Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-10-07 / 231. szám
Ára 1500, vasárnap 2000 korona. fíger, 1924. október 7. kedd. XLI, évf. 231 m Előfizetési díj postai szállítással ígg hőn . 35.000 K Égési ét félévi elöilictéit SUggedévrc 105.000 K I — nem logadnnk el. POLITIKAI NAPILAP. Felelő« azerkesztő: BHEZNHY IMRE. Szerkesztőség i Eger, Licenm. Riad óhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. ftz írstty tanítónSK^PZS'latézet jubileumi flunepségeL Eger, 1924. október 6. Nagy ünnepre virradt vasárnap reggelre az egri érseki r. k. tanítőnőképző- intézet s vele az egri társadalom. Az Angolkisasszonyok vezetése alatt állő intézet ekkor ünnepelte alapításának ötven éves jubileumát. Ötven év nagy idő egy kultúrintézmény történetében. Különösen az egy ta- nítőnöképzőnél, amely intézetek ez alatt az az ötven esztendő alatt nagy szervezeti változásokon mentek keresztül. Amióta Eötvös József báró, a nagy kulturpolitikus, megalkotta az ö Csengery Jánosával a magyar népműveltsőg pilléreit lerakó alaptörvényét : szükségszerű lendületet vett az eddig elárvult tanítóképzés ügye is. Mindenütt, minden kulturális középpontban az állam állított új tanítóképzőket s egyházi főhatóságaink idejekorán felismervén ez intézetek szükségeiBégét és fontosságát: az állammal szinte egészséges versenyre kelve, az egyházmegyék székhelyein sietve- siettek tanítóképzőket állítani. Ebben a forrongó kulturkorszakban létesült az egri érseki tanítónőképző is, hogy az egri egyházmegye tanítőnő-szük- Bégletét fedezze. Az egri tanítőnöképző — mondanunk sem kell, — fényesen beváltotta azokat a reményeket, amelyeket az akkori főpásztor: Samassa József dr. fűzött ax intézet alapításához. Az Angolkisasszonyok vezetése alatt, Isten és hasa szellemében nevelve, a legkitűnőbb kezek alól kerültek ki egymásután a legjelesebb tanítónő-generáeók, amelyeknek tagjai a tanítói élet legnehezebb, legnagyobb áldozatkészséget követelő viszonyai között is fényesen megállották a helyüket és eredménnyel munkálkodtak a magyar népműveltség megteremtésén. Ezt a tényt különben a főpásztor is leszögezte oltárbeszédében ős mi is azt hisszük, hogy a nagymultű intézetnek ennél szebb és fölemelőbb, értékesebb és elisme- rőbb dicséret már nem is adható! Az ünnepi mise és Te Deum. Az Angolkisasszonyok tanítónőképzőjének jubileumi ünnepségei ama Programm szerint folytak le, amit már napokkal előbb hírül adott az Egri Népújság. Reggel 9 órakor az Angolkisasszonyok temploma megtelt előkelő közönséggel s néhány perccel 9 óra előtt megérkezett Szmrec8ányi Lajos dr. érsek is, aki Ivá- novich Emil dr. apátkanonoknak és udv. papjainak segédletével az ünnepi misét oelebrálta. Mise után az evangélium oldalán klasszikusan ékes beszédben méltatta a jubileum jelentőségét, bálát mondva a Gondviselésnek és teljes elismerést adva az intézet vezetőinek eredményekben gazdag, áldozatos munkájukért. — Te Damn után véget ért a templomi ünnep, és 10 órakor megkezdődött a jubileumi ünnep az intézet dísztermében. A díszterem szinte zsúfolásig megtelt ünneplő közönséggel s addig, mig a főpásztor meg nem érkezett, a viszontlátás kedves örömeit élvezték a jő apácák és a régi növendékek. Kimondhatatlanul örültek egymásnak ezek a jó lelkek és se vége se hossza nem akart szakadni a sok apró ked- ▼esebbnél-kedvesebb reminiszcenciának. — Közben megérkeztek Eger társadalmának előkelőségei. Ott láttuk a székesfőkáptahn tagjai közül Kriston Endre v. püspököt, Dutkay Pál, Ridarosik Imre prelátusokat, Török Kálmán és Venczell Ede prépost, Ivanovich Emil dr. apátkanonokokat. Megjelent a kultuszminiszter képviseletében Kósa Kálmán dr. miniszteri titkár, továbbá a vármegye, a város, a hatóságok és intézetek képviselői, a társintézet küldöttsége, élén Csanády László dr. tanítőkőpző- intézeti igazgatóval. Amint pedig megérkezett Szmrecsányi Lajos