Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-10-21 / 243. szám
2 £í*JtU «ßFOJSAt* 1924 október 21. A Hevesvármegyei Jegyző-Egyesületnek. — Felvilágosításul. — A t. Egyesület f. hónap 16-án (csütörtökön) tartott közgyűlésében — mint a «Magyar Sző» vasárnapi száma közli — «kemény és határozott hangon követelte az egri jegyzőinternátus éléről való* eltávolításomat. Nyitott ajtót döngetett a t. közgyűlés, mert én 13-án kelt levelemben még közgyűlésük előtt elküldöttem lemondásomat Budapestre. Elküldöttem pedig azért, mivel egyrészt véget akartam vetni annak a szégyenletes hajszának, amelyet ellenem indítottak egyesek; legfeljebb 3—4 hevesmegyei jegyző. Másrészt ki akartam szabadítani a Jegyzők Orsz. Árvaház-Egye- ■filetének érdemes vezetőségét ebből a kellemetlen helyzetből, hogy — ismerve az én internátusi működésemet és éppen azért védelmemre kelve, — maga ellen is zúdítsa a felizgatott jegyzőket. Miről van sző? Arről, hogy az «Egri Népújság» aug. 10-diki (185.) számában •A holt kéz birtoka» cím alatt komoly cikkben tette szóvá azt, hogy az egri közigazgatási tanfolyamon a cathedréről hirdetik a holt kéz birtokainak elvételét. Ezt a cikket úgy állították be s most is avval érvelnek, hogy ez a «csúnya (?) támadás az egész jegyzői kart érte.* Erre a nevetséges állításra válaszolni sem érdemes, mivel ott még az sem volt megemlítve, hogy közs. jegyző volt az illető előadó, nem hogy az egész jegyzői karra vonatkozhatott volna. Sőt tovább megyek. Az Egri Népújság és én sohasem találtunk élvezetet abban, hogy a mások nyomorúságát kiteregessük. Ott volt 1921-ben a nagybátonyi jegyző esete, amelyről még a fővárosi lapok is hasábokat Írtak. Az Egri Népújság meg sem említette. És nekünk lett igazunk, mert a vizsgálat folyamán összezsugorodott, semmivé törpült minden vád. Voltak Hevesmegyébsn közs. jegyzők ellen fegyelmiek, felfüggesztés is. Tessék mutatni olyan esetet, amikor a be- végzett vizsgálat és elmarasztaló ítélet előtt szóba hoztuk a dolgot. Mindegy. Jelenszky Kálmán jegyzőegyesületi elnök, 14 hőnap őta lesi egy esetből kifolyőan, hogyan tudna rajtam egyet ütni. Az eset ez volt. Tavaly a nagyszűn- időben két nyaraló családot akart betelepíteni az internátusba 6—7 taggal. Ezt én kifogásoltam és megakadályoztam avval az érveléssel, hogy akkor ide ne pedagógust hozzanak igazgatónak, hanem szállodást. Innét van az ö ádáz gyűlölete én ellenem. Ezért adta ki a jelszót és megindította ellenem a hajszát. Ezt (és ugyanevvel a szóval élve) Kanzső György, a Verpeléti Népbank vezérigazgatója, szept. 23-án tudomásomra is adta avval a megjegyzéssel, hogy engem «Szabó Gyuláék mindenütt lehetetlenné fognak tenni; a közélet minden teréről leszorítanak. Pedig ö — mint mondotta — nagyon sajnálná ezt.» Kért is reá, hogy a saját érdekemben vonjam vissza a cikkben foglaltakat. Ugyanakkor, szept. 21-én, kaptam egy ügyvédi felhívást arra, hogy jelentsem ki: «... a cikkben foglaltakat visszavonom, mert téves információn alapultak.» Ezt persze én meg nem tehettem, mivel — a részletek most nem tartoznak ide — legjobb tudomásommal és meggyőződésemmel jöttem volna ellentétbe. Ez esetban persze abban maradt volna a «hajsza,» mivel az egyesületi elnök egyedül maradt volna bosszújával. De nem adhattam ki ezt a nyilatkozatot azért sem, mivel az úgy tűnt volna fel, mintha megfélemlítettek volna. Erre pedig semmi okom nincten. Hiszen ha Egernek és Ht.vesvármegyének közélete olyan, hogy egyik — szerénytelenség nélkül mondhatom — legönzetlenebb és leg készségesebb munkását, ilyen okból, félrelöki : az a közélet nem érdemelne közéleti munkásokat; az olyan közélet teréről visz sza kellene vonulnia minden tisztességes embernek. Az egri jegyzői internátusba elért a kezök. Onnét, ahol másfél évtizeden át dolgoztam lelkiismeretes önzetlenséggel, áldozatos munkával és lelkes szeretettel: — kimarhattak. Hogy pedig hogyan végeztem ottani teendőimet, arról az egri középfokú iskolák igazgatói és tanári-testületei nyilatkozhatnának, még pedig — reám nézve — esak nagyon kedvezően. De évről-évre a legnagyobb elismerését és háláját iktatta a jelentésekbe maga Szabó Oyula is »az elért fényes eredményért.