Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-09-24 / 220. szám
m W Ára 1500, vasárnap 2000 korona. Eger, 1924. szeptember 24 szerda. XLL evf. 220 ss jr # jr Előfizetési díj postai szállítással SOT hóra . 35.000 S ] Égési él iéléTl előfizetést Neagcdévre 105.000 K nem fogadnak el. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNÄY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Szellemi rehabilitáció. Eger, 1924. szept. 23. A világháború tengernyi anyag és emberpusztitásán kívül talán a legnagyobb pusztítást abban követett el, hogy széjjel tépte azt a kapcsolatot, amely a müveit embereket a közös kultúrában egymáshoz kapcsolta, megrendítvén ezzel az emberi 'műveltség egyetemességében vetett hitet. Géniből jön a híradás, hogy gróf Ap- ponyi Albert indítványt tett a Népszövetségben arra nézve, hogy Magyarországgal a nemzetek szellemi szolidaritása állítassák helyre és e célbői a Tudományos Akadémiák és társaságok, egyetemek, könyvtárak és ha*onló kulturintézetek vegyék fel megint az összeköttetést a hasonló magyar. intézményekkel. A Népszövetség ezt a javaslatot örömmel fogadta és egyben el is határozta, hogy fel fogja hívni ennek foganatosítására a világ összes kulturális tényezőit. Evvel megint előbbre jutottunk egy lépéssel azon az utón, amely a resti- tució in integrum felé vezet, még pedig jelentős lépéssel, mert hisz annak, hogy a nyugati müveit nemzetekkel magunkat és helyzetünket megértessük, első feltétele az, hogy velünk szellemi kapcsolatban álljanak, mely kapcsolat e szempontból még fontosabb az anyagi kapcsolatoknál is. De nemcsak nyűgöt felé nyílik meg evvel a szellemi összeköttetés, hanem észak-dél és kelet felé is, a magyarságtól brutálisan elragadott nemrég még teljesen magyar kulturakőzpontokkal is, amelyeknek hiányát nem csak mi érezzük, a kik a trianoni vonalon innen vagyunk, hanem talán még jobban azok, akik a 'meggyén túlrekedtek, de lelkűkkel mégis mihozzánk vannak kapcsolódva. Abban a pillanatban, amelyben megnyílnak a kulturkapcsolat elé állított mesterséges sorompók, abbaa a pillanatban ezek mögé nyomulhat kultur- fölényünk is, ami legmegbizhatőbb szövet- ■égestársunk abban a küzdelemben, amelyet a fajok harcának nevez a történelem s amelynek folyamata Nyűgöt Európa után most Közép-Eurőpába terelődött, mint a következő évezredben megoldandó történelmi kérdés. A percek, a világtörténelem óramutatóján lassan telnek. De ha minden perc végre még is esak hoz valami jót is, bosz- szű órák, napok múlva egyszer majd csak eljutunk Ehhoz, hogy a keservek éjjele elmúljék « a napsugaras reggel felvirradjon. A miniszterelnök Radványban. Budapest, if. T. I. Bethlen István gróf miniszterelnök ma reggel Radványba utazott, ahol a hő végéig fog időzni. A miniszterelnök október 1-én veszi át hivatala vezetését. A vármegye őszi közgyűlése. udvézlik Bethlen István grófot és Apponyi Albert grófot. — Nagy szeretettel fogadtak a főispánt. — Tömösváry Eger, 1924. szept. 23. Nemzeti lobogó a Vármegyeházán, öt autó előtte, a hajdií díszruhája jelenti, hogy őszi közgyűlését tartja a vármegye törvényhatósága. Benn a teremben hölgyek és urak figyelnek a karzaton. Tíz órakor a kis terem felől belépő V. Bobory György főispánt tüntető éljen fogadja. Nyomban utána Babocsay Sándor kormányfőtanácsos üdvözölte meleg szavakkal őt éves működése alkalmából. A főispán a kiváló tisztviselőkre és a megértő törvényhatóságra hárítja az érdemet. Puehlin Lajos vm. főjegyző az alis- páni jelentésben