Egri Népújság - napilap, 1924/2

1924-10-09 / 233. szám

2 ß(*Ki N&PUJS&0 1824, október 9 Csak egészséges lakásokat szabad ezentúl építeni. A belügyminisztérium rendelete as építkezési szabályrendeletek megváltoztatásáról. Eger, 1924. október 8. A belügyminiszter a napokban ren­deletet bccátott ki; a rendelet ezerint a tuberku'ozis terjedésének egyik legfőbb oka és a védekezés egyik 1 gnagyobb aka­dálya az, hogy lakóházak építése nem fe­lel meg a legelemibb egészségügyi köva- telinényeknek sem. így még az újabb épít­kezéseknél is nem egy helyen, az egész­ségre ártalmas anyagot használnak; a la­kóházak falai a talajnedvességtől nin- csennek elszigetelve, a lakószobák feneke puszta föld, amely egyrészt kellően nem tisztítható, másrészt állandó kigőzölgésé­vel megrontja a szoba lavegöjét. Az abla­kok aránytalanul kicsik és szükek, a fal- szellőztetők psdig teljesen hiányzanak. Ezért az ilyen lakóházak a tüdővésznek fészkei. Ezek a hibák, a rendelet szerint, on- nnn keletkeznek, hogy egyrészt sok helyen az építkezési szabályrendeletek hiányosak, másrészt pedig, ahol az egészségügyi kö­vetelményeket figyelembe is veszi a sza­bályrendelet, intézkedéseit nem hajtják végre a kellő szigorral. Ezért elrendeli a miniszter, hogy az építkezési szabályrendeleteket megfelelően módosítsák és azokat a jövőben a legszi­gorúbban végre is hajtsák. A szabályrendeletnek a következő in­tézkedéseket kell tartalmaznia. A lakóháza­kat szilárd alapra, (kő, tégla, beton) kell építeni. Az épület belterületéről építkezés alkalmával a humuszos réteget, a káros kigőzölgések m3ggátlása végett, el kell tá­volítani. Az épületek padlóvonalának a ta­lajszín felett legalább 30 can magasság­ban kell lennie. Az ajtók, ablakos lehető­leg délre vagy délkeletre nézzenek és a lakásul szolgáló helyiségek ablaka a sza­badlevegőre nyíljék- A lakóhelyiségek ma­gasságmérete 2.6 méternél kezdődhet. A lakás egy szobájának legalább 16 négyzetméter területűnek kell lennie. Az abiaknyilás területe nem lehet kisebb a lakóhelyiségek területének 10 százalékánál. Az ablakokat külső és belső szárnnyal kell ellátni s úgy kell elhelyezni, hogy a ke­resztben való szellőztetés lehetséges le­gyen. Az ajtóknak legalább 90 cm. széles­nek és 2 méter magasnak kell lenniük. A lakóhelyiségek belsejében a szobafenéknek deszkából vagy más tisztán tartható anyag­ból készültnak kell lennie. Ezeken kivül kötelességévé teszi a miniszter a hatóságok nak, hogy a lakások egészségre ártalmas túlzsúfoltságának elkerülése végett, e te­kintetben is fokozottabb ellenőrzést gya­koroljanak. Az intézkedésről február else­jéig kell a hatóságoknak a minisztérium­hoz jelentést tenniök. A belügyininiezter tényleg fajmentő és nagyon időszerű rendelkezésének meg­felelő végrehajtása a tuberkulózis elleni védekezésnek egyik leghatásosabb esz­köze lesz. A bélapátfalvaiak méltatása. Pánczél Béla, Nemessányi-Kontuly Béla és Morvay Kálmán képkiállitása Eger, 1924. október 8. A Líceum nagytermében vasárnap óta nyitva álló műrészkiállítás iránt mér­sékelt érdeklődés nyi'vánűl meg. Na­gyobbra annál inkább kellett számítani, mert nemrég is volt képkiSllítás Egerben és a művészet szeretői — már pedig ide | kell sorolni mindsn művelt embert —nem szokták elmulasztani az összehasonlításra kínálkozó alkalmakat. A kiállítást megiekintetie Szmrécsányi Miklós ny. min. tanácsos