Egri Népújság - napilap, 1924/2

1924-10-07 / 231. szám

Ára 1500, vasárnap 2000 korona. fíger, 1924. október 7. kedd. XLI, évf. 231 m Előfizetési díj postai szállítással ígg hőn . 35.000 K Égési ét félévi elöilictéit SUggedévrc 105.000 K I — nem logadnnk el. POLITIKAI NAPILAP. Felelő« azerkesztő: BHEZNHY IMRE. Szerkesztőség i Eger, Licenm. Riad óhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. ftz írstty tanítónSK^PZS'latézet jubileumi flunepségeL Eger, 1924. október 6. Nagy ünnepre virradt vasárnap reg­gelre az egri érseki r. k. tanítőnőképző- intézet s vele az egri társadalom. Az An­golkisasszonyok vezetése alatt állő intézet ekkor ünnepelte alapításának ötven éves jubileumát. Ötven év nagy idő egy kultúrintéz­mény történetében. Különösen az egy ta- nítőnöképzőnél, amely intézetek ez alatt az az ötven esztendő alatt nagy szervezeti változásokon mentek keresztül. Amióta Eötvös József báró, a nagy kulturpolitikus, megalkotta az ö Csengery Jánosával a magyar népműveltsőg pilléreit lerakó alap­törvényét : szükségszerű lendületet vett az eddig elárvult tanítóképzés ügye is. Min­denütt, minden kulturális középpontban az állam állított új tanítóképzőket s egyházi főhatóságaink idejekorán felismervén ez intézetek szükségeiBégét és fontosságát: az állammal szinte egészséges versenyre kelve, az egyházmegyék székhelyein sietve- siettek tanítóképzőket állítani. Ebben a forrongó kulturkorszakban létesült az egri érseki tanítónőképző is, hogy az egri egyházmegye tanítőnő-szük- Bégletét fedezze. Az egri tanítőnöképző — mondanunk sem kell, — fényesen bevál­totta azokat a reményeket, amelyeket az akkori főpásztor: Samassa József dr. fűzött ax intézet alapításához. Az Angol­kisasszonyok vezetése alatt, Isten és hasa szellemében nevelve, a legkitűnőbb kezek alól kerültek ki egymásután a legjelesebb tanítónő-generáeók, amelyeknek tagjai a tanítói élet legnehezebb, legnagyobb ál­dozatkészséget követelő viszonyai között is fényesen megállották a helyüket és eredménnyel munkálkodtak a magyar nép­műveltség megteremtésén. Ezt a tényt különben a főpásztor is leszögezte oltárbeszédében ős mi is azt hisszük, hogy a nagymultű intézetnek ennél szebb és fölemelőbb, értékesebb és elisme- rőbb dicséret már nem is adható! Az ünnepi mise és Te Deum. Az Angolkisasszonyok tanítónőkép­zőjének jubileumi ünnepségei ama Pro­gramm szerint folytak le, amit már napokkal előbb hírül adott az Egri Népújság. Reg­gel 9 órakor az Angolkisasszonyok tem­ploma megtelt előkelő közönséggel s né­hány perccel 9 óra előtt megérkezett Szmrec8ányi Lajos dr. érsek is, aki Ivá- novich Emil dr. apátkanonoknak és udv. papjainak segédletével az ünnepi misét oelebrálta. Mise után az evangélium olda­lán klasszikusan ékes beszédben méltatta a jubileum jelentőségét, bálát mondva a Gondviselésnek és teljes elismerést adva az intézet vezetőinek eredményekben gaz­dag, áldozatos munkájukért. — Te Damn után véget ért a templomi ünnep, és 10 órakor megkezdődött a jubileumi ünnep az intézet dísztermében. A díszterem szinte zsúfolásig megtelt ünneplő közönséggel s addig, mig a fő­pásztor meg nem érkezett, a viszontlátás kedves örömeit élvezték a jő apácák és a régi növendékek. Kimondhatatlanul örül­tek egymásnak ezek a jó lelkek és se vége se hossza nem akart szakadni a sok apró ked- ▼esebbnél-kedvesebb reminiszcenciának. — Közben megérkeztek Eger társadalmának előkelőségei. Ott láttuk a székesfőkáptahn tagjai közül Kriston Endre v. püspököt, Dutkay Pál, Ridarosik Imre prelátusokat, Török Kálmán és Venczell Ede prépost, Ivanovich Emil dr. apátkanonokokat. Meg­jelent a kultuszminiszter képviseletében Kósa Kálmán dr. miniszteri titkár, továbbá a vármegye, a város, a hatóságok és inté­zetek képviselői, a társintézet küldöttsége, élén Csanády László dr. tanítőkőpző- intézeti igazgatóval. Amint pedig megérkezett Szmrecsányi Lajos dr. érsekfőpáeztor, megkezdődött