dr. érsekfőpáeztor, megkezdődött a jubileumi ünnep ja tanítőnőképzö énekkarának — mit Meiszner Imre vezényelt — Magyar Hiszekegyével és ünnepi dalával. A gyöüyörü énekszám után Venczell Ede prépost, kanonok, egyházmegyei főtanfelügyelő mondotta el rendkívül tartalmas és magas czárnyalásű megnyitóját. Az isteni Gondviselés iránti mélységes hálával eltelve kezdte beszédét, hogy az intézet megérhette a mai örömünnepet. A vallások műveltségnek, a hazafiasságnak, a népműveltség ápolásának ez a tiszteletreméltó hajléka nagy munkát végzett a lepergett ötven év alatt, amit ildomos megünnepelni. Körülbelül ezer tanítónő rajzott ki e falak közül, akik mély, beeső vallásos érzéssel, törhetetlen hazaszeretettel, egy éleir3 való hasznos ismerettel kerültek ki az élet útjára, ünneplésre méltó ez a tény, mert az innen kikerültek az anyagiasságon felülemelkedve, egész lényüket a földhöz ragadt nép nevelésének szentelvén, az egyháznak és hazának tettek megbeciülhetet- len szolgálatot. Akik nemcsak a nép körében, hanem a társadalmi élet minden viszonylatában megállották a helyüket. Nél külük lezüllött volna népünk s nem fejlődött volna termelő munkája. Soha sem feledte ez az intézet azt sem, hogy mélyen vallásos családanyákat adjon a társadalomnak. Sokan, nagyon sokan vannak, akik élvezték ennek az intézetnek az áldásait, s akik már mint gondos családanyák elismeréssel és könnyes hálával adóznak nevelőik áldozatos munkájának. Az intézet vezetőinek, az Angolkisasszonyoknak, ön- feláldozása előtt pedig meg kell hajolnunk. Amíg mások élvezik fiatalságuk minden örömét és boldogságát, ők lemondva mindenről,mit az élet és világ nyújthat: egyedül az őrök élet jutalmára' várnak. Ezért hagyták el a szülői házat, hol az élet első örömeit izlelék, testvért és rokont, a családi kör meghitt légkörét, hogy a zárda magányosságában idegen gyermekek nevelésének élve, szegénységben munkálkodhassanak az egyház és haza szent ügyén. Neveket nem említ, de az Angolkisasszonyok mindegyike az őrök élet könyvébe Írja a nevét, önzetlen, gyönyörtelen életével és áldozatos munkájával. Nélkülük meg nem érte volna ez az intézet a jubileumot ■ nélkülük elpusztult volna korunk sokszor vigasztalan útvesztőiben. Szemeit a jövőre irányítva kéri az intézetre Isten bőséges áldását. Üdvözlések. Kósa Kálmán dr. miniszteri titkárnak, a kultuszminiszter képviselőjének, igen hangulatos beszéde következett ezután. A vallás és közoktatásügyi minisztérium nevében melegen üdvözli a jubiláló intézetet. A ragyogó múlt legyen egy szebb jövőnek a záloga, amelynek lényege mielőbb az integer Regnum Martánum legyen. — Trak Géza polgármester, Eger város közönsége nevében szólott s beszédében kiemelte a-jubiláló intézet közvetett nagy érdemét a város kultúrájára, Ruszlek Károly kir. tanfelügyelő pedig a tankerület nevében mondott igen szép üdvözlő beszédet. Majd Holló Gyulánénak, a Mansz. képviselőjének, Bzavai keltettek mély hatást a hallgatók lelkében, amely után Hamzáné Álföldy Róza igen kedves prolőgját mondta el Sehwendtner Mária Y. o. növ. igen szépen és hatásosan. Majd Kiszely Imre igazgató ült az előadói asztalhoz és az intézet történetét foglalta össze, magvas, élvezetes felolvasásban. Nagy elismeréssel és ^szeretettel emlékezett meg az intézet alapítójáról és jótevőiről, első tanárairól és növendékeiről. Alexy Borbála nevének említésekor szívből jövő éljen és taps hangzott el a nagyteremben és a fényes nevek, mint Samassa Józsefé, Szmrecsányi Lajosé, Bideskuthy Amáliáé, Toldy Izabelláé, Zsendovies Józsefé, Katinszky Gyuláé, Farkas Szidóniáé, Beleznay Etelkáé, Lengyel Júliáé a kedves emlékek egész sorát keltették a hallgatókban. Végül közölte az igazgató, hogy az intézet az 50 év alatt 982 oklevelet állított ki. A régi növendékek, a Szociális Misz- szió, az Úrasszonyok Mária Kongregációjának nevében Misik Jánosné beszélt igen