is, aki egyss mű­vészeti kérdésekről élénk közléseket adott az ifjú művészeknek. Több előkelő egri és vidéki látogató is megnézte a kiállítást, és egyesek már vásároltak is, A kiállításról a következő sorokat kaptuk : Három fiatal magyar festőművész kiállítását néztem meg a minap a Líceum dísztermében. Ma, amikor már majdnem odáig ju jött a képzőművészet, hogy nem egyéb theoriák illusztrálásánál, jól esett felfris­sülni abban a nagy ős őszinte természet­szeretetben, ami a fiatal művészek mun­káiból árad. Pánczél Béla művészete a természet, a magyar föld meglátását éa visszaadását tűzte ki céljául. Színskálája inkább a máiy színek felé hajlik, amiből csak néha csil­lan ki egy-egy tüzes kék vagy fehér. Kék színeit különösen drámai erűvel szólaltatja meg. A Csend című képén pl. a kők szí­neknek, csodálatosan szép szimfóniáját adja elő, előadása meleg közvetlen. A Tó reggel nagy átérzőse az ébredő természet nek egész egyszerűen, szinte két tónusban kifejezve. A Toldi című vászna bár vál­lat, mégis fáradt, nincsen meg benne az impresszió szuggesztiv ereje. Ugyanezt mondhatjuk a Fürdik a holdvilág című kompozíciójáról is. Pánczél képeiről, a nagy természet imádó rajongása szól felénk. Érték, akitől még sokat várhatunk. Morvái Kálmán munkái nagyjában azonos eszmék tolmácsolásai. Naiv, kere­eetlen, minden ieknikai rutin nélkül cso­dálja a természetet és ezt a csodálatot adja elő vásznain. Az Erdő reprezentálása, egész ter- mószatiátásának. A nagyszsrű zöld vilá­gítást rontja néhány izgató magas szín- folttal és a nagy kontrasztok mellett, mégis befejezett egészet tár felénk. Tájképeibsn szereti a kiegyensúlyo­zott zárt foltokat, tiszta zárt formákat. Tárogató nóta című kompozíciójában az előadás kissé keresett. De e mellett érez­zük egy jövendő művész feltörő vonal- vezetését. Nemessdnyi-Kontuly Béla művészi meglátásai a másik két műrész útjátől már eltérő irányban haladnak. Neki a természet inkább alkalom, mint illusztratív thema, hogy egy-egy színfoltot, egy-egy vonalat kivetítsen magából. Inkább tudatos ter­mészetfigyelő, mint rajongó. Az őszi reggel című vásznán egy felhangolt zöld skála zenél felénk, míg a Munkások inkább a meleg vöröa színek szimfóniája. Grafikáiban sok a művészet­filozófiái tudás. Talán kissé hidegek, nem közvetlenek. Síkban mozgó, «tylizált, dyna­mics zárt kompozíció a törekvése. Leg­jobban eléri ezt a Vásár a Ferencvárosban című rajzában. Memsssányi-Kontuly még keresi ma­gát és az a benyomásunk, hogy a saját életét még nem sikerült teljesen áthidalnia a való élettel, az egyes biztos vonalból és merészen odaérzeit színből már látjuk egy komoly művész biztos kibontakozását. A kiállítás iránt, amely vasárnap, f. hó 12-én zárul, nagy érdeklődés mutatko­zik, és mindjárt a megnyitásnál két kép liláit vevőre. (—k—b'—) KIS HÍREK A NAGYVILÁGBÓL Külföld. Új görög kormány alakult.