Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-10-16 / 239. szám
Előfizetési di] postai sz&Hltáss&l Sas hóra . 35.000 K Egén ti félévi clfifUctélt ««ggcdtvr* 105.000 K I------ntm fogadnak cl. ------P OLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BBEZNÄY IMRE. Szerkesztőség i Eger, Llcenm Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Napi politika. Másrészt ez a nagy szervezet hosszadalmassá és nehézkessé teszi az igazság- Oéztást. Hevesvármegyében megvolt a célszerűségi szempontnak a védelme, így Hevesvármegye inkább arra az álláspontra helyezkedett, hogy legyen bármily nehézkes az eljárás, esak az igazságszolgáltatás és egyezség-előkészítés ne legyen mogA vármegye múlt havi állásfoglalása után most a közigazgatási bizottság is azonos álláspontot foglalt el ebben a kérdésben és szintén napirendre tért a két dunántúli vármegye javaslatában foglalt kérdésre nézve. 1 Ez az állásfoglalás van közelebb aé általános fejlődéshez is. nyugtatás nélkül való.-3iWmíMÍ>»S>»OiO»ifO0SSSSSMSSS00»»ti»»»»»»>»WMT***** A nemzetgyűlés ülése. — Harmincét interpelláció. — Budapest, M. T. I. A nemzetgyűlés mai ülését 3/tll óra után nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Az elnöki előterjesztések után az indítvány ős iníerpelláciős könyvet olvassák fel. Az interpelláciős könyvbe 35 interpelláció van bejegyezve. Ezekre a napirend letárgyalása utáu legkésőbb V* 2 óra után térnek át. Ezután a fővárosi törvényjavaslat folytatólagos tárgyalására térnek át. Első szónok Peidl Gyula. Hosszasan foglalkozik a miniszterelnök genfi és a népjóléti miniszter szentgotthárdi beszédével. A két beszéd között ellentéteket vél fölfedezni. Azután a fővárosi törvényjavaslat birálatára tőr át, majd a szolnoki ítéletről ás evvel kapcsolatban fölmerült kérdésekről beszél. Kijelenti, hogy a szociáldemokraták nem ellenzik az orosz-magyar megegyezést. Általános érdeknek tartja hogy minden állammal megbéküljünk és felvegyük a kapcsolatokat. Nem élhetünk elzárkózásban, mert elpusztulunk. Ezután Malasits Géza beszél. Az egriek és az orsz. kát. nagygyűlés. «Meglehetős kormány krízis van — mondta Nagyatádi — amelynek én állok a középpontjában.» Ennek‘a válságnak elsimításán fáradozik most Bethlen István gróf miniszterelnök. E végből tanácskozott Horthy Miklós kormányzóval is. A terv a megoldásra nézve az, hogy az Egységes párt kitgszda-frakc'őjának kívánságát teljesítik, a földművelésügyi miniszter egyéni sérelmeit pedig úgy gondolja Bethlen megoldhatónak, hogy egyelőre, az Eskütt-ügy letárgyalásáig nem tölti be a földmivelés- ügyi tárcát. Ha ez megtörténik, akkor aztán ismét Nagyatádit kéri föl a tárca vezetésére. Ami elég hosszú határidőnek látszik. Ez idő alatt a földmivelősügyi minisztériumot Schandl államtitkár vezetné, akivel a miniszterelnök már szintén tanácskozott. Grieger Miklós ismét belépett a Kér. Szocialista pártba. A szocialista képviselők értekezletet tartottak, amelyen elhatározták, hogy a legélesebb harcot indítják meg a házszabály- revízióval szemben. Az Eskütt-ügy, mint Berky Gyula kijelentette, csakhamar tárgyalásra kerül, így minden remény megvan arra, hogy kiküszöbölik azokat az ellentéteket, ame lyek legutóbb ez Egységes-párt egységét veszélyeztették. Az Egységes párt osztatlan örömmel üdvözölte a házszsbályreviziót és a 33-as bizottság megalakulását. Bethlen István gróf miniszterelnöknél a kisgazdaképviselők bevonásával értekezlet volt. amelynek