Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-10-25 / 247. szám
Ara 1500, vasárnap 2000 korona. jßger, 1924. október 25. szombat. XLI. évi. 247. Bt Előfizetési díj postai szállítással I POLITIKAI NAPILAP. agg hóra . 38.000 K I Égé** ét félévi el&flzctést 1 Ncenedévrc 108.000 K I n«m fogadank eL I Felelő» szerkesztő: BBEZNAY IMRE Szerkesztőség: Eger, Licenm Kiadóhivatal; Líceumi nyomda Telefon szám 11. A nemzetgyűlés ülése. Budapest, M. T. 1 A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Első felszólaló Kiss Menyhért volt. Nézete szerint a’javaslat nem csupán igazgatáii javaslat, hanem politikai javaslat is. Két világnézet küzd egymással, a keresztény nemzeti eszme és a radikális demokrata és szociáldemokrata felfogás. Hibáztatja, hegy a javaslatot későn terjesztették be. A székesfővárosról két alaptörvény intézkedik. Az 1872: 36. t. a. és az 1920: 9. t. c. Nagy hiba, hogy az 1920. 9. t c. megalkotásánál nem gondoltak a vármegyei törvényhatóságok njraépítésére ■ a vármegyékben még mindig a régi törvényhatóságok uralkodnak, már pedig ezek a törvényhatóiágok nem képviselik a nép akaratát. Majd a demokráciáról besiél. Bizalmatlan ezzel a sokat emlegetett demokráciával szemben. Az 1918-as demokrácia idején tapasztalta, hogy mennyire visszaéltek a demokráciával. Statisztikai adatokat olvas fel, a zsidóság térhódításáról. A javaslatot nem fogadja el. Utána Saly Endre mentelmi jogának megsértését jelenti be, mert Szent- miklósy rendőrkapitány felszólította arra, A városok kongresszusa a Eger, 1924. október 24. A kereseti adókivetések ellen tudvalévőén országszerte komoly és alapos panaszok hangzottak el. Ezeket a panaszokat Komjáthy János veszprémi polgármester egy beadványba foglalta, amelyet eljuttatott a Magyar Városok Országos Kongresszusához. A beadvány tartalmára és tárgyára vonatkozóan illetékes helyen a következőkben informálták munkatársunkat : A beadvány szerzője számszerű adatok kapcsán kimutatja, hogy a kereseti adókivetések ellen elhangzott panaszok okát kizárólag az aranyparitásos átszámítási kulesok különféleségére vezethetik vissza. Az általános kereseti adó kivetésénél ugyanis az 192*. évi jövedelmet vették alapul, s ezt az összeget 3500-as szorzó- számmal számították át aranyparitásra. Ez volt az átszámítási kulcs a kiskereskedőknél ős kisiparosoknál. A nagyobb tőkét képviselő részvénytársaságok és szövetkezetek adókivetésénél azonban az 1923. évi keresetet már 6500 szorzószámmal számították át aranyparitásra. A kisiparos, kiskereskedő tehát 100 aranykorona után fizet adót, ha 1923-ban 350.000 papirkoronát keresett, mig egy részvénytársaság, vagy szövetkezet ugyancsak 350.000 korona keresetet véve alapul, csak 13.84 aranykorona i hogy a parlamentben tett közbeszőlását a nyilvánosság előtt ismételje meg. Kijelenti, hogy ő csak a nemzetgyűlésnek felel azért, amit a nemzetgyűlésen mondott. Különben a rendőrkapitányt is védi a mentelmi joga, mert ha mint egyszerű polgár ember lett volna vele szemben, akkor nem merte volna azt mondani, hogy fel fogja pofozni. Mentelmi jogának megsértését látja abban is, hogy az ülés megtartása előtt Szentmiklő8y figyelmeztette, hogy hazaellenes és társadalomelleaes beszédet ne mondjon. Nem engedi magát terrorizálni. Rakovszky Iván Saly-nak megjegyzésére válaszolt. Azt mondta, hogy a rendőrtisztviselők mentelmi joga tévedés, mert a tisztviselő a fegyelmi felelősség teljes súlyával rendelkezik. Az sem áll, hogy a képviselő azt mondhat, amit akar. Nyilvános gyűlésen esak olyat beszélhet, ami törvénybe nem ütközik. Klárik Ferenc