Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-09-23 / 219. szám
Ára 1500, vasárnap 2000 korona. Eger, 1924 szeptember 23. kedd. XLL óvf. 219 m. Előfizetési díj postai szállítással POLITIKAI NAPILAP. &BB Hóra . 35.000 K j Égés* és félévi előfizetést «eggedcvre 105.000 K nem fogadnak el. — Felelős szerkesztő: BEE2NÄY IMRE Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. Ami a magyar iparosságnak üdvös, attól virágzik föl a haza is. Székház-szentelés. — Az Egri Ipartestület díszközgyűlése. — A magyar iparosság országos ébredése. — Az Országos Iparospárt Hevesvármegyében is megalakult Szociális indítványok a vármegye közgyűlésén. Lipesey Péter dr. kormányfőtanácsos a törvényhatóság inai közgyűlésén több fontos indítvánnyal lép fel. Az indítványok a nép tömegeinek erkölcsi és anyagi emelőiére mutatnak törekvést és önmagukért beszélnek. Nincs kétség az iránt, hogy a munkaszünetnek az összes italmérésekre való kiterjesztése a tömegek szellemi élötére átalakító hatással lenne A Nemzetgyűlés 1921. évi márciusi ülésén Nagy János dr. az italmérési jövedékről szóló törvényjavaslat tárgyalásánál indítványozta, hogy a pálinkamérések egész (ünnep ) nap zárva tartandók, egyéb italmérósek pedig csak déli 12 órától esti 10 óráig tarthatók nyitva, de pálinka kimérése ekkor is tilos, még ha van is rá engedély. Ezt, mint törvényt már végre is hajtották. Azoknak az új törvényeknek a végrehajtása azonban, amiket a nemzet létokából nemrég hoztak, rávilágított a többi ital kimérésének demoralizáló hatására is. Arra, hogy sok helyt a nép szellemi élete a mámor miatt szünetel az ünnepeken. Nincs belesebb dolog tehát, mint becsukni a kocsmaajtőt és megnyitni a Nép- házakat, ahol emberi fokon való érintkezés indűlhat meg a tömegek között. Nagy János dr. indítványa átmenetet jelentett. Hangoztatta is, hogy még nincs előkészítve a népesség az alkohol-visszaélések erősebb korlátozására. Jó tehát, hogy a községek nyomására a vármegye is foglalkozik a fejlődés ilyen kérdéseivel. A nép a szellemi emelkedettség iránti érzékének tompúltságát jelenti az is, hogy a szellemi életre szükséges vasárnapokon is akarnak vásárokat tartani. Az utilitárius, a haszonleső szempont ellen nagyon jó hatásosan föllépni. A nagy vagyon, a nagy tőkék, a forgalom után megmaradó dús haszon kötelezettséget is ró azokra, akik ezt a hasznot a nagy «Aöz»-nek védelme nélkül sohasem szerezhették volna meg. Nagyon helyes tehát az az indítvány is, mely a vállalatok azon kötelezettségének intézményessé tételét javasolja, miként építsenek alkalmazottaiknak lakásokat, hogy a lakásnyomort azoknak az áldozatkészsége csökkentse a «köz* javára, akik erre képesek. Lipesey Péter dr. mint ember és mint közéleti tekintély nemes szívvel érez és látó szemmel alkot, mikor a legjobb helyen ismét latba veti szavának súlyát. A mai Biociális nyomorúság idején valóságos jótétemény és vigasztalás az ilyen irányú törekvés. Az igaz, jő és szép iránt lelkesedek vele vannak. Eger, 1924. szept. 21. Az idei őszi napéjegyenlőség az egri iparosság életének fordúlőpontja. Ekkor alakúit meg az országosan szervezkedő hazafias és gazdasági alapon állő Országos Iparospái t Egerben is. Ez a nagyfontosságú esemény a kifded székháznak bensőséges és családias házszenteléséhez kapcsolódott. Ünnepi szent mise a Minoriták ősi templomában, melyet Nagy János dr. az iparosság patronusa mondott, vezette be a szép nap ünnepségeit. A házszentelés szertartását Farkas Gyula apát, kanonok, plébános végezte. Ez pontban 10 órakor kezdődött. A diszgyülós a paravánfal szétnyitásával kibővült teremben folyt le. A falon az alapítás évében szereplő elöljáróság fényképgyüjteménye díszes keretben. Azon is, a teremben is, a zöld asztal főhelyén Balkay Béla, ipar- testületi elnök. Öröm sugárzik arcán, mikor az összejött fényes közönséget üdvözli. Közöttük Csekő Gábor, nagyprépost, prelátus kanonok, Nagy János dr. kincstári főtanácsos, ngy. képviselő, Isaák Gyula, alispán, Lipesey Péter, kormányfőtanócsos, Farkas Gyula apát kanonok, Trak Géza, polgármester, Horváth Gyula, rendőrtanácsos, Marssó László, jbirősági