Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-09-28 / 224. szám
Ára 1500, vasárnap 2000 korona. Eger, 1824. szeptember 28. vasárnap. XLI. évf. 224 ss Előfizetési dij postai szállítással *0B bóra . 35.000 K Egeu é* félévi előfizetést Heggedévre 105.000 K I — nem fogadnak el. ;— POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BEEZNÄY IMRE. Szerkesztőség i Eger, Licenm Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Átmeneti gazdasági bajok. Irta: Dr. Nagy János. Ez év elején, mikor az újjáépítési tervezetet ismertettem e lap hasábjain, előre megmondottam, hogy átmenetileg bizonyos gazdasági bajok fognak jelentkezni, így : ipari és kereskedelmi téren bizonyos pangás, a munkanélküliek számának emelkedése és a drágaság némi fokozódása. Da ugyanakkor megismertettem az újjáépítési tervnek kedvező oldalát is. Mindakettő bekövetkezett. Nem jós tehetség kell ehhez, hanem a gazdasági élet törvényeinek ismerete Míg a pénz elértéktelenedése ijesztgette a közönséget, mindenki sietett a pénztől szabadulni. Vásárolt, rendeléseket tett, akár volt rá szüksége, akár nem. Természetes, hegy ez az iparban, vállalatban, kereskedelemben konjunkturális helyzetet teremtett. Eső irányú pénzzel rendelkező országokban mindig pezsgőbb az üzleti élet, mint az állandó értékű pénzzel rendelkező országokban. A munkanélküliség is kevesebb ott, mint emitt; a termelés is olcsóbb ott, mint itt. Az infláció bőven ad hitelt. De mindez nem az egészség jele, hanem a komoly betegségé, mely végeredményben a gazdasági élet teljes lezüllésére visz. A lázas betegnél is élénkebb a vérkeringés, ámde nem bírja sokáig. Most, hogy »szanálnak« bennünket, a lábbadoző beteg tünetei mutatkoznak rajtunk. Pang a gazdasági élet, mert ez in flficiős hitel megszűnt és pénzünk stabil. Nem vásárolnak már—ha kell, ha nem — oly könnyen az emberek. A vállalatok egymás után bocsátják el munkásaikat, így volt ez Ausztriában is, mikor megindult a .szanálás«. így ven Németországban is, mióta a járadék-márkával kényszer-stabilizációt csináltak. A lázas állapot megszűnt, de a gazdasági élet szerveinek egészséges működése még nem indűlt meg. így tehát most a lábbadozás átmeneti nehézségeit éljük. Ez a helyzet helyes felfogása! Ne legyünk, hát cinikusak és ne mondjuk: hogy * agyonszanálnak bennünket«; hanem mindannyian úgy dolgozzunk, hogy a gazdasági élet egészséges erői megin- dűihassanak. A legelső, hogy az egészséges hitel föltételeit teremtsük meg. Áz inflációs hitel nem volt más, mint injekció. A Nemzeti Bank ilyen hitelezéshez (alapszabályai szerint) nem nyúlhat. Csak annyi hitelt adhat — ez is csak bankszerű hitel lehet, — amennyi a pénzünk állandó értékét nem veszélyezteti. Hitelre pedig szüksége van az iparnak, a nagy vállalkozóknak, a mezőgazdaságnak, hogy meginduljon a munka és felszívja a munkanélküliséget. Ezeket belső hitellel kielégíteni nem lehetett a békében sem. Annál kevósbbó lehet ma, mikor nemcsak a mi, hanem egész Európa gazdasági betegségének a legnagyobb oka éppen abban rejlik, hogy az arany-kéazletek legnagyobb része a háború következtében kiszivárgott belőle. Tehát vissza kell vezetni kölcsön útján. Tudtommal érdeklődnek is már angol és amerikai pénzemberek a magyar gazdasági életbe való bekapcsolás iránt. De a pénz azt szimatolja első sorban, hogy számításait nem veszélyezteti-e a politikai és állami élet bizonytalansága. Oda nem megy, ahol nincs állami és politikai konszolidáció ; ahol a politikai érétlenség puszta hatalmi vágyból folyton a helyzet felfordításán dolgozik. Ha tehát az érett politikai belátás nem lesz úrrá a magyar politikában és nem szereli le a politikai akaruokokat: ez az átmeneti állapot nagyon veszedelmes lehet. Továbbá, ha végre már pénzünk stabil, — a legnagyobb szaktekintélyek hirdetik, hogy évekre annak tekinthető, — akkor bízzék végre a nagy közönség is pénzünk állandó értékében. Akinek tehát Budapest, M. T. I. A Magyar Hírlap írja: Értesülésünk szerint az úgynevezett nagy emigráns - pör vádlottjai arra az álláspontra helyezkedtek, hogy nem kísérlik meg a hazajövetelt. A novemberhó ll-iki főtárgydáson mindannyian védőjükkel képviseltetik