ugyancsak mentelmi jogának megsértését jelenti be. Szentmik- lőssy őt felszólította arra, hogy állítását a nyilvánosság előtt ismételje meg. (Az üiés tart.) kereseti adók leszállításáért | után fizet adót, 100 aranykorona adóalap csak 650.000 papirkoronás kereset után terheli őt. Az arány tehát az, hogy a részvénytársaságok is csaknem félannyi adót fizetnek, mint a kisiparosok és kiskereskedők. A második, nem kevésbbé súlyos sérelem a kivetések késedelmessége folytán keletkezik. A végleges fizetési meghagyásokat ugyanis csak augusztusban Kézbesít- tették ki. Az adőzőknak tehát csak akkor állott módjukban fizetni és nem élhettek azzal a jogukkal, hogy a februári alacsonyabb szorzószám alapján számítsák ki adójukat. Februárban az aranykoronában számított adókat 7000-es szorzószámmal számították át, de ekkor még senki sem fizethetett, nem lévén fizetési meghagyása. Augusztusra pedig már életbelépett a 17.000-es szorzószám. Tehát a legpontosabb adófizetők is, önhibájukon kívül több, mint' kőtszerannyit kényszerültek fizetni, mint fizettek volna, ha idejében megkapják a fizetési meghagyást. Az eset csaknem szőről-szőra ugyanez a jövedelmi adónál is, amely most van kivetés alatt. Ezek a körülmények azok, amelyek az ország összes kereskedőit ős iparosait elkeserítik és megmozdulásra késztetik. A Magyar Városok Kongresszusa Komjáthy János polgármester beadványa értelmében felterjesztést intézett a pénzügyminiszterhez, akit arra kért, hogy a most folyó revízióknál a felhozott sérelmeket vegye figyelembe és mérsékelje a kereseti adóösszegeket és hasson oda, hogy a kirovások körül mutatkozó egyenetlenségek is niveiláltassanak. re*»?» »«smifcfűgyB» Ä Gárdonyi-Társaság nagy-gyűlése. Eger, 1924. okt. 24. Vasárnap délután 5 órakor lesz a Gárdonyi-Társaság nagy-gyűlése a Vár- megyehái »agytermében. A társaság tavalyi működése révén, az egész város osztatlan érdeklődéssel várja az ezidei gyűléseket, melyek Eger városa minden intelligens polgárának rövid idő alatt nélkülözhetetlen lelki szükségletévé váltak. A társaság mindest elkövet arra, hogy közönségével egyrészt a pesti és vidéki írókat ssemélyük szerint is megismertesse, másrészt arra, hogy a nemzet leikéből fakadó irodalom szeretetét fölébressze. A nagy-gyűiés programmjából kiemeljük Móra Ferencet, akiben elsőrendű előadót és nagyszerű mesélőt fog közönségünk személyesen megismerhetni s aki már úgyis az egész országé a híre szerint; Gáspár Jenőt, a Petőfi-Társaság tagját, az tfj Nemzedék szerkesztőjét, akinek szépséges lírai költeményei és regé“ nyei vezető helyet biztosítanak a komoly irodalmat szeretők lelkében. A helyi ismerősök közül Ringelhanni Fejér Juliskát, az elsőrendű előadót és írót már nem szükség bemutatnunk. Részletes program: 1. Elnöki megnyitó. 2. Titkári jelentés. 3. Ringelhanné Fejér Juliska: Asz- szonyok, ha határoznak. 4. Gáspár Jenő : Költemények. 5. Móra Ferenc előadása a szegedi Gárdonyiról. Egy órával a nagy-gyűlés előtt közgyűlés ugyanott, melyre kéri az elnökség a tagok teljes számmal való megjelenését, mert különben a tisztviselők és tagok nem lesznek meg választhatók. es«sc:$3ati*Ei^sK*s^saaaa2»afiH«ras»fiKB«sffliB ....A külföld bizalma tovább fokozza a magyar kölcsön árfolyamát. London, M.T.I. A magyar kölcsön árfolyamának erős emelkedése az itteni tőzsdén tovább tart. A tegnapi árfolyam 90’26 volt és így jelentékenyen túlhaladta eredeti kibocsátási árfolyamát. A lapok szerint ez a árfolyam-emelkedés annak a szilárd bizalomnak a biztosítéka, amelyet az angol pénzügyi körök a magyar újjáépítés sikerébe vetnek.
