Egri Népújság - napilap, 1924/2

1924-09-27 / 223. szám

Ára 1500, vasárnap 2000 korona. fcger, 1»24-. szeptember 27. szombat. X.LL eví. 223. mt Előfizetést díj postai «izállitással béta . 35.000 K ; Egét* és télévi előfizetést «rggedevre 105.000 K nem togadank eL POLITIKAI NAPILAP. Felelő» szerkesztő: BHEZNÄYIMRE Szerkesztőség t Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. Megegyezésünk Oroszországgal. Eger, 1924. szept. 26. Az egész magyar közvéleményt na­pok óta élénken foglalkoztatja a diplomá­ciai viszony ujrefölvőtele Oroszországgal. Különböző szempontokból világították meg ezt a kérdést és számos aggodalmaskodó hang szólalt fel a terv ellen. Éppen ezért hogy Oroszország budapesti követévé egy magyar »emigránst« fog kinevezni, kár időt vesztegetni. Hiszen Oroszország csak olyan valakit küldhat Magyarországba, akiuek kiküldéséhez a magyar kormány előzetesen hozzájárul Magának a diplomáciai viszonynak ujrafelvételéből természetesien semmiféle irányváltozás bekövetkezésére követkéz­tetni nem lehet s akik ilyenfélét jósolnak, azok a legnagyobb naivitásról tesznek ta­núságot. A magyar külpolitika ezután is Nyugat felé fog orientálódni • a Nemzetek Szövetségére támaszkodva igyekszik szom­szédaival a jóviszonyt fenntartani. Mind- amellett nem zárkózhatott el az Orosz­országgal való diplomáciai viszony fölvé­telének szükségessége elől. ««»»*}us»® dm* 84NN»'WWM» Az újjáépítési terv lényege. igen nagy jelentőségű az a nyilatkozat, amelyben Gratz Gusztáv, a kiváló diplo­mata és közgazdász, részletesen megvilá­gította a beálló új helyzetnek minden kö­vetkezményét. Gratz rámutat arra, hogy a magyar ipar részére oly lehetőségek kínálkoznak Oroszországban, amelyek révén jelenté­kenyen könnyebb lesz azoknak a nehéz esztendőknek az áthidalása, amelyekre most számítanunk kell. Oroszország és Magyar- ország földrajzilag elég közel vannak egy­máshoz és Magyarország nem mellőzheti teljesen a mégis csak létező s lassan- kint nagyobb szerephez jutó Oroszorszá­got. A diplomáciai viszony fölvételét nem­csak azért kell helyeselni, mert Német­ország, Olaszország, a skandináv államok, Hollandia és Anglia ezt már régebben megtették, hanem azért is, mert a gazda­sági érdekeken felül nekünk még nagyon komoly elintéznivalóink vannak Orosz­országgal a hadifogoly kérdésből kifo­lyóan. Elvégre két állam között, amelyek nincsenek háborús viszonyban, a termé­szetes állapot az, hogy diplotnáciailag érintkezzenek egymással. A kérdés tehát nem is az, hogy föl­vegyük-e a diplomáciai érintkezés fonalát, hanem az, hogy van-e valami komoly ok ennek megtagadására. Erre a kérdésre csak nemmel lehet felelni. Ha a magyar ipar komoly piacot akar szerezni Oroszországban, akkor a magyar kormánynak föl kell vennie a diplomáciai érintkezést. Hiszen a külkeres­kedelem ott állami monopólium s mással, mint az állammal üzleteket kötni jóformán nem is lehet. Ezekkel szemben méltán támadhat az a jogos aggodalom, hogy az orosz dip­lomáciai képviseletek esetleg egy új kom­munista agitáció fészkei lehetnek. Be kell ismerni, hogy régebben az ilynemű vádak­nak volt némi alapja, de az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy ezek a Külképviseletek manapság már tartózkod­nak azoknak az államoknak belső életébe való beavatkozásoktól, ahol akkreditálva vannak. A magyar külügyminisztériumnak minden esetre érdeme az, hogy a propa­ganda veszély csökkenését fölismerve, le­vonta belőle a praktikus következtetése két, Az» olyan gyermekes hírek cáfolására, Eger, 1924. szept. 