magukat. Garami Ernőt és Buchinger Manót Győrffy István dr. nemzetgyűlési képviselő, gróf Károlyi Mihályt, Nagy Vince, Lovászi Mártont óhegyi Lajos dr., Fuchs Jánost, Szőke Sándor dr., Linder Bélát Kohlmann Dezső dr., Jászi Oszkárt Vám- béry Rusztem dr., báró Hatvány Lajost A komolyan szemlélő és figyelő ember tisztán láthatja immár, hogy közgazdasági életünknek egyik legnagyobb hibája iparunk elmaradottsága. Őstermelő, agrár állam volnánk, de nyersterményeinket már jórészt a külföld dolgozza fel. így azután a bűsás hasznot is a külföld vágja zsebre. Pedig, hogy a magyarban mennyi hozzáértés, mennyi ügyesség, sőt művészi készség van az ipar legkülönfélébb ágaihoz : azt fényesen bizonyítják a régi céh- világből fennmaradt iparművészeti remekek. S míg ezek előtt tisztelettel emelünk kalapot, addig magát az iparos osztályt nem becsüljük kellőképen. Ez az oka annak, hogy az ipari pályától minálunk annyira húzódoznak. Akinek már van három-négy középiskolai osztálya: azt kötéllel is alig lehet az ipari pályára terelni. Pedig milyen más képs lenne Magyarország közgazdasági ájÉapotainak, ha tanúbabb, műveltebb iparopink lennének! Odaemelkedhetnénk, ahová Németország, Anglia, az amerikai Unió, ahol a legkiadó- sabb, legjövedelmezőbb és legtiszteltebb pálya az ipari. Erre törekszik a nemzetgyűlésnek nem egy törvénye, amely különösen az iparosok nevelése, oktatása ős képesítése ügyében több üdvös újítást létesített. S ezek között az is, amely az iparostanonc- iskolák újabb szervezeti szabályait körvonalazta. Az új szervezet megváltoztatta az fölöslege van, az legyen rajta, hogy meginduljon itt belül is az egészséges tőke- képződés. Azért mondom, hogy egészséges, mert 50—GO százalékkal képezni a tőkét, nem teremt egészséges gazdasági életet. Ez a drága tőke, ez a drága hitel egyik legnagyobb oka az élet drágaságának akkor, mikor pénzünk belső értéke növekszik. Ausztriában a magánhitel kamatlába azonnal esett ; már a szanálás hiréra nálunk az elért érték-szinvonalat szilárdan tarják az egész vonalon. Ezzel nemcsak a köznek, hanem magúknak is ártanak, mert az egészséges gazdasági élet fejlődését késleltetik. Ruppert Rezső, Szende Pált pedig valószínűen Blanner Mór dr. fogja képviselni. A főtárgyalás során Győrffy Imre dr. deklarációit fog felolvasni. Ebben a deklarációban illetéktelennek tartja azt a bíróságot, amely a vádlottak távollétében akarja ténykedésüket elbírálni. Hivatkozni fog a deklaráció arra is, hogy a vádlottak hazajönnének, de ezt nem tehetik meg és tegyék lehetővé, hogy szembenézhessenek a váddal és személyesen védekezhessenek bi- ráik előtt. A többi védő is [csatlakozni fog a Győrffy-deklarációhoz. iparostanonc-iskolák ügyeit intéző felügyelő bizottság összetételét is. Ez a bizottság ezután mindössze tizenkét tagból fog állani, amelybe a községek és városok képviselőtestülete hat tagot küld s egyszersmind ezek között az elnököt. Az ipartestüiet, a kir. tanfelügyelőség, az iskola tanítótestülete stb. szintén megfelelő képviseltetést nyer a felügyelő- bizottságban. Egerváros képviselőtestülete tegnapi közgyűlésében választotta meg a maga részéről azokat, akikre ennek a nagyfontosságú iskolánknak vezetését és ellenőrzését rábízza. Megválasztotta a felügyelő bizottság elnökévé Breznay Imre tanítóképzői tanárt, tagjaivá pedig: Babocsay Sándor kormányfőtanácsost, Balkay Béla ipartest, elnököt, Csekő Gábor praelátus, nagyprépostot, Szabó Vilmos isk. igazgatót és Tomory István iparost. _________ ^ ^ ^ N émetország válaszjegyzéke. Páris, M.T.I. Tegnap adták át a francia kormánynak Németország válaszjegyzékét. A válaszjegyzékben a német kormány kijelenti, hogy elfogadja a német kivitelnek 2G*/»-os illetékkel való megterhelését, de csupán november 6-:g, vagyis arra ez átmeneti időre, míg a Dawea-ter- vezet nem kerül teljesen alkalmazásra. A német kormány felfogása szerint ez utón, ez időpont után nem lenne alapja a francia rendszabályoknak. Ezért javasolja, hogy a vitás kérdést a szállítő-ügyi bizottság döntése alá bocsássák. Nem jönnek haza az emigránsok. áz Iparostanosc-isHota fcl8gyel9bizottságátaK njjásznVezfeí. Eger, 1924, szept. 27.
