Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-10-29 / 250. szám
Ára 1500, vasÄrnap 2000 korona. « Eger, 1924 október 29. szerda. XLI. évf. 250 . Sí Előfizetési di) postai szállítással SOS kára . 35.000 K Eg tu és léiért eléflsstést HcggsdéTic 103.000 K ; nem fogáénak cL — POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNÄYIMRE Szerkesztőség: Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. A nemzetgyűlés ülése. Nem hihetünk b Gömbös-féle puccskísérletben. Vem lshet elhinni, hogy a fajvédők — mint azt Wild József nyílt levele állítja — sereggel indulnának a főváros ellen. Ma már, hála Istennek, vágjunk annyira, hogy ilyen kísérletet megkockáztatni egyenlő lenne a biztos kudarccal. Hiszen az egész ország a nyugalom után sovárog, akárcsak a láztól megszabadult beteg. Mindenki érzi, bogy a forradalmak és az utána következő zavaros idők, szinte kimerítették az ország és a nemzet erejét. Mindenki tudja, hogy úgy idebenn, mint kifelé is egyedül a kékét munka, az együttérző törekvés lehet a megmentőnk. És est tudják, sőt őrzik a fajvédők is, akik mindinkább a törvényes eszkizökköz, az állami rend által megengedett módokhoz folyamodnak céljaik elérése érdekében. Nyilván tapasztalható, hogy az úgynevezett «kilengések» időről-időre esökkennek s maguk a fajvédők iparkodnak szabadulni azoktól az elemektől, akik a törvénytelen és így meg nem engedett eszközök használatától sem riadnak vissza. ▼égül pedig Gömböt Gyula van olyan diplomata, hogy még akkor sem árúlná el, ha valóban lennének ilyen tervei. Az ő heves vérmérséklete által diktált elszólása semmiesetre sem elegendő alap ahhoz, hogy belőle tökét kovácsoljanak a fajvé dók ellen. Emellett szinte képtelen is a mid József vádja. A hadsereg nem nőhet ki a földből. Felszerelése (mert hiszen enélkül mit sem érne a «hadsereg») nem igen állítható elő semmiből. — Mivel akarna tehát hadakozni a főváros milliős népe ellen ? A Wild József nyílt levelezése különben sem szerencsés módozat, mert kifelé többet ártott s befelé is több kért tett, mint első pillanatra gondolná az ember. — A külföld, mely anélkül is bizslmatlan irántunk, ehhez az érzelemhez új táplálékot kapott e nyilt levelekben. Azt hiszik határainkon túl, högy itt még meat is a forradalmi erők dolgoznak. Idebenn viszont csak arra alkalmas ez a nyilt vád, hogy izgassa a kedélyeket, amelyek pedig amúgy sem valami nyugodtak. — Ha a vádlónak való adatai vannak erre a pucos-kisérletre, miért nem mondotta, jelentette ezeket illetékes helyen ? A kormány, felelősségének és kötelességének tudatában bizonyára mindent megtesz, hogy a veszedelemnek elejét vegye . . . Elmondottuk ezeket teljes tárgyilagossággal, csupán azért, hogy legalább egy Bzemerryivel járúijunk a lelkek megnyugtatásához. Mi nem hiszünk ebben a puccskísérletben. Budapest. MTI. A mai nemzetgyűlés iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg, ami főkép annak tulajdonítható, hogy előreláthatólag személyes vonatkozású ügyek kerülnek szóba. Ismeretes, hogy Gömböt Gyula még napirend előtt akar válaszolni azokra a súlyos vádakra, amelyeket ellene Wild József nemzetgyűlési képviselő egyik vasárnapi lapban támasztott. Á levél nyugodt hangjából tegnap még sokan arra következtettek, hogy ezek inkább csak aggodalmaskodó föltevések, azonban Wild nyilatkozatából, amelyet a tegnap esti lapban tett, többé-kevésbbé az látszik, hogy Wildnek konkrét adatai vannak, amelyeknek alapján levelét megírta. Mértékadó, illetékes helyről ezt korántsem tartják veszélyesnek. Ha volnának is Gömbösnek kiépített szervezetei, illetékes tényezők és a kormányhoz közel álló egyének is ismételten kijelentették, hogy a kormánynak meg van az erélye ahhoz, hogy minden kormányellenes szervezkedéssel szemben erélyesen fellépjen. Budapest, M. T. 1. