Egri Népújság - napilap, 1924/2

1924-10-14 / 237. szám

Ára 1500, vasárnap 2000 korona­Eger, 1924. október 14. kedd. XL), évf. 237. m. P W Előfizetési díj postai szállítással POLITIKAI NAPILAP. Xob hóra . 35.000 K Egét* és KléTi elöfUctiat MaggadéTrc 105.000 K I — nem fogadnak eL Felelő« Szerkesztő: BBEZNAY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. Az Országos Katolikus nagygyűlés. Eger, 1924. okt. 18. Vissza velük! Eger, 1924. október 13. Az a hangtalan szerénység, amely nemrégen lábűjjhegyen járva még létezé­séért is bocsánatot látszott kérni, újabban kezd olyan prepotensaé válni, amit a köz­véleménynek az első megmukkanásakor könyörtelenül el kell tiporni. Szinte meg- bökken az ember attól a vakmerőségtől, mely a nemzetgyűlésen egész agresszivi­tásával meg mert nyilatkozni. Nem mertük hinni, bogy akadjanak emberek, akiket hataloméhségük egy sület- len forradalmi komédián keresztül a bol- Bevizsnusuak való kapitulációig ragadott el s akiknek szánalmas vergődése majd­nem Magyarország elbukását idézte elő : olyan önérzettel merjenek újonnan elő­térbe rugtatni, mintha semmi közük sem lenne ahhoz, hogy az ország épülete mi- attok majdnem porrá égett ! Élvezet volt nézni, amint támadásu­kat a miniszterelnök a tőle megszokott rutinnal és biztonsággal kivédte. Az a si­ker azonban, amellyel ellentámadásba menve, hadállásaikból kipörkölte, hogy azután lehengerelje az egész csoportot, egyenesen fölemelő és lelkesítő volt. A zalaegerszegi táborban internált két-bárom országmérgező suhancőrt nem­csak Magyarországot, de az egész külföl­det is összejajveszékelő csoportnak oda­vágta azt, hogy az internálás rendszerét az októbristák kezdeményezték és hogy az éjjeli letartóztatások nagy mestere, Ká­rolyi belügyi fullajtára volt. Ez ellen már csak szofizmákkal és dadogással tudott védekezni a Károlyi-jogrend fölszentelt papja és politikai koncepciójának ezidő- szerint magyarországi helytartója. Az ország higgadt közvéleményének leghöbb kívánságát öntötte szavakba a miniszterelnök akkor, amikor beszéde csat- tanójakép kivágta azt, hogy evvel a hid­rával, amely újra be szeretné csempészni magát, a jogrend védelme alatt, az ország politikai és társadalmi közéletébe, nem­csak végezni kell, de végezni is fog a kormány. Hogy végezzen Is, az legfőbb óhaj­tásunk, mert arra, hogy elméleti jelszava­kon nyargaló, az ország igazi nemzetfen- tartő rétegeivel semmi összeköttetésben nem állő politikai szélhámosok játékszere legyen még egyszer az ország ; hogy megismétlődhessék az az abszurdum, hogy az ország kormányzásához még csak nem is konyító, magukat örök időkre blamiro- zott politikai hullák megint megmérgez- hessők az ország vérét: Magyarország, az abszurdumok hazája, nem volna többé úgysem kapható. Mint megírta az E. N., az Orsz. Kát. nagygyűlés október 12 én, vasárnap, ün- nepies szent misével és Veni Sanctewal kezdődött, amelyet Szmrecsányi Lajos dr. egri érek mondott. A szent mise alatt a Mária-kongregációk tagjai és a gyűlés résztvevői nsgy számban járultak az Ur asztalához. Az áldoztstást Horváth Győző és Kriston Endre püspökök végezték. Dél­után szentsége* körmenet volt, amelyet Csernoch János hercegprímás vezetett. A körmenet után megkezdődtek a nyilvános gyűlések, amelyek programm szerinLfoly- tak le. A Te Deum ma, kedden, reggel 9 órakor lesz és Zichy Gyula gróf pécsi püspök mondja. A nagygyűlésen Egerből is számosán vettek részt úgy az egyháziak, mint a világiak köréből. Itt említjük meg, hogy a nagygyű­lésen az egriek közül Kriston Endre püs­pök