóval. E tárgyalások tel­jes sikerrel végződtek. Az ér­sekség a majorságon és a zöld­séges földjén átvonuló úttesthez szükséges terütetet tíz méter szélességbon ingyen hajlandó átadni a városnak. Ha pedig a v8gyonfelügyelati hatóság nem járulna hozzá az ingyenes át­adáshoz, akkor a város a kul­tuszminiszter által megállapí­tandó vételárat fizetné a tele­kért, mint az az Érsekkort át­engedésénél történt. Itt ugyanis a kultuszminisztérium nem egye­zett bele az ingyenes átadásba és egy alacsony vételárat állapí­tott meg és akkor ezt az össze­get maga fizette ki az érsekfó- pásztor. Az érseki majortól a korcsolya pálya mellett, az Éreekkert mö gött az érseki zöldséges kerten áthúzódó új utca kiépítésénél csak azt kéri az érsek, hogy azokat a területeket, melyeken az út keresztül vezet, a város kerítse el. Az új utcát 6 méter széles makadám útnak tervezik, mindkét oldalán vízfolyőkával és másfálmőter széles járdával. A kövezés, a kerítés és az Eger patakon építendő új vasbeton híd költségvetését most dolgozza a városi főmérnök, hogy azt a pol­gármester a legközelebbi kép­viselőtestület ülése elé terjeszt­hesse. Az új út nagy lépést jelent előre Eger véro* fejlődésében. A párizsi tőzsdén jegyzik a magyar koronát. Párizs, M. T. I. A párizsi tőzs­dén a magyar koronát a mai napon újból jegyzik. 100.000 ma­gyar korona 26 frank. Az „Egri Dalkor“ őszi hangversenye. Eger, 1924. november 8. Nemrég adtunk hirt arról, hogy az »Egri Dalkör« milyen ritka esemény számba menő hangver­senyt készít elő november hő utolsó hetére. Külőnöa díszt és fényt kölcsö­nöz e hangverseny műsorának a világhírű vendég művészek­nek szereplése. Dr. Székelyhidy Ferencnek és fele; égének Mar- schalkó Rózsinak szerepláse.Mind ketten, örökös t3gjui a m. kir. operaháznak. Dr. Székely hidy berenc, a m. kir. operaház- büszkesége, kinek gyönyörű, könyon szárnyaló lí­rai tenorja sok dicsőséget ara­tott a magyar névnek európa szerte. Marschalkó Rózsi nemcsak gyönyörű, puha, bársonyos hang­jával , tökéletesre csiszolódott ének kuhurájával ó* bájos meg­jelenésével hódít mindenütt, hol csak hallhatják, h?nem különö­sen előadásának beasősége, mű­vészi közvetlensége, a szövegek teljes átélése, azok az erők, me­lyek ellenáühatatlan, lenyűgöző hatast gyakorolnak a hallgató­ságra. E két kiváló művész énekszá­maihoz méltó keretet fognak nyújtani a Dalkör nagyon érde­kes és értékes karénekei, melye­ket serény, nagy buzgalommal ta- duI a lelkes énekes-had Huszthy Zoltán karnagy irányításával lett. a^aaa»B»aa«aairaa!B<s8EK»aa«a Kinevezték az új londoni magyar követet. A Szentszékhez is új képviselőt küldenek. Mint hivatalosan jelentik, a kormányzó a londoni magyar királyi követség vezetésével za gorjei, zichi és zajki Rubido- Zichy Iván báró, a Szentszék­nél való képviseletat ellátó ma­gyar királyi követség vezetésé­vel pedig Bornemisza Gyula báró rendkívüli követet és meg­hatalmazott minisztert bizta meg. Róma semmi körülmények között sem egyezik bele az erdélyi püspökségek feloszlatásába. Az erdélyi katolikus püspökök legutóbbi nagyváradi közös kon­ferenciáján foglalkoztak a határ­széli püspökségek jövőjének kér­désevei és a konferencia azt az örvendetes megállapítást közölte a katolikus közvéleménnyel, hogy Róma semmi körülmények közt sem egyezik bele sem a püspök­ségek feloszlatásába, sem az ősz- szevonási tervhez nem járul hozzá.

Next

/
Thumbnails
Contents