elnök, Mososovich Boldizsár, misericord házfönök, Gáspárdy Gyula, vezérigazgató, Hevesi Gusztáv, vm. tb. főjegyző, Kálnoky István, dr. v. tanácsos, Breznay Imre, tanár, városi képviselő, Jablonszky György, szól. és bor. főfelügyelő, Marossy József, titkár és több budapesti kiküldött és szakérdekeltségi képviselő foglalnak helyet. És Eger iparossága. A terem már szűk, az udvari ajtón kívül is sok a künnrekedt érdeklődő. A díszgyűlés megnyitása után Hal- may Sándor ipart, titkár olvasta fel érdekes vázlatát. Ebben a céhrendszertől ismertette a kisiparosság önkormányzatát. Az Egri Keresztény Iparoskor keltette életre az Egri Ipariesíü'etet sok küzdelem és gáncsvetés után. 1896-től működik. Az ipari béke ápolásán kivü! a tanoncok- tatás érdekében jeleskedett. Miután átszenvedte a háborút, áldásos munkája közben elvesztette a bérhelyiségét. Vasakaratú elnökének kitartásával leküzdötte a devalváció nehézségeit és 1923. okt. 12-én letette a ma fölszentelt hajlés; alapkövét. Áldozat, munka ős önzetlenség hozta ösz- sze a székházat. Hálából Balkay Béla nevére alapítványt létesített az iparosság tanonc segélyezésre. (A szép eszme Migáz József fogházfelügyelő gondolata volt.) Csekő Gábor nagyprépost mondott ezután emelkedett szellemű üdvözlő beszédet, melyben Isten áldását kérte a tisztes ipar munkájára. Trak Géza polgármester több szerencsésebb forgalmi viszonyú város iparosaival hasonlította össze az egrieket, akik a szárnyvonal-menti mostoha helyzetben is versenyképesek tudtak maradni. Wittich Andor, a miskolci kér. és iparkamara titkára után Dobsa Láezló dr. az IPOSz. képviseletében mondott hazafias lángolású üdvözletei. És már bezárta vo na Balkay Béla elnök a díszgyűlást. mikor Zachetti Ferenc, az iparosság tiszteletének újabb jeléül, átnyújtotta az elnöknek nagyított mellkópét. Az elnök ezután az udvaron felterített asztalokhoz hívta meg egy kia villásreggelire az ünneplő közönséget. Megalakult az Orsz. Iparsspárt Fél 12-kor becsengette Balkay Bála a közönséget és jelentette, hogy az iparos párt alakulását, a délutáni vátosházi gyűlés helyett, most tartják meg. Komlós látván dr. OIP. ügyv. elnöknek adja őt a szót. Komlós István dr: Az ünnepi hangúlat és a frissen megáldott épületet ért malasztot kívánja az iparosságnak is. 270 bástyája áll már országszerte az iparosságnak. Hatalmat kell az iparosság kezébe adói, hogy jogát kivívhassa, élni és bol- dogúlni tudjon. Évtizedes uszály hordozás és jelszavak után futkosás elsorvasztotta az iparosságot. Más politikája nem lehet, mint a gazdasági erők kifejlesztése. Az iparosság helyzete olyan, mint a mostoha gyermeké az édes gyermekek között, a mostoháknak nem jut az édes tejből. Ma az egész gazd. élet mérlege az, hogy az iparosság nyögi azokat a terheket, amelyeket a többi osztály viselni nem akar. 289 ezer önálló iparos van, hozzátartozókkal 400 000 szavazőpolgárt jelent. Minthogy csak 1,600 OM szavazó van az országban, nyilvánvaló, hogy 25°/«-ban az iparosság választ, még sincsen képviselete. 60-hoz volna joga, de 1 sincs. Az egész vonalon ki kell a képviseletet építeni. Ezt jelenti a politikai hatalom. Tanulmányozták a nemzetgyüléat40U nem találtak olyanokat, akiknek az ipari életről sejtésük volna. Ezért nincs ipari hitel, pedig enőlkül föl- fordűl a kisipar. Igazságos akar lenni az egységes párt tíztagú bizottsága iránt, melyből legalább négy dolgozik és azok között oroszlánrészt kér a munkából Nagy János dr. Nem is lesznek iránta hálátlanok. Meg kell alakúlni azért is, mert világszerte a szociáldemokrata internacionalizmus jut kormányhoz. Ha ide is eljutnak, akkor vége a kisipar függetlenségének. Mert azoknak a jelszavuk; Minden a mienk! Ezért kell minden politikai hatalmat összegyűjteni és szervezkedni gazdasági alapon. Nagy János dr. beszéde. A nemzetgyűlést idézték itt. Lelki- ismeretvizsgálatot tartott az ipar-érdekek szószólója és van némi igaza. 400,000 szavazattal egyetlen iparos sem került be a nemzetgyűlésbe. Pálfi Dánielt sem sikerült Cegléden behozni, mert az ébredők kibuktatták. A politika az erőtényezők játéka. Ki minél több erőt visz abba a küzdelembe,