során a felmerült kérdéseket szak^zempontből vitatták meg. A tsnácskozás bizalmas jellegű volt így semmiféle megegyezésről sző sem lehetett. BMsaatasKsaaaaaaBts^aaBaaaaataaaasstsB Komárom és Esztergom vármegyék átirata felett napirendre tért Hevesvármegye köz- igazgatási bizottsága. Eger, 1924. okt. 15. A vármegye őszi közgyűlése, Plósz István vm. törvényhatósági bizottsági tag fölszőlalása után, egyszerűen napirendre tért Komárom és Esztergom vármegyék azon átiratán, melyben az 1923. évi XXIV. t. o. hatályon kívül helyezését sürgette a két egyesített vármegye. Ez a törvénycikk a gazdasági munkások és cselédek ügyeiben olyan bíróságot állapít meg a főszolgabíró mellett, melyben gazdák és cselédek vannak képviselve. Ez a kétoldalú képviselet szolgál megnyugtatásűl mind a gazdáknak, mind a cselédeknek az olyan vitás ügyek elbírálásánál, melyeknél a részletekbe hatoló ; tájékozottság elmaradhatatlan. i A most Budapesten lefolyt kát. nagygyűlés mély nyomokat hagyott az egriek lelkében is. Talán még egy kát. nagygyűlésen sem jelent meg annyi ember, mint ezen, s ami a legörvendetesebb — nemcsak mint hallgatók, hanem a nagygyűlés cselekvő személyeiként is szerepeltük. Mondanunk sem kell, hogy mindany- nyian elismerésre méltó buzgóságukkal vívták ki az egri nevet. A XVI. Országos Kát. Nagygyűlés kezdd akkordja: a lélekemelő és óriási tömegeket megmozgató Veni Sancte díszes egri névvel van vonatkozásban. Eger érseke : Szmrecsányi Lajos dr. pontifikálta, akinek az oltárnál az egri egyházmegyének a nagygyűlésre felérkezett és állandóan a fővárosban tartózkodó papjai és kispapjai segédkeztek : Vécsy László Tóth Tihamér dr., Frindt Jenő stb. Az ünnepi szentmise alatt a hívek százai járultak az Űr asztalához, A híveknek Kriston Endre püspök ős Venczell Ede prépost-kanonok osztották ki az Úr szent testét. Az eucharisztikus körmenetben közel negyedmillió ember vett részt. A menetben ott láttuk az egrieket is, élükön Szmrecsányi Lajos dr. érsekkel, Kriston Endre püspököt, Dr. Werner Adolf zirci apátot, Venczell Ede kanonokot, az egri papokat és az egri tanítóképző Mária Kongregációjának kiküldötteit Vécsy László vezetésével. A Kát. Népszövetség díszülésőn melegen ünnepelték Szmrecsányi Lajos dr. egri ősseket, ugyanis itt Czettler Jenő egyetemi tanár tartott előadást. Előadásában hangsúlyozta, hogy mennyire fontos a szövetkezeti szervezkedés. Beszédében követendő például állította oda Szmrecsányi Lajos dr. egri érseket, aki a mega egyházmegyéjében széleskörű gyáripart teremtett meg, amely a munkások ezreit foglalkoztatja. Hatalmas éljenzés és taps hangzott föl és a tudós előadó javaslatai nagy tetszéssel találkoztak. A nagygyűlés második napján as Örökimádás templomában misézett Szmrecsányi Lajos dr. egri érsek, akinek Kriston Endre püspök, Venezell Ede prépost ka- # nonok és az egri egyházmegye papjai segédkeztek. Az Örökimádás templomában 10 órakor volt az eucharisztikus díszgyűlés, amelyen a püspöki kar tagjai is részt vettek. Az egyik előadó Kriston Endre püspök volt, aki az Eucharisztia és az Oltáregye- sület címmel azokat a kapcsolatokat fejtegette, amelyek a híveket az oltárok és templomok méltó díszítése és a liturgikus eszközök gondozása révén Krisztus testéhez fűzik. Az előadás igen nagyhatású volt, űgyannyira, hogy a rendkívül előkelő közönség a szent hely ellenőre sem tudta elfojtani tetszésének zajosabb megnyilvánulását. A Crédó-Egyesülat közgyűlésén Tóth