26. Erről most azért írok, hogy ismerje meg mindenki, aki kéréssel vagy követe­lésekkel fordul a kormányhoz, hogy milyen nehéz ma a pénzügyminiszter, szóval a kormány helyzete. Kötve van a kezük. Az már régi magyar bűn, hogy min­dent az államtól várnak. Sót jogász-humor­ként gombot küldenek a kormánynak, hogy varrjon rá kabátot: intézményeket létesíte­nek semmiből és az állammal tartatják fenn. Takarékoskodjunk ! Kedves és öröm­mel üdvözölt jelszó úgy általánosságban; de tessés csak részletezni! Azonnal mog- iudúl a heves tiltakozás, a gyanúsítás, a lcüldöttségjáráa azok részéröl, akiken kez­dik a takarékoskodást, bárki vagy bármi legyen is az. Természetes, hogy ily viszonyok kö­zött négy éven át nem is lehetet: takaré­koskodni. Az érdekeltek, a választók szo­rították a képviselőt, a képviselők a kor­mányt. így az állam nemcsak hogy nem tudta a trianoni szűkebb keretekhez al­kalmazni az államháztartást, hanem oly terheket is Kénytelen volt elvállalni, amit a béke boldogabb világában sem vállalt el. Ez is egyik oka, hogy magunktól nem tudtunk talpra állani. Ha van valami va­lódi eredmény az újjáépítési tervezetben, az nem más, mint hogy van fölöttünk egy népszövetségi biztos, aki csak a rideg számokat nézi, akitől semmiféle küldöttség­járással, semmi protekcióval nem lehet egy fillért sem kicsikarni, ha csak nem jelölik meg rá a kellő fedezetet. Az újjáépítési tervezet szerint két és fél év alatt rendbe kell hozni az állam­háztartást. Az állami költségvetésnek két és félév alatt hiánymentesnek kell lenni. Ez az újjáépítési tervezet lényege. Ha ez neíü sikerül, újra felfordúl az egesz pénzügyi és gazdasági helyzet. Ezért pon­tosan meg van állapítva öt felévre ez állami költségvetés, a félévenkint szigorúan megszabott költségvetési deficit, melyet túllépni nem lehet, mert a népszövetségi ellenőr a *kölcsönből nem folyósít] , erre a célra bankót sem lehet nyomtatni. így 1924. dec. 31-ig a költségvetési hiány nem lehet több 42 és fél millió aranykoronánál. Mivel azonban a júliusi ás augusztusi hiány már felülmúlta a havi átlagot (227 millió aranykorona volt) a népszövetségi biztos már is figyelmeztette a kormány', hogy a további hónspokbea a hiánynak a havi átlagon alul keli maradnia, mert egy fillér­rel sem szabad túllépni az előirányzott félévi hiányt. Tehát még jobban kell taka­rékoskodni. A népszövetségi biztos az áHami költ­ségvetés ellenőrzésié szempontjából a kö­vetkező rendszert valósította meg: minden bőnap 15-ig a minisztériumoknak el kell készíteni a következő hónap költségvetését, a pénzügyminisztérium ezeket a költség- vetéseket 20-ikáig letárgyalja és átadja a biztosnak, aki átvizsgálja és csak akkor adja meg hozzá jóváhagyását. Az így meg­állapított havi keretet nem szabad egyik minisztériumnak som túllépni. Ezért nincs módjukban a minisztereknek időközben újabb költségeket elvállalni. Ezen kívül minden hó 20-ig át kell adni a népszövet­ségi biztosnak az előzó hónapról szóló zárószámadást, az egyes minisztériumoktól elvállalt, de még nem teljesített tartozások jegyzékét. Meg van az is előre állapítva, hogy az állam bevétele az adókból évente a 400 millió aranykoronát meg nem halad­hatja. Az országot adópréssel pem lehet talpraállítani, hanem csakis a szigorú ta­karékoskodással. Ezt nagyon is jól tudja a mi népszövetségi biztosunk. De az osz­trák példa is ezt mutatja. Ugyanis az osztrákoknak újból előírta a Népszövetség pontosan, hogy egyes adókat szállítsanak le és szigorúbban takarékoskodjanak. Az előírt diétát a mi beteg orszá­gunknak is meg kell tartani, különben el­pusztulunk. Dr. Nagy János. Hol foglalkoztatják a vármegyében a gözhengereket? Eger, 1924. szept. 26. Az elmúlt negyedévben két bárgőz- henger dolgozott a vármegyei közutak kőpályájának rendbehozatalán. Az egyik gőzhenger a tarnaméra-viszneki törvény- hatósági közűt legrosszabb szakaszait le- hengerezte, azután a Gyöngyös és Atkár közötti útszakaszra vitték, amelynek be­fejezése után a gyöngyös-parádi utat veszi munkába. A másik gőzhengert a Heves kör­nyéké» levő utak rendbehozatalánál fog­lalkoztatták és most a Kömlő és Kisköre közötti útvonalon dolgozik, amelynek rendbehozatala után a poroszló-borsod- ivdakai utat fogja meghengerezni. Mint annak időjén közöltük, a tör- vényuatőaági bizottság megszavazott 2 vármegyei gőzhengert. Ezek közül az an- goiorszagi Towler-gyárból megrendelt egyik henger már megérkezett. Ezzel a hengerrei az eger-baktai úton óhajtják a munkát megkezdeni.

Next

/
Thumbnails
Contents