Egri Népújság - napilap, 1924/2

1924-07-10 / 158. szám

Ára fcétkömap 1000, vas&rnap 1500 korona. Eper,, 1924. jjűlios 10. csütörtök. XJLL ct/í, 158. ss.

Előfizetési díj postai szállítással

£gl húrt!. . 25.000 K I Égisz ét félévi előfizetési neggeáévre 75.000 K I nem togsdniik eL

POLITIKAI NAPILAP.

Felelőt szerkesztő: BREZNAY IMRE.

Szerkesztőség: Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11.

Napi politika.

A Szakszervezeti Tanács küldöttséggel kereste fel a kereskedelmi minisztert és részletesei kifejtette előtte azokat a kívánságokat, amelyeknek teljesítését a munkanélküliség leküzdésére szükségesnek tart. 'A közmunkák megindítása, az épület- jsvltások elrendelése, a munkanélküliség elleni biztosítás, voltak azok a főkérdésab, amelyet a küldöttség a miniszter figyelmébe ajánlott. A küldöttség tagjai arra is kérték a minisztert, hogy vizsgáltassa meg vájjon e munkanélküliség valóban a gazdasági helyzet következménye-e és vájjon nem fordulnak-e elő gazdaságilag indokolatlan munkáselbocsátások ? A miniszter barátságosan fogadta a küldöttséget és kijelentette, hogy a kérdés megoldása elől kitérni nem lehet.

A 33-as bizottság csütörtöki ülésének programmja. A szanálási törvények végrehajtását ellenőrző bizottság július 10-én, csütörtökön, délután */»5 órakor az első számú bizottság teremben ülést tart, Tárgy : 1. Az őriéti adó megszüntetéséről, a malmoknak az általános forgalmi adó szabályai szerint való megadóztatásáról. 2. Az állsmvasúti tisztviselők és egyéb alkalmazottak illetményeinek újabb szabályozásáról. 3. Az állami vasgyári tisztviselők és egyéb alkalmazottak illetményeinek újabb szabályozásáról. 4. A vadászjegyek és fegyverigazolványok illetményeiről. 5. Az örökség! és ajándékozási illetékeknek kulcsáról. 6. Az illetékeknek ez aranykorona 5 értékének alapul vétele mellett való kiszabásáról és lerovásáról. 7. Az illeték egyenértékűnek az 1924—1930. évekre való uj kivetéséről. 8. Az ingatlanoknak és a a visszatérő szolgáltatásoknak az illeték szempontjából való értékeléséről. 9. 'Az aranykorona értékben fizetendő köztartoRőma, M. T. I. A minisztertanácsnak Mussolini jelentést tett az olasz-cseh barátsági szerződésről, amely Olaszországnak Közóp-Európában való helyzetét fogja javítani. A londoni konferenciával kapcsolatban felemlített francia-angol ellentét említésénél Mussolini kijelentette, hogy esetleg Londonba utazik. Ez azonban az eseményektől és a diplomáciai helyzettől függ. Federsoni belügyminiszter ezután a belpolitikai helyzetről jtett jelentést A helyzet növekvő zavart mutat, különösen a fascisták és felforgató elemek közötti ellentétek miatt. Ehhez számos polémia és tendenciózus hamis jelenség is sokszorosan hozzájárul. A minisztertanács elhatározta, hogy minden intézkedést megtesz amelyet szükségesnek lát.

Elhatározta, hogy alkalmazni fogja az 1923, évi július 12-ik minisztertanácson elfogadott sajtórendeletet, melynek értelmében, mint tudvalévő, minden lapnak az igazgatója és felelős szerkesztője köteles

zások után szedhető késedelmi kamatok, valamint az ily tartozások behajtása tárgyában. 10. Az 1924. évi általános keresett adó kivetéséről. 11. A közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak hivatalos munkaidejének ideiglenes felemelése tárgyában kiadott rendeletek bemutatása.

a lapot, mint felelős szerkesztő jegyezni. Képviselők és szenátorok, valamint olyan személyek, akik saj tő vétségben két esetben voltak büntetve, felelős szerkesztők uem lehetnek.

Nagy Pált ésThán Károlyt nem nyugdíjazzák.

Budapest,M. T. I. Több fővárosi napilap azt az alaptalan hirt terjesztette, hogy a m. kir. honvédség főparancsnoka, vitéz Nagy Pál gyalogsági tábornok, valamint a budapesti vegyes-dandár parancsnoka, vitéz báró Than Károly altábornagy, elhagyják helyeiket. Ez a hir teljesen alaptalan. Az illető parancsnokok azért vannak távol, mivel most töltik rendes nyári szabadságukat.

Forgalomba kerül az osztrák félshillinges.

Becs. Az osztrák pénzügyminiszter nemrégiben megkezdte az osztrák ‘/a schillinges veretését. Értéke 5000 K lesz és a jövő hét elején kerülnek forgalomba.

hl olasz-cs«íi szerződés Olaszország HSzépeurdpai helyzetét jaVftja.