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Séitevszky Béla elnök. Gömbösnek adja meg a szót, aki napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedélyt. Gömbös Gyula kötelességet teljesít, amikor Wild József levelére a nemzetgyűlésen válsszol. Nem aboeptálja azt a szokást, hogy oly kérdések, melyek a nemzetgyűlés elé tartoznak, újságok hasábjain jelenjenek meg. — A vád, amely elhangzott ellene, oly súlyos, hogy kénytelen a nemzetgyűlés türelmét igénybe venni. Ugylátieik bajtársai az intrika fegyverével harcolnak ellene. Egy régi esetet említ. A császári hadi iskola hallgatója volt, amikor egy napon kihallgatásra rendelték. Itt Krauts altábornagy közli vele, hogy egy honvéd jelent meg nála és azzal vádolta meg, hogy összeköttetést tart fenn a magyar függetlenségi párttal és forradalomra készülnek. Az illető [tisztet is kihallgatásra rendelték és akkor értesült^ vádról, mely szerint Ápponyival áll összeköttetésben. Gömbös : Hosszasabban beszél és kijelenti, hogy a7 ilyen hisztérikus emberekkel izembeu nem tudja, mint viselkedjék. Drszdy személyes kérdésben szólal fel. Ezután a fővárosi törvényjavaslat tárgyalására tér át a Ház. Propper Sándor: Beszéde elején a kormányválságot említi. Azt mondja, hogy Gömböt nyilatkozata, a kormányelnök támadó válasza és Vieián támadása egy célt akar szolgálni. El akarja terelni a figyelmet a kormányválságról. Gömbös: Nem tudja elhinni, hogy a fővárost baloldali többség vegye át. A választásokon azon lesz, hogy ne kerüljön be a túloldal és Yázsonyi. Nem tudja elképzelni, hogy a magyar fővárosban ne a magyar és keresztény mentalitásnak megfelelő politika folyjon. Prspper beszél ezután. Petrovácz vádjával foglalkozik és a Károlyi-rezsim alatt működő néptanácsről beszél. Közben Rei- singer és Lendvai között szóharc keletkezik. Reisinger e szidalmakat kiáltja Lendvai felé: «Gazember, csibész!» Elnök: Reisingert rendreutaeítja. Proppsr támadja a főváros keresztény községi politikáját. (Az ülés tart.) A Btrnemissza cserkészek elvállalták Lsnkey szrsdes sírjának gondozását. Eger, 1934. okt. £8. A Bornemissza-cserkészek ismét jelét adták nemes gondolkozásuknak és derék hazafiúi készségüknek. Ez a jeles cserkészcsapat, — amelynek mindenben nemes példát adó munkájáról már tibb ízban írtunk e lap hasábjain — kegyeletes feladat végrehajtását vállalta ismét. A Kisasszony temetőnek egy elhagyott sírját vette gondozásba, olyan sírt, amelynek hantjai alatt a negyvennyolcas idők egy jeles katonája nyugszik. Ltnhey Károly ezredes sírjáról van szó, aki a hetvenes években halt meg s azóta bizony nem aok gondozásban részesítették a hős katona sírját Most a cserkészek fogják azt randbe- hocni' és minden esztendőben, Halottak estéjén, ők fogják kivilágítani. — A Bornemisszák Szemerey László vezetése mellett már megkezdték a munkálatokat. Az egész sírt gyeptéglákkal borították be, a korhadt kereszt helyére pedig a tavaszra készítenek egy hatalmas keresztet. A sír oldalát ceméntburkolattal látják el és természetes fából készült korláttel veszik körül égy, ahogy a Gárdonyi Géza sírja van bekerítve.; Halottak napjára már teljesen rendben lesz a sír és a cserkészfiúk fogják ki is világítani. A Bornemissza-cserkészek nemes elhatározása nem szorul külön dicséretre! Rendelet a Jegyzők háborús szolgálatának beszámításáról. A belügyminiszter szeptemberben rendeletet adott ki, hogy vezető- jegyző csak az lehet, aki 10 évi működésén belül legalább 5 évig volt segédjegyző, vagy jegyző. A belügyminiszter most úgy módosította ezt a rendeletét, hogy azoknak, akik háborúban voltak, az öt évbe beszámít a háborús, vagy hadifogságban eltöltött idő.
