Egri Népújság - napilap, 1924/2

1924-07-11 / 159. szám

hétköznap 1000» vasárnap 1600

§

korona. Eger, 1824. július 12. szombat. XLL évi, 160. tsz.

JF § #

Előfizetési díj postai szállítással

Bgg hóra. . 25.000 K ; Égisz és télévi előfizetési Meggeáévre 75.000 K ' — nem logadnnk el.

POLITIKAI NAPILAP.

Feielős szerkesztő: BEEZNAYIMRE.

Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11.

;A legutóbbi bányász-sztrájk.

nyelvű újságot is szerkesztettek. Telekiabálták a világot, miután kiszáradt torkukat leöntették, azokkal az erőszakoskodásokkal, amelyek idebent ugyan nem, de az ő üres koponyájukban megtörténtek. Szóval: dolgoztak — de a haza ellen; bánkódtak — a kone miatt, ami kiesett a

kezükből... Jajgattak s Jerichő falai összeomlottak 30 ezer bányász 5 heti sztrájkjára.

így fest a májusi bányász munka- beszüntetés. Ebből tanulhat a bányász, tanulhat a magyar közönség. Hogy pedig valóban tanul belőle: — egyelőre tamás- kodom. jOr. Cs. L.

Pénzszűke akadályozza a városi munkák megkezdését.

Eger, 1924. július 11.

A város legutóbbi közgyűlésein számos városi munkát szavaztak meg és azok elvégzésére felhatalmazták a város mérnöki hivatalát.

A közmunkákra vonatkozóan kérdést intéztünk Rapcsák József műszaki tanácsoshoz, aki az aktuális kérdésekről a következőket volt szives mondani az E. N. munkatársának:

— Legelső feladatunk a város úthálózatának rendbehozása volna, még pedig az aszfalt-utak kijavítása. Mint ismeretes, ezt házi kezelésben akarjuk elvégezni. A|kezdet azonban nehéz, sok anyagot és munkaeszközt kellett beszereznünk, jelenleg pedig szakértő munkásokkal állunk levelezésben. Azt hiszem, hogy a munkálatok igy rövidesen megkezdődnek először a bázak előtt, eztán ha a nagy melegek elmúlnak, az útburkolatokon. A zúzott kövekkel burkolt utcáknak egyelőre csak a kátyúit tömeíjük be. Zúzott kő ugyanis kevés áll rendelkezésre, a szükségletnek mindössze esek egy tized része.

— Az iskolák javítását is megkezdtük Persze csak apró renoválásokra gondolhatunk, mert kevés az erre előirányzott összeg.

— Az árlejtések lefolytatása is megtörtént a különböző városi munkálatokra- A kishídnál partfalat kellene építeni, a patakpartfalakat pedig minden évben ki szoktuk javítani. Már ezekhez is hozzáfogtunk volna, de nincs pénze a városnak, mióta az állam megvont tőle minden támogatást. A városi tisztviselők például még mai napig eem kapták meg júliusi fizetésüket, oly kevés a bevétel a város pénztárában. Azt a 100 milliót pedig, amit a népjóléti miniszter bocsátott rendelkezésünkre kis lakások építésére, még mindig nem használhatjuk fel a városi közmunkákra, mivel az erre vonatkozó engedély még nincs a kezeink között. Ez a 100 millió pedig anyagban van, ami ma 400 milliót ér. De ha beáll az általános áresés, nekünk is nagy veszteségeink lesznek.

— A városi szeszfőzdével is sok a bajunk. Ezt a Közellátási Vállalat vette házi kezelésbe s természetes, hogy számba- vehető hasznot akar belőle kihozni. Azonban a pénzügyi hatóság az üstökre szesz- mérő órák fölszerelését kívánja, amely nem olyan egyszerű, hogy mindössze fölszereljük. Annak szabványos módja van, ami a mai helyiségben meg sem valósítható. Uj építkezésre lenne tehát szükség, amire gondolni pedig ma igen bajos dolog. Tehát, hogy mi lesz a szeszfőzdével ilyen körülmények között,—nem tudom.Egyelőre a pénzügyi hatóság szeszfőzde-szakértők lehívását tanácsolta.

— Megakadtak a magánépítkezések is. A sürgős nyári munkák és a gazdasági helyzet ennek az oka. Csupán egészen kisszerű átalakításokra kérnek engedélyt.