« Mig ugyanis a Jegyzők Országos Árvaház Egyesülete át nem vette az internátust, ő volt az internátus működésének, ügymenetének a legfőbb óre hat éven át. A Hevesmegyei Jegyző Egyesületnek sok tagja van, akinek gyermeke a jegyzőinternátusban nevelkedett és azok mind csak igen kedvező véleménnyel lehetnek az én itteni munkámról. És ezen kivül is soha egyetlen hevesmegyei jegyzővel nem volt semmi kellemetlenségem. Százával idézhetném továbbá a hozzám intézett szülői levelekből az elismerésnek és áradozó dicséretnek sorait, amelyek itteni 17 éves működésemre vonatkoznak. Mivel azonban nem akaró: szélmalom-harcot azokkal a gyülölködőkkel, akik ezt nem akarják tudni: csak éppen megemlítem, de egyelőre elhallgatom. A vármegyei tűzrendészet élére, ahonnét szintén el akarna távolítani a Jegyző Egyesület, nem a magam jószántából kerültem, hanem Isaák Gyula alispán úr kérése, hosszas rábeszélésére vállaltam az ő iránta való mélységes tiszteletből és ragaszkodó szerétéiből. S hittel vallom, hogy valamint az internátus igazgatóságától megválva, — annak nemén vallom kárát, hanem az internátus: ha a vármegyei tűzrendészet vezetése nem az én kezemben lesz, az is csak kedvező lehet reám. Aminthogy a vármegyei tűzrendészed felügyelőség nem boldogított engem : — legtávolabbról sem tesz boldogtalanná, ha megválhatok tőle. És kárát vallja az én eltávozásomnak — különösen ily módon való eltávozásomnak— maga az egri jegyzőinternátus is. Nem tudom ugyanis elhinni, hogy — a történtek után — komoly és önérzetes, a tisztességre csak valamit is adó tanár, vagy tanító vállalkoznék a vezetésére ilyen abderita szellemű megítélés és elítélés után. Azt is mondja a határozat: » .. ellenkező esetben (ha t. i. el nem távolítanak az internátus éléről) még azt is kilátásba helyezték, hogy az intézettől minden támogatást megvonnak. «Erre csak azt jegyzem meg, hogy például a tavalyi támogatás a minimálisnál is minimálisabb volt*. A részletek nem tartoznak ide. Csak még egyet! Ezt az egész dolgot kár volt a világ elé vinni. Ék kár volt különösen ilyen alakban. A három sornyi (nagy betűs) főcím és a három sornyi (szintén nagy betűs) alcím szinte Bértő módon, úgy tünteti fel a Hevesmegyei Jegyző-Egyesület határozatát, mintha egyes-egyedül az én személyem miatt tartottak volna közgyűlést a heves- megyei jegyzők ; mintha csak azért jöttek volna össze, hogy engem »kivégezzenek«. Hiszen volt ott szóban sok más közérdekű és nagyfontosságá tárgy. Miért nam tették címnek azt ? Nem gondolták meg az egész hajsza intézői : mily rombolást visznek véghez a vasárnapi cikkel ötven tanúló ifjúnak lelkében ? Ezeknek én — büszkén vallom — példakép voltam a becsületes és szakadatlan munkára, a kötelességek pontos teljesítésére, a tisztes életre. Ezek a tanuló ifjak mindenkit biztosíthatok, bizonyára ezután a meghurcoltatás után sem gondolnak rosszat én rólam . . . A Hevesmegyei Jegyzőegyesületnek az a pár tagja, ki ezt a hajszát megindította: célt ért. Én eltávozom a jegyző internátus éléről. Eltávozom avval a hittel, hogy a becsületes, kitartó és önzetlen munka — nem mindig talál méltánylásra. Kár, hogy előbb nem tudtam. Szíves elnézést kérek, hogy művelt olvasóközönségünket a fentiekkel terheltem, ámde a »Magyar Szó« vasárnapi cikke arra kényszerített, hogy az érem másik oldalát is bemutassam. Eger, 1924. okt. 19 én. Breznay Imre. * Írre az ügyre vonatkozóan egyébként mai számunkban — a saját kezdeményezésére — vezető cikket írt Molnár Kálmán dr. egyet, megántanár, érs. jogakadémiai tanár is. Megjegyezzük még, hogy az erre vonatkozó vitát evvel a cikkel lezártuk ■ többé nem untatjuk vele olvasó közönségünket. KIS HÍREK a nagyvilágból Külföld. Mekka eleste nagy csapást jelent az angol külpolitikára. — Az angol munkáspárt Macdonald bukásától tart. — Véres csatározás folyik Bulgáriában a felkelő bandákkal. — Két orosz zászlóalj csatározott Besszarábiában a román sor- katonasággal. — Hivera utódjául Magaz tengernagyot emlegetik. — Német polgári blokk alakul. — Seipel kancellár merénylője megtért. — Állandó légi járat lesz Amerika és Németország között. — A spanyol bankárok nem vállalják Belgium német kölcsönét. — 100 ezer orosz menekültet honosítanak Franciaországban. — A fegy- nerszünet évfordulóját megünneplik Londonban. Magyarország.A váltságföld haszonbérek legszerenyebb leszállítása milliárdos veszteséget jelent az államnak. — Betöltik a körorvosi állásokat. — A kormány ragaszkodik a fővárosi tisztviselők létszámcsökkentéséhez. — A csornai cseadőrség kimerítő jelentést tett az egyedi bűnügyről. — A román kormány az emigránsok segítségével akarja megbontani az erdélyi magyarság egységét. — Békésen intézték el