Eger város múltjából.

r- Az első egri gyógyszertár. —

Irta: Brrznay Imre.

Sokan azt hiszik, hogy Egernek hat gyógyszertára közöl legrégibb az Irgalmatoké, amely rendnek tagjait 1727. júl. 6-án hozta Egerbe Erdődy Gábor gróf egri püspök.

A most említett nagyjelentőségű egri püspök fundacionalis levele ugyanis 1726. okt. 8-án kelt, amikor megvette számukra a Beneken-féle telket s abba »ugyanazon évben October holnapjának 8-dik napján az Irgalmasok Provincialissát, Falteret Mecariust, bevezettette,« mint Gattáji Go rové László mondja »Eger városénak Történetei» c. munkájában.

Az Irgalmasrend egri házának alapkövét 1727. apr. 20 án, fehérvasárnap, tették le, de a kórház — már az építés alatt — 1727. aug. 28-án megnyílt négy ággyal a püspöki rezidenciában, honnét 1728. det. 28-án szállították ét a betegeket az Irgalmasrend mai házának legrégibb keletű részébe. Ez akkor L alakú volt s magába foglalta a mai patikaépület (déli) emeletes szárnyát s az avval összefüggő nyugati emeletes szárnyat. Ez utóbbiban volt akkor (a mai rendi ebédlő helyén) a kórház-terem 10 ággyal. S ugyanakkor nyílt meg, — tehát 1928. dec. 28-án lesz kétszáz esztendeje, — az Irgelmasok gyógyszertára is.

Régebbi keletű^ azonban a Széchenyi- I utcán lévő (ma : »Magyar Király«) gyógyszertár, amelyről éppen most olvasom: i *Az egri jezsuita gyógyszertárt 1710-ben alapította Telekeesy István egri püspök.«*) Ennyit és semmit mást! Pedig részletesen megemlékezik a pozsonyi, kassai, székes- fehérvári sib. gyógyszertárakról a következő kedves és az igazságnak megfelelő bevezetés után: »Közismert dolog, hogy a magyar művelődéstörténetben a szerzetes-rendeknek milyen nagy ezereps volt. De kevesen tudják például, hogy a jezsuiták nemcsak tanítottak, szónokoltak, diplomatákat, történettudősokat, természettudósokat és matematikusokat adtak a világnak és Magyarországnak, hanem kiváló gyógyszerészeket is.«

Valószínű, hogy ez a tapasztalat indította Telekessy püspököt is az egri jezsuita-gyógyszertár felállítására. Telekessy a jezsuiták tanítványa volt s első püspöki beiktatása Kassán folyt le. De nem 1710 ben alepította, hanem 1713-ban. Lehet ugyan, hogy már 1710-ben foglalkozott a tervvel, mert akkor >a’ legnagyobb mértékben mutatá magát a’ pestis Egerben,« — de az tény, hogy a patikát 1713- ban rendezték be a püspök 2000 rajnai forintot kitevő adományából. (História Domui anno 1713.) Volt pedig ez a patika

*) Abau Nemes Gyula dr.: Jezsuita gyógyszertárak Magyarországon. (Budapesti Hírlap, 1924. fül. ; 5. szám.) ~ • *

a mai ciszterci rendház északkeleti sarkának földszintjén, ahol az újjáépítés előtt a porta-szoba volt, most pedig a konyha van. A gyógyszertár rendeltetése — a püspök kívánsága szerint. — az volt, hogy abból a templomi kiadásokat fedezzék.

Hatvan esztendőn át így folytak az egri jezsuita-gyógyszertár dolgai. Csöndesen, zavartalanul. Közben a ma is meglevő gyönyörű jezsuita-templomot is fölépítették s 1743-ban befejezték a patika jövedelmének nem csekély támogatásával.

Nem tartozik most ide, hogy 1773-tól (a Jezsuita-rend eltörlésétől) 1776. nov. 8-ig (amikor a budai főigazgató Beitler Metód pásztói ciszterci elöljárónak átadta az egri kollégiumot) mik történtek tanügyi szempontból. Minket ezúttal csak a patika érdekel. Ez pedig a jezsuiták távozásával Naissl Jakab laikus testvér, gyógyszerész kezelésében maradt egy darabig. 1774. aug.

28-től Artner József bérelte a patikát a kir. kamarától, mint a Jézustársaság lefoglalt vagyonának átmeneti kezelőjétől. Ez a bérlő azután nem egész egy év múlva, 1775. június 17-én, — nyilvános árverésen — minden tartozékával együtt 4500 frt.-ért meg is vette a jezsuita-gyógyszertárat, mely így világi ember tulajdonába ment át, de csak ideig-őráig.

Artnernak ugyanis nem volt pénze s a patika egész vételárát Téglássy József szemináriumi prefektustól vette kölcsön hat percentre. Az új tulajdonos azonban