Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-10-24 / 246. szám
2 mm. «fcpiuöAü 1924 október 24. tál, illátre község a ráeső */• részből csak 28% -ot tarthat meg magának s a többi 80*/#-ot annak a községnek tartozik átengedni, ahol a bánya vagy ipartelep fekszik. Ezeket az összegeket a községek a maguk háztartásában használhatják föl. Ugyancsak a rendelet intézkedik arról ie, hogy ha a minisztérium valamely község fogyasztási adókezelésével nem lenne megelégedve, jogában áll a község Többek kérésére Trak Géza polgár mester szerdán délután értekezletre hívta össze Eger város társadalmi egyesületei nek vezetőit, hogy közéletünk kiválóan értékes emberének: Breznay Imrének ismeretes ügyét megbeszélés tárgyává tegyék. Az értekezleten megjelentek: Isaák Gyuláné a Nöegyíet, Kriston Endre püspök a Katolikus Kör, Babocsay Sándor kormányfőtanácsos az állami iskolagond- noktág, a rám. kát. iskolaszék és a Ciszterci Diákszövetség, Rmztek Károly kir. tanfelügyelő a népművelési bizottság, Lip- osey Péter dr. kormányfótanácsos az egri ref. egyház főgondnoka, Molnár Kálmán dr. egyet. m. tanár a Gárdonyi-Társaság, Dallos Iván dr. ügyvéd az Öak. Tűzoltó és Mentő Egyesület, Grőnay Andor igazgató a Polgári Dalkör, Fehér Lajos h. állomás főnök az Egri Dalkör, Keller Aladár igazgató az állami polg. iskolák, Petrán József dr. h. kir. közjegyző a Székely Szövetség, Marossy József titkár az Egri Műkedvelők Köre, Balkay Béla elnök az Ipartestület és a Keresztény Iparoskor, Eger, 1924. okt 28. Lapunk október 17-i számában a köz- igazgatási bizottságban elhangzott nyilvános tárgyalás adatai alapján «Az egri Kigyó-tér palotája» címmel szatirikus közleményt hoztunk a hirek között A közleménynek nemcsak a száraz tényismer- tetés volt a célja, hanem annak a tisztes érzésnek ébrentartása is, mely városunk fejlődésének föltétele. Ezt igazolja az a levél is, melyet valamely, kétségtelenül ideális és helyes gondolkozásű polgártársunk Trak Géza polgármesterhez névtelenül juttatott el. — A levél ide vonatkozó része így hangzik: «... Az E. N. a régi patakmenti házak közt a Binét-féle romvár építési engedélyével foglalkozott. A város jövő fejlődése igen is, vasakarattal keresztülvi- endőként követeli, hGgy az a régi rom és ócska értéktelen tömkeleg, mind egytől- egyig eltakaríttassék, hogy helyet engedjen egy parkírozott térnek, mely a belváros szűk, levegő nélküli részének oly szükséges, mint egy falat kenyér! — De ezzel egy zeg-zugos, a városnak hátrányára lévő kis tűzfészektől is megszabadulna a város. Hiszen a tűzrendészed és szépészeti szempont se utolsó feltétel. — A mai Kossuth-téri piac-hídon túl már gyönyörködhetnénk a szép város-részben és láthatnánk kiemelkedni a hatalmas Irgalmas-rendházat az ő közérdeket szolgáló emberies intézményével: a férfi kőrterhére állami tisztviselőt kirendelni a forgalmi adóhivatal élére. Végűi a körzeti forgalmi adóhivatalok felállítására vonatkozóan intézkedik a rendelet. A pénzügyigazgatőság ugyanis, ahol a szükség megkívánja, körzeti forgalmi adóhivatalokat állíthat föl, amelyek több község (város) forgalmi adójának kezelését s ellenőrzését látnák el. Tomory István a Dobó István Asztaltársaság képviseletében. Levélben jelentette be csatlakozását Kürti Menyhért dr. fó- gimn. igazgató. Trak Géza polgármester megnyitván az értekezletet, felkérte a megjelenteket, hogy adják elő, mi az álláspontjuk a sző- banforgó ügyben. A társadalmi egyesületek vezetői sorra szólaltak fel, s valamennyien a legmelegebb hangon emlékeztek meg arról az érdemes közéleti munkáról, amelyet Breenay Imre mindnyájunk szeme- láttára évtizedeken keresztül folytatott, s egymásután adtak kifejezést a Breznay Imre iránt érzett tiszteletüknek és nagyrabecsülésüknek. Végül az értekezlet egyhangúlag a következő határozatot hozta: «Eger társadalmi egyesületeinek itt összegyűlt képviselői Breznay Imre közéleti fáradhatatlan és érdemes munkásságával szemben a legmelegebb elismerésüknek, személyével szemben őszinte tiszteletüknek és bizalmuknak adnak kifejezést és biztosan számítanak arra, hogy közéletünk az ö önzetlen és nagybecsű munkásságát a jövőben sem fogja nélkülözni.» házzal, melynek levegő és kilátás nyílna a létesítendő patakmenti park megteremtésével. Mindehhez pedig megadja a jogot az 1881. 