a jubileumi ünnep ja tanítőnőképzö ének­karának — mit Meiszner Imre vezényelt — Magyar Hiszekegyével és ünnepi dalával. A gyöüyörü énekszám után Venczell Ede prépost, kanonok, egyházmegyei fő­tanfelügyelő mondotta el rendkívül tartal­mas és magas czárnyalásű megnyitóját. Az isteni Gondviselés iránti mélységes há­lával eltelve kezdte beszédét, hogy az in­tézet megérhette a mai örömünnepet. A vallások műveltségnek, a hazafiasságnak, a népműveltség ápolásának ez a tiszteletre­méltó hajléka nagy munkát végzett a le­pergett ötven év alatt, amit ildomos meg­ünnepelni. Körülbelül ezer tanítónő rajzott ki e falak közül, akik mély, beeső vallásos érzéssel, törhetetlen hazaszeretettel, egy éleir3 való hasznos ismerettel kerültek ki az élet útjára, ünneplésre méltó ez a tény, mert az innen kikerültek az anyagiasságon felülemelkedve, egész lényüket a földhöz ragadt nép nevelésének szentelvén, az egy­háznak és hazának tettek megbeciülhetet- len szolgálatot. Akik nemcsak a nép köré­ben, hanem a társadalmi élet minden vi­szonylatában megállották a helyüket. Nél külük lezüllött volna népünk s nem fej­lődött volna termelő munkája. Soha sem feledte ez az intézet azt sem, hogy mélyen vallásos családanyákat adjon a társada­lomnak. Sokan, nagyon sokan vannak, akik élvezték ennek az intézetnek az áldásait, s akik már mint gondos családanyák el­ismeréssel és könnyes hálával adóznak nevelőik áldozatos munkájának. Az intézet vezetőinek, az Angolkisasszonyoknak, ön- feláldozása előtt pedig meg kell hajolnunk. Amíg mások élvezik fiatalságuk minden örömét és boldogságát, ők lemondva min­denről,mit az élet és világ nyújthat: egyedül az őrök élet jutalmára' várnak. Ezért hagy­ták el a szülői házat, hol az élet első örömeit izlelék, testvért és rokont, a csa­ládi kör meghitt légkörét, hogy a zárda magányosságában idegen gyermekek ne­velésének élve, szegénységben munkálkod­hassanak az egyház és haza szent ügyén. Neveket nem említ, de az Angolkisasszonyok mindegyike az őrök élet könyvébe Írja a nevét, önzetlen, gyönyörtelen életével és áldozatos munkájával. Nélkülük meg nem érte volna ez az intézet a jubileumot ■ nélkülük elpusztult volna korunk sokszor vigasztalan útvesztőiben. Szemeit a jövőre irányítva kéri az intézetre Isten bőséges áldását. Üdvözlések. Kósa Kálmán dr. miniszteri titkárnak, a kultuszminiszter képviselőjének, igen hangulatos beszéde következett ezután. A vallás és közoktatásügyi minisztérium ne­vében melegen üdvözli a jubiláló intéze­tet. A ragyogó múlt legyen egy szebb jövőnek a záloga, amelynek lényege mi­előbb az integer Regnum Martánum le­gyen. — Trak Géza polgármester, Eger város közönsége nevében szólott s beszé­dében kiemelte a-jubiláló intézet közve­tett nagy érdemét a város kultúrájára, Ruszlek Károly kir. tanfelügyelő pedig a tankerület nevében mondott igen szép üdvözlő beszédet. Majd Holló Gyulánénak, a Mansz. képviselőjének, Bzavai keltettek mély hatást a hallgatók lelkében, amely után Hamzáné Álföldy Róza igen kedves prolőgját mondta el Sehwendtner Mária Y. o. növ. igen szépen és hatásosan. Majd Kiszely Imre igazgató ült az előadói asz­talhoz és az intézet történetét foglalta össze, magvas, élvezetes felolvasásban. Nagy elismeréssel és ^szeretettel em­lékezett meg az intézet alapítójáról és jótevőiről, első tanárairól és növendékei­ről. Alexy Borbála nevének említésekor szívből jövő éljen és taps hangzott el a nagyteremben és a fényes nevek, mint Samassa Józsefé, Szmrecsányi Lajosé, Bideskuthy Amáliáé, Toldy Izabelláé, Zsendovies Józsefé, Katinszky Gyuláé, Farkas Szidóniáé, Beleznay Etelkáé, Len­gyel Júliáé a kedves emlékek egész sorát keltették a hallgatókban. Végül közölte az igazgató, hogy az intézet az 50 év alatt 982 oklevelet állított ki. A régi növendékek, a Szociális Misz- szió, az Úrasszonyok Mária Kongregáció­jának nevében Misik Jánosné beszélt igen

Next

/
Thumbnails
Contents