Egri Népújság - napilap, 1924/2

1924-10-28 / 249. szám

2 fctfJKi NEJPUJSiÁt* 1924. október 28. szunyadoző vidéki irodalmi társaságok életműködését. Nagyobb tevékenységre is serkentenék a e-erefelolvasők a közönség irodalom pártolását is. így jött tervbe a szegedi Dugonics társaság tagjának, Móra Peren# írónak, a G. T.-ban való szereplése is. Ez azonban a jó idő miatt elmaradt. Móra Fereno ugyanis régészeti ásatásokat véges Makó környékén,amelyeket»jó idő­ben nem hagyhat abba. Távirati jelentése szerint csak esős időben jöhet. Mai sze­replését Vuctküs Janő fogja helyettesíteni. Jelenti még az elnök, hogy éppen egy hete az elszakított felvidéken nevezetes ünnepély színtere volt Kassa. A Kazinczy- láraaságnegyedszázadosévfordulóját lOmás felvidéki magyar Írod. társaság képvise­lőinek részvételével, tartotta meg ős meg­alkotta ez k központját. Vigasztaló tény ez. Azt jelenti, hogy a magyarság sötét éjszakájában pirkad. A mai helyzet hasonlatos ahhoz, melyben az erdélyi, a török és az osztrák nyomor alatt nyögő országnak megszűnt a jog- egysége ésáVerbőczy Hármas könyve tar­totta össze a részeket. A kiütöttek után a műemlékek körei ii vándorútra kelnek. Ma az irodalom ébredése hitet kelt ben­nünk, hogy űj erőre kap a msgyar gon­dolat és meg fogják még találni a kap* aiolatot ez eltépett részek mivelünk. Bejelenti, hogy Gáspár Jenő a Pe­tőfi Társaság tagja, a »Sikolt a föld* a. kötat szerzője is eljött. Üdvözli őt, akit magának va'l a G. T. is. Abban a város­ban, melynek meleg fészkéből röppent a magyar élet nyilvános terére. Nagy tet­szés kísérte az elnök megnyitóját. A főtitkári jelentés Bárány László, főreálisk. tanár, a G. T. titkára, olvasta föl ezután Vucskits Jeaő főtitkárnak 1924. évi jelentését. Az irodalmi szépségekben gazdag, irodalom- történeti értékű jelentés megemlékezik arról, hogy a G. T. három tagját emelte magasabb pólóra a múlt év: Kriston Endre drt, Werner Adolf drt és Tordai Ányos drt. Beszámol a külső ős belső tevékenység asozzanatairól. Elparentálja néhai Csutoráé László dr. rendes és bogyai Bartalas Gyula dr. tiszteleti tagakat és várakozásokat kelt a jövő évre. Alig ült el a tsps, újra meg élénkült, mert Ringtlhanné Fajór Joliik« jelent meg a felolvasó asztalnál. Igen élénk humorú, párbeszédes zsánerképet olvasott föl egy járási székhely aiszonytársadalmá- nak szervezkedési tárgyalásairól. Az élénk fényben mozgó alakok annyira élő embe­rek Ringelhanné novelláiban, hogy rólak akár magunkra is ismerhetünk. Befejezé­sével valóban meggyőzte hálás hallgató­ságát, hogy fényképezőgépe jő felvételben állapította meg, hogy milyenek az • Assso- nyok, hm határoznak» Meleg rokonszenv mc-gnyilatkozása követte. Úgyszintén Gáspár Jsaé bemutatkozását is. Aki a közöméghez for- dúlva visszaemlékezett ifjúságának legér­tékesebb hat évére, melyet itt töltött. Sokat- jelentő Ígérettel kapcsolódott a mohó fi­gyelmű közönség leikéhez Amint lágy hangján Örökség c. vériét olvasta, melyben őzapjának a Nemerét, nagyapjának a csillagot is lehozó férfit, apjának a tűzcsóvát, a bilincsbe verve lé­vőt vallja, ö mega a dal, az ének. Érzelmek szállnak szerte istenadta költészetéből, hozzávonják és lekötik a hallgatót. Új dal himnusza, Trisztián, Non omnis mmriar, Vágy hosszabb rövi- debb lírai költemények. Szépségük a ma- | gányban velük való elmélyedés, hangos fölolvasás ás előadás közben tűnik ki. Phaedrus-meséje a k'asszikus ókorbői ve­szi tárgyát és a jelen rabságára ismerünk belőle. Egri dal-a a viszontlátás múlan­dóság fájdalmától átszőtt hangúlatáből visz az időket túlélő kövekhez. Gyönyörű ver­seinek sorozatát az Énekek éneke o. köl­teményével fejezte be. A tilentumos költő rokon6Z9nves föllépése ráterelte Egar kö­zönségének figyelmét eddigi és esután megjelenő könyveire. A régiségek után turkáló Móra Ferenc helyett Vucskits Jenő ült most asztalhoz és felolvasta legújabb tanulmányát, mely­nek címe: Az egri rsastaség intései Gárdonyinak és Petőfinek érzékelé­seit az idegeneknek a magyarság életja- lenségei, miat exotikumok iránt való ér­deklődését párhuzamba hozza ét megálla­pítja, hogy a Petrovioa-Petöfik és Ziegler- Gárdonyik érzékelései jfedezték fel az ős- magyar szépségeket. Izek a szép faji jellemvonások közösek a regényalakokon, bármely osztályokhoz tartozzanak. Gár­donyi a magyar szépségek