41. t. c„ mely uteák, terek stb. részére feltétlen kisajátítást enged. Alig várjuk, hogy Polgármester úr vigye keresztül még a lakásínség megszűntével a régi Panakoszta-féle ház eltakarítását is, ami egyben közlekedési veszély megszűntét is jelentené ...» Mivel a levél Írója magát nem nevezte meg, — a polgármester ez úton kiránja megjegyzéseit megtenni: 1. Téves volt a tudósításnak az a része, mintha a Binét-féle telken új építkezésre nem adott volna engedélyt a tanács. Ennek mi akadálya sem lett volna, sőt egyenesen őröltünk volna annak, ha végre megszabadul a város a mostani szégyenletes kinézésű, rozoga épülettől. A tanács kijavításra nem adott engedélyt, nehogy ezzel az épület állandóságát évtizedekre meghosszabbítsa. 2. Most van munkálatban a város- rendezési és szabályozási terv. 'KziWargha László székesfővárosi városrendezési szakértő készíti, kinek európai neve teljes garancia arra, hogy a közlekedésügyi s szépészeti szempontok minden vonatkozásban honorálva lesznek. 8. Majd a tervezetnek tárgyalásakor fog eldőlni, hogy mi lesz a Binét-féle telekkel. Az adott eszme felett, hogy ott park létesíthessék, lehet eszmecserét folytatni, azzal is tisztában vagyunk, hogy a város kisajátítási jogát a törvény ily esetben is biztosítja, ha elfogadott szabályozási terv alapján kérnénk, — van azonban ennek a kérdésnek egy másik oldala s ez — a fedezet. Aki a szanált város háztartási viszonyait ismeri, tisztában van azzal, hogy ily munkálatokat a polgárság megfeszített áldozatkészsége sem bírna el. Ma meg kell elégednünk azzal, ha a békebeli alkotásokat, intézményeket fenn tudjuk tartani. Nagyobbszabá&u új munkálatokra anyagi erő hiányában nem vállalkozhatunk. * Közöltük a polgármesteri észrevételeket is. Azt hisszük, hogy a városrendezési terv szintén vagy egyenes útcát fog tervezni a minaret irányában, vagy terek Utóbbi esetben — ideiglenesen, piacteret kellene ott létesíteni mindaddig, míg az onnan befolyó helypénzek a költségeket amortizálnák. Az egész kérdést egy banknak kellene a várostól átvennie. A füzesabonyi állomAsfönök ünneplése. Ezer, 1924. okt. 28. Folyó hő 20-án ünnepelte Antoni János máv. felügyelő a füzesabonyi vasúti állomás főnöke szolgálatának 30. évfordulóját. Az évforduló alkalmából a füzesabonyi állomás személyzete megható módon fejezte ki tiszteletét és szeretetét irányukban mindenkor humánusan érző főnöke iránt. Az ünnep estélyén a személyzet fáklyás zenét adott a jubiláns tiszteletére, majd a Miv. dalköre énekelt. Az ünnepi szónok Benke Sándor, a dal- és olvasókör alelnőke volt, aki lendületes beszédben biztosította a jubilánst a személyzet ragaszkodó szeretőiéről. Az ünnepség a jubiláns vendégszerető házánál folytatódott, ahol nagyszámú vendég ünnepelte az éppen huszonötével házas Antoni Jánost. A tisztikar nevében Ssentivány Arthur titkár köszöntötte és szép beszédében an nak a kívánságának adott kifejezést, hogy az ünnepelt mihamarább kerüljön vissza oda, ahol pályáját kezdte, a magyar Kassára — állomásfőnöknek. A jubileum megünnepléséből részt kért Füzesabony község és környékének társadalma is. Mezey János és Brezanóczy János üdvözlő szavai után az egyház részéről Barsy József esperes, a község részéről Magnin Alfréd főjegyző, a vidék részéről Illés János földbirtokos mondottak megható beszédeket. A jubileum alkalmára az állomás személyzete megfestette Antoni Jánoz arcképét. US HÍREK a nagyvilágból KilfBId. A kormány kiáltványával indult meg a választási harc Németországban. — Olaszországban elkobozzák a lá- zítő lapokat. — Földcsuszamlás pusztított a norvég főváros mellett. — Bolsevista bandák újra betörtek Besszarábiába. — Az angol liberálisok és konzervatívok egységes fronton harcolnak a munkáspárt ellen. — Magyar előadások lesznek a Co- lumbia-egyetemen. — Pétervávott és Moszkvában megtámadták a lengyel diplomatákat. — Dortmund kiürítése megkezdődött. — A szovjetkormány egészségi népbiztosa általános csóktilalmat rendelt el. Magyarország. Még ebben a szemeszterben föiavatják az első magyar közgazda-doktorokat. — Az állatvédők a büntetőnovella utján akarják megfékezni az állatkínzókat. — A vasutasok a Máv. önállósítását sürgetik. — Budapesten csak Az egri társadalom állásfoglalás. Eger, 1924. okt. 2*. mmpo» ?*** Mi történjék a Binét-telekkel? Érdekes ma|áajavaslat. — A névtelennek az E. N. hasábjain válaszai a pelgármester.