Eger, 1924. julius 11.

k magyar bányaművek közül Salgótarján, Tatabánya, Tokod, a Borsodi bányák, Nagybátony ismét nagy sztrájknak voltak színterei. A megszervezett szociáldemokrata bányászok, a budapesti vezetőség parancsára, májusban letették a csákányt, nem szálltak le a bányába, megtagadták a munkát. A munkaszünet 5 héten át tartott. Körülbelül 30 ezer ember nem dolgozott, de nem is keresett ennyi idő alatt. Ha a májusi napi keresetet kilencvenezer koronára tesszük s azt megszorozzuk 30 ezerrel, milliókat kapunk kereset veszteségben, mikhez hozzácsatolva az elmaradt kitermelést, üzemi akadályokat saáe művekben, amelyek szenet fogyasztanak : megszámlálhatatlan a kár.

Kérdezzük: miért rendezték ezt a sztrájkot a lelkiismeretlen vezetők ?

A bevallott cél az volt, hogy a munkabéreket emeljék. A béremelés, a nagy drágaság miatt mindig kedves, csábító szirénhang a tömegek előtt. Ezért és a szolidaritásért sokra képes a szegény munkás.

Ámde a munkaadók nem álltak kötélnek, mereven elzárkóztak a követelés elől. Érre tőrt ki a sztrájk, amely 5 héten át tartott Végre megtört a munkásság. Kárba veszett az ötheti áldozat, mert a sztrájk kudarcot vallott. Minden a régiben maradt; de csak a nyilt színen.

A kulisszák mögött nagy dolgok történtek.

Peidl, Farkas, Heller és mások a kormányt nyomták, a kormány előtt azt merészen állították, hogy a sztrájk az emigránsok miatt tört ki. A kormány 32 emigránst engedjen haza és a bányász- sztrájk megszűnik.

A sztrájk megszűnt; — most a 32 emigránson a sor, hogy ide visszatérjenek, ahonnét lelkiismeretűk furdalásai miatt kimenekültek. íme, a bányász-sztrájk igazi oka. Tehát nem te, oh verítékező bányász, vagy a féltett kincs, drága gyöngy a vezetőség szemében. Nem az a fő, hogy te keveset dolgozzál, nagy bért nyerj; ne fekete, hanem fehér kenyér kerüljön az asztalodra. fA fő az, hogy az emigránsok haza kerüljenek az emigrációból, a száműzetésből, ahová senkise űzte őket, ahová maguk szántából mentek, igaz, hogy bűnös lelkiismeretűk furdálására.

És odakint talán éheztek, fáztak szegények ? óh dehogy! Éltek úgy, akár a hal a vízben. Volt kávéházuk, ahol összejöttek, megbeszélni nem a haza szegény sorsát, hanem gonosz terveiket. Volt emigráns-asztaluk, ahol Ínyenc ételek, finom italok kerültek a terítékre. Német, francia, sőt —Uram bocsi’ — még magyar

Napi politika.

A kormány munkája a parlamenti szünet alatt.

A belpolitikai élet homlokterében a nemzetgyűlés szünete alatt a szanálás és az ezzel kapcsolatos kérdések állanak. A szanálással kapcsolatban a kormány az egész vonalon a takarékosságot akarja keresztül vinni. Az egyes tárcák költségvetési kereteit úgy fogják megszabni, hogy azok az előírt korlátoknak megfelelően mutathassák fel a várható bevételek és kiadások közötti összefüggést. Egy bizonyos, hogy a kiadásokat a legminimálisabbra csökkentik.

A parlamenti szünet egyébként nemhogy hátráltatná, hanem még segíti a kormány munkáját abban az irányban, hogy a fővárosi törvénnyel kapcsolatban foglalkozzék a vármegyei törvényhatóságok újjáalakításának kérdésével, amely ugyancsak megoldásra vár.

A parlament szünete alatt az összes törvényhatóságok újjáalakítására vonatkozó előkészítő munkálatok befejezést fognak nyerni, miután a tanácskozások ebben a tárgyban megszakítás nélkül folynak és a reformkérdések megbeszélésére Rakovszky Iván belügyminiszter a már rendszeresített főispáni és alispáni értekezleteket a parlamenti szünet ideje alatt is megtartja.

A belügyminiszter kijelentése szerint a törvényhatóságok újjáalakítására vonatkozó rendelkezések rövidesen befeje-