elparentálta b. e. Maezky György hevesi főszolgabírót, bizalmat javasolt második lusztrum elején V. Bobory Gy. főispánnak, aki a konszolidálás erélyes előmosdítőja volt törhetetlen keresztény nemzeti gondolkozásával. Beszámol a változásokról, a számvevőség szervezéséről, a börtönépület átalakításának államkölcsön hiányában való elhalasztásáról, továbbá a vármegye közviszonyairól s az utakról. Lipesey Péter magas szárny alásű beszédben indítványozta, hogy Bethlen István gróf miniszterelnököt a magyar érdemkereszttei való kitüntetése és nemzeti sikerei alkalmából üdvözöljék. Keglevioh Gyula gróf szővátétte a pétervásárai közbiztonsági állapotok veszélyeztetettségét. Isaák Gyula alispán bejelenti, hogy a vármegye az állapotok javítását |komo- lyan veszi. Csepela Lajos dr. Lipesey P. indítványával párhuzamosan Apponyi Albert grófnak hazafiúi érdemeire mutat rá és indítványozza, hogy olyan irattal rőjjuk le hálánkat neki, aminő szépet a főjegyzői toll alkotni képes. Mártontfy Lajos árvaszéki elnök az árvaszék jelentését terjesztette elő. A jövő közgyűlést dec. 16-ára tűzték ki. Puehlin Lajos vm. főjegyző a létszám- csökkentésről bejelentette, hogy 1 központi gyakornoki, 8 díjnoki, 7 tiszti legényi és több szolgai állást óhajtott a belügyi kormány megszüntetni. A közgyűlés ezeket az állásokat részben a vármegye fedezetéből kivánja fönntartani. A választások. A betöltésre kerülő állások jelölő választmányába Mayer Jánost, Babocsay Sándort és Dutkay Pál biz. tagokat váJános a hevesi főszolgabíró. lasztotíák be, a főispán a maga részéről Elek János, Remenyik István és Mihályi István biz. tagokat nevezte ki. Ezzel a választmány visszaérkezéséig a közgyűlést fölfüggesztette. V. Bobory György főispán % 12 órakor újból megnyitván a közgyűlést, bejelenti, hogy a kijelölő választmány a következőket jelölte: A hevesi főszolgabírói állásra első helyen Tömösváry Jánost, utána Alpári Imrét, Fábián Zoltánt, Kovasóezy Lászlót és Iklódy Ferencet. Fergeteges éljenzés közben két név hangzik: Tömösváry és Alpári neve. V. Bobory Gy. főispán mosolyogva kéri a bizottságot, hogy az érzelmek kifejezésétől tartózkodjék, mert 23 aláírással névszerinti szavazást kértek. A szavazatszedő bizottságot Puehlin Lajos elnökletével Lukáes Gyula, Szohner Lajos és Hevesi Gusztáv tagokkal kiküldötte és az ülést a szavazás tartamára felfüggesztette. Már a delet is elharangozták, mikor V. Bobory főispán felhívására Puehlin Lajos kihirdette az eredményt. Beadtak 210 szavazatot. Tömösváry Jánost 133 szavazattal Alpáry Imre 77 szavazatával szemben a hevesi járás főszolgabirájának választották meg. Az árvaszéki ülnöki állásra Wallandt Ernő dr.-t, az így megüresedett várm. aljegyzői állásra Szelényi István Edrt, a ezolgabíró állásra Lázár Lajos közig, gyakornokot, a második szolgabirői állásra pedig Szabó Gyula dr.-t választotta meg egyhangú fölkiáltással a törvényhatósági bizottság. A megválasztottak az esküt nyomban letették. Névszerinti szavazással döntött a közgyűlés még a közpénzek takarékpénztári elhelyezésének a múlt évi módon való kezelése tekintetében. Az 1923. XXIV. t. c. hatályon kívül helyezésének kérdését Plősz János javaslatára lehették a napirendről. Ezután gyors egymásutánban letárgyalta a közgyűlés a tárgysorozat és a pőttárgyjegyzék többi pontját. Elhatározta, hogy Lipesey Péter dr. indítványa értelmében felír a kormányhoz a korcsmák vasárnapi zárvatartása és népházak létesítése érdekében. Délután egy őrára a mozgalmas ülés véget ért.