— Az angol alső'aáz mai ülésén dől el a Micdonald-kormány sorsa. — Az olasz nagyvárosok és sajtó képviselői magyar­országi tanulmányútra jönnok. — Anatole Franca utoiső óráit éli. — A francia kor mény nem gördít akadályokat Németor­szágnak a Népszövetségbe való felvétele ellen. — Ali emir lesz Hedsasz királya. — Leégett a római parlament tetőzete. Magyarország. A kultuszminiszter meg­bízta Wlassics Gyulát,hogy aVarosi Szinhftz bérlőiétől szabadítsa meg az államot. — Az Akadémia akciói indított az aradi vér­tanúk szobrának hazahozatalára. — A Ma­gyar Nemzeti Szövetség üdvözlő iratot küldött Appor.yinak. — Az Amerikai Mór gán-csoport kölcsönt ajánlott föl Debrecen­nek. — 19-én Byron ünnepet rendez a Kisfaludy-Táraaság. — Moravciik profesz- szor állapota válságos. — A cseh sovinisz­ták Kassa élére kormánybiztost kérnek. — Eddig 17.000 holdat osztottak szét vi­tézi telekre. — A színigazgatók szövetsége állást foglalt a kabarék ellen. — Közgyű­lést tart a Petőfi-Társaság. — 100 milliár dós tőkével ma megkezdődött az inter­venció a tőzsdén: az áresések megállítása a cél. — Bornemissza Gyula lesz az űj vatikáni magyar követ. Mariházyék távozása után, Az utolsó előadások. — Kapuzárás. Eger, 1924. október 8. A Városi Színházban újra elülhet a por. Mar^házy Miklós igazgató hatalmas számúra nőtt társulata lezárta a panaszos őszi ciklust Nagy előrelátás nem kellett annak megállapításához, hogy ez a hat hét gyönge szüretet hoz a társulatnak. Meg is jósolták az öreg izinhíz-tudőaok, hogy nem fog sikerülni a szál ellen vitorlázás. Azok az osztályok, amelyek a színházlátogatók ge­rincét alkották a múltban, gondolni sem mertek a színházra ős a lemondás egy gesztusával intézték el azt. A kísérlet nem csak Egerben mondott csütörtököt, hanem országszerte. Aranyparitásra emelték a helyárakat akkor, mikor a közönség számílásba ve­hető részének a jövedelme még esek az aranyparitás 35% án állott. Az is igaz, hogy a társulat a legjobb szándékkal sem tudott a békebeli színvo­nalig emelkedni. El keil ismernünk a nagy áldozatokat, a jő zenekart, ami Mariházy- nak föltátlen érdeme, azonban másrészt a leáldozó fény mellett az árnyék is hosszú. Lehet, hogy a néha jól bevált szereposz­tást azért váltotta fel kedvetlen játék, mert az üres nézőtér sohasem alkalmas a sze­replők jő lelki diszpozíciójára Azonban ezen kellett volna, mert hiszen lehetett volna segíteni. Az utolsó előadások között Martos Ferenc Tündérszerelem című székely nép meséből írt operettje volt egyike a ked­vesebb előadásoknak. Huszka Jenő mu­zsikája és a hazai érzések, a szép dalok igen rokonszenvessé tették a darabot. Nem tévesztették hatásukat a különböző táncok és közöttük a sellőké. A szereplőknek kocsideréknyi virá­got, nemzeti szalagos koszorúkat hozott a vasárnap est sok kisebb-nagyobb cso­maggal együtt. A hétfői házat, a bezáró darab, Zilahy Lajos Süt a nap ja tette jelentőssé. Voltak, akik azt mondották, hogy ez az est voic Mariházy társulatának legsikeresebb já­téké, voltak, akik azt hangoztatták, hogy erre a darabra kiváltkópen fölkészültek a színésze’?, hogy megmutassák azt a kü­lönbséget, amely a Műkedvelők Körének tűzoltó-napi erőltetett föllépésével szemben könny n megállapítható. A Műkedvelők nagy érdeklődéssel vonúltak föl. És mi ezúttal is megállapít­juk, hogy a nemes értelemben vett mű­kedvelés lelkiismretesebbő teszi a színészt, mert az Isten áldotta ezinésztehetségnek könnyű versenyeznie a kisebb gyakorlatú műkedvelőkkel. A közönségnek haszna volt belőle, hogy az átlagnál jobbat kapott. A Műkedvelőknek nem ártott, mert hiszen a jól fölfogott műkedvelés társadalmi szük­séget pótol, de nem akarhat színművészeiét fölöslegessé tenni. Aminthogy az nem is fölösleges ős nem is lehet soha, Egerben sem, ahol pedig a műkedvelői meglehetősen életképes.

Next

/
Thumbnails
Contents