és Tóth Tihamér dr. tartottak érté­kes előadást. Budapest, M. T I. Vasárnap délelőtt 11 órakor kezdődött a fővárosi Vigadó nagytermében a megnyitó ülés, amelyen megjelentek József főherceg, József Ferenc és Albrecht főhercegek, Izabella, Auguszta, Mária és Zsófia hercegnők, Horthy Mik- lősné, Szmrecsányi Lajos dr. egri érsek és az összes püspökök, valamint Bárdos Ré­mig pannonhalmi főapát, P. Zadravetz tá­bori püspök, stb. A kormány részéről Vast József és Klebelsberg Kunő gróf minisz­terek, a nemzetgyűlés részéröl az elnökség tagjai, a főváros részéről Ripka Ferenc kormánybiztos és dr. Sipioz polgármester. 11 órakor megjelent Apponyi Albert gróf és egy sereg közéleti kiválóság. Itt a megnyitó díszbeszédet Apponyi Albert gróf mondotta. A nagyhatáeű be­széd után Zsembery István alelnök bejelen­tette, hogy a nagygyűlés vesetősége táv­iratban üdvözölte a pápát, a királyi csa­ládot és a kormányzót. Schioppa Lőrinc pápai nuncius beszédét azzal a magyar mondattal kezdte : »Hiszek Magyarország föltámadásában !« ami után percekig tartó éljenzés és taps következett. A nuncius kifejtette, hogy Magyarország föltámadá­sának egyedüli útja a szeretet. Dr. Leo­pold Antal esztergomi praelatus-kanonok beszédében a magyar katolikus egyház és az interregnum kérdéseit fejtegette. Hétfőn délelőtt 9 órakor az Országos Katolikus Tanító Szövetség tartotta köz­gyűlését a Szent István Társaság ülés­termében. öveges Kálmán megnyitó be­széde után Prohászka Ottokár dr. püspök mondott ünnepi beszédet. Az eucharisztikus nagygyűlés 7,12 óra után kezdődött Csernoch János her­cegprímás elnökletével az Örökimádás- templomban. A Szociális Misszió társulat ma dél­előtt 10 órakor nyitotta meg díszközgyűlé­sét a központi Kát. Kör dísztermében. Ott voltak Horthy Miklősnő, Vass József mi­niszter stb. [A díszközgyűlést Prohászka püspök nyitotta, utána Lonbay Éva nővér számolt be az elmúlt év működéséről. A nemzeti zászló megbecsülése. Eger, 1924. október IS. Nem is olyan régen hatalmas harcok folytak a magyar nemzeti színekért á par­lamentben; Béca minden erejét megfeszítve küzdött a magyar színek ellen. Ma már túl vagyunk a bécsi intriká­kon ; a magyar lobogó szabadon leng az ország határain belül. De vájjon él-e mindenkinek szívében a nemzeti zászló, mint a nemzeti 6szme, a nemzeti becsület szimbóluma ? Sajnos, nem. Győr városa észrevette a bajt és kö­vetésre méltó módon igyekszik a jövő generáció leikébe plántálni a zászló jelen­tőségét. A győri városi tanács elrendelte, hogy minden iskola, középület előcsarnokában tétessék ki a nemzeti színű zászló és a magyar eimer s kötelezővé tette a zászló előtti tisztelgést. Nem kellene ezt a példát nekünk is követni? Nagyatádi marad? Nagyharsány, M. T. I. Nagyatádi Szabó István ós Pesthy Pál igazságügy­miniszter a kíséretükben lévő képviselők­kel népes banketten vettek részt. A fel­szólalásokban a szónokok mindnyájan biztosították Nagyatádi Szabó Istvánt a kisgazdapárt változatlan bizalmáról és szeretetéröl és kérve kérték arra, hogy kívánságaikat a párt kebelén belül igye­kezzék mepvalősítani. Pesthy Pál felszó­lalásában a többek között ezeket mon­dotta : «A magyarság gerincét nem ké­pezheti más, mint akisgazda társadalom.« A kisgazda-társadalmat kell erősíte­nünk minden igyekezetünkkel. A kisgaz­datársadalom sorában kérte Nagyatádit a megfontolásra. Nagyatádira szemmellát- hatőan hatottak a .felszólalások és valójá­ban kijelentette, hogy amik a beszédekben elhangzottak, azokat figyelembe veszi és megszívleli.

Next

/
Thumbnails
Contents