fölfedezése után hű maradi azokhoz. Nagyságát iga­zolja, hogy az élet és irodalom legüzle­tibb korszakában akkor is nagyot, a mű­vészet funkciójára méltót látott a magyar életben, mikor kevesen voltak, akik ilyes­mit láttak. Stílusa legnagyszerűbb. Gár­donyi mesekirály. Nem elvont dolgokkal kínoz, hanem mesél. Szavai ritmusával öntudatosan tud bánni. Gárdonyi alkotá­Az Egri Népújság szerkesztője, Bresnay Imre, lS98-ban és 1819-ben szerkesztette és kiadta a «Népiskolai Tanügy» eímű nép- oktatásügyi hetilapot. Ebben az újságban vetette föl az Egerben létesítendő Tanítók Háza ügyét, gyűjtést indított s azt mega kezdette meg — abban az időben nagy pénzzel — 10é koronával. Több ezer korona gyűlt így össze, amelyet az Eger-Főegyházmegyei r. k. Tanítóegyesület kezelt, amely azonban a mai viszonyok között úgyszólván semmivé zsugorodott. Most ezt a gondolatot újból felszínre hozta a Köeéphevesi Kát. Tanítói Kör, mint ax itt következő levél mutatja: Tekintetes Szerkesztőség! Bár az «Egri Népújság» lezárta a Breenay-Szakó ügy aktáit, nem zárta le a közvélemény, melynek sima tükrébe ava­tatlan kezek követ dobtak. S ennek gyű­rűző fodrai mind szélesebb körben moz- gjtják meg a nyugodt felületet. A Köziphevesi Kát. Tanítói Kör Breznay Imre iránt érzett rokonszenvét és nagyra­becsülését ez utón is kifejezésre kívánja juttatni. Evvel kapcsolatban felújűl a Kör tagjaiban az Egerben létesítendő Tanítók Házának eszméje, amelyre — úgy emlő- kezűnk — b. e. Zsasskovszky József apát­kanonok hagyományozott tekintélyes ősz- szeget ■ melyet a többi összegyűjtött fillérrel sai tartalomban és formában egyre nagy­szerűbb teremtő erejét mutatják az egri sánc remetéjének. A nagy tetszést aratott felolvasás után Molnár Kálmán dr. alelnök a bazáré során mondott köszönetét a közönségnek, melynek megértése és érdeklődése ösztön­zés és biztató a G. T. munkájára, közvetve pedig az egész magyar irodalomra is. Mele­gen ajánlotta az »Évkönyv- felkarolását, mert abban a közösség megkapja áldo­zatkészségének ellenértékét. A közgyűlés A felolvasó ülést megelőzőleg 4 óra­kor folyt le a G. T. közgyűlése és Molnár K. dr. elnöklésével. Jelen voltak Ringel­hanné Fejér J. és Pap Irén, Bmboosay Sándor és Lipcsey Péter dr. kormányfő­tanácsosok, Dambrovszky Imre dr., Habán Mihály dr., Szőke Sándor, Bárdos József dr., Vucskits Jenő, Setét Sándor dr., Nemecsek Aurél, Bárány László és Lemle Rezső. A Torday Ányos dr. távozásával be­töltésre kerülő főtitkári állásra Vueskits Jenőt, titkárrá Bárány László főr. tanárt, számvizsgálóvá Pap Irénkét választot­ták meg. A költségvetés és számadás helyben­hagyása után az l92í. évi tagdíjakat ál­lapították meg. A felolvasó ülések látoga­tására is jogosító alapító tagdíjakat 490, a pártoló tagdíjakat 20 ezer korban az asetenkinti belépő díjakat 500 K-ban álla­pították meg. A tagválasztisra a tagok felének személyes vagy zárt szavazatban való megnyilatkozása lévén szükséget, a tagok felvételét elhalasztották. együtt megevett a kegyetlen devalváció- A Kör vezetősége újból feltámasztja azt a gondolatot és az egész egyházmegye területére kiterjedő gyűjtést óhajt meg­indítani. Üíjára indítja az első gyűjtőivel, hogy mindazok, akiknek törekvése, hogy a vidék különféle tájain lakó tanítók gyer­mekei biztos aavelőiutézetben tanúihassa­nak : módjuk legyen a mű létesítéséhez hozzájárulni. Továbbá azok ia kivehessék részüket a nemes áldozatkészségből, akik kellemes összeköttetésben vannak a taní­tósággal, akik valamit köszönhetnek nekik és szívesen hoznak a tanítói ügyért il dozatot. Fogadja a tek. Szerkesztőség mély tiszteletünk kifejezését Kápolnán, 1924. okt. 24-én alázatos szolgái: Dr. Csepela Lajos, köri elnök. Trajtler Géza, köri jegyző. Blaskő Béla, tköri pénztáros. Adományok a Tanítók Házára: Dr. Csr-pela Lajos 10 q, Blaskó Béla 10 kg., Trajtler Géza 25 kg. búza. Az adományok közlésének szívesen helyet adunk mindenkor, mivel magasztos gondolat megvalósításáról van sző. A szeksi&rdi hösök emléke. Ssekszárd, M. T. I. Vasárnap délelőtt nagy ünnepiég közben leplezték le Szek- ■zárdon a világháború 414 hősi halottjá­nak emlékművét. A kormányzót Ludwig Viktor dr., ezredes képviselte. Megjelent •»»»■*» wwm -«»efr-WNsvqMK tu **#**»#** t»si Kát. Tanítók Háza Egerben. Bger, 1921. okt. 27.

Next

/
